„A Magyar Tudományos Akadémiától elszakított kutatóhálózat egységét helyre kell állítani az MTA keretei között. A jelenleg az ELTE-hez tartozó négy kutatóközpontnak, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kötelékében maradt 14 központnak és önálló intézetnek, valamint a támogatott kutatócsoportoknak minél előbb és együtt a Magyar Tudományos Akadémiához kell kerülniük. A kutatóhálózatnak az MTA keretében, autonóm, önálló irányítási struktúrával kell működnie” – szól a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) által kedd délután elfogadott javaslatcsomagjának első pontja, amelyhez még várják a kutatók aláírásait. A fórumon, amelyen személyesen és online több százan vettek részt, a dolgozók megegyeztek abban is, hogy a HUN-REN-t meg kell szüntetni, mert „létrehozását és működési módját tekintve sem felel meg a legalapvetőbb szakmai követelményeknek, antidemokratikus, pazarló, átláthatatlan és megreformálhatatlan”.
A fórumon részt vett a jövő heti MTA elnökválasztás négy jelöltje is – egyikük csak online – amiből a szervezők arra következtettek, hogy a jelöltek egyetértenek a törekvéseikkel. - Elnökjelöltek legalábbis nem ellenzik azokat a gondolatokat, amiket mi itt elmondtunk” – fogalmazott óvatosan Bakó Imre, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke.
A HUN-REN vezetői egyébként néhány nappal a parlamenti választás után adtak interjút a Telexnek, amelyben Gulyás Balázs, a szervezet elnöke úgy fogalmazott, tragédia lenne Magyarországnak és a magyar tudománynak, ha a kutatóhálózat visszakerülne az MTA-hoz.
Tiborcz Istvánhoz köthető irodaházba költöznek a HUN-REN egyes részlegei- A cél az, hogy a kutató ágazati dolgozók, legalábbis az őket képviselő szervezeteken keresztül vegyenek részt a kutatóhálózat sorsának a meghatározásában – mondta a Népszavának Gerő Márton, a TDDSZ elnökségi tagja. „Meg kell teremteni a megfelelő, hosszú távú intézményi finanszírozást, ami fedezi a béreket és biztosítja, hogy nyugodt körülmények között, egy állásból meg lehessen élni.”
A szövegben kiemelték azt is, a kutatói életpálya nem kiszámítható, a fiatal kutatókat nem vonzza; a fizetések jelentős részét a jelenlegi rendszer utólag kiszámított teljesítménybérként, átláthatatlan feltételekhez kötve határozza meg, amelyek teljesítéséhez viszont nincs megfelelő kutatási infrastruktúra. 2025 első felében a kutatóhálózat teljes állású kutatóinak nettó mediánbére 375000 forint volt.
- Nagyon fontos, hogy érvényesüljön az önkormányzatiság elve, mind a kutatóintézetek és a kutatóközpontok szintjén, mind az egész kutatóhálózati irányítási struktúrában. Éppen ezért szeretnénk, hogy a dolgozók delegáltjai többségi szerepet kapjanak egy olyan új irányítási struktúra kialakításában, ami az MTA alatt működik, de önállóan és autonóm módon – tette hozzá Gárdos Judit szociológus, az ADF tagja.
Az új kormány tervei még nem világosak az érdekképviselők számára, Magyar Péter korábban úgy fogalmazott, hogy „visszaadják a kutatóknak a kutatóhálózatot”, és Freund Tamás, az MTA jelenlegi elnöke is nyilatkozatot tett közzé arról, hogy az akadémia nyitott arra, hogy a korábban elcsatolt kutatóhálózatot visszafogadja.
Az érdekvédők arra is felhívták a figyelmet, a HUN-REN működése kísértetiesen hasonlít a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által működtetett egyetemekére, éppen ezért az új kormánynak gyorsan kell majd cselekednie, ha a függőben lévő EU-s forrásokat meg akarja szerezni, ebben pedig a kutatóhálózat helyzetének rendezése is benne van.
Medián: A társadalom az MTA-ban és a tudósokban bízik a legjobban, a köztársasági elnökben pedig a legkevésbéOptimista a Doktoranduszok Országos Szövetsége, hogy az új kormány számára kiemelt prioritást jelent majd az oktatás ügye