Érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza az Alkotmánybíróság a Kúria elnöke, Varga Zs. András indítványát a Bírák Etikai Kódexének megsemmisítéséről - számolt be róla a hvg.hu, megjegyezve, Varga Zs. ezzel ismét vereséget szenvedett. A parlamentnek viszont jogszabály-pontosítási feladatot szabtak ki.
A lap felidézi, hogy bár Varga Zs. András hivatalból tagja az Országos Bírói Tanácsnak (OBT), a testülettel nem éppen felhőtlen a viszonya, lévén nem támogatták a kinevezését a Kúria elnökévé. Erre meg is volt az okuk, ugyanis Varga Zs.-t zéró bírói tapasztalattal ültette posztjára a fideszes kétharmad, úgy, hogy személyre szabottan még törvényt is módosítottak ennek érdekében.
Varga Zs. András még 2022-ben azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert elképzelése szerint az OBT által elfogadott Bírák Etikai Kódexe, valamint a bírósági törvénynek az a pontja, amely felhatalmazza az OBT-t ennek elfogadására, sérti az Alaptörvényt. Úgy képzelte, hogy az etikai kódex „normakénti követésre tart igényt, így normatív jellegű”, mert figyelembe veszik például a bírák fegyelmi ügyeiben, így az Alkotmánybíróságnak joga van megsemmisíteni azt. Sőt, azt is kifogásolta, hogy a korábbi kódexhez képest kimaradt az Alaptörvénnyel való összhangra hivatkozás, továbbá, hogy „A bíró nem lehet tagja olyan szervezetnek, és nem tarthat fenn kapcsolatot olyan szervezettel, állandó vagy alkalmi csoportosulással, melynek célja, tevékenysége jogszabályba ütközik, diszkriminatív vagy a bírói hivatáshoz fűződő közbizalmat sérti.”, és hogy „A bíró nem támogathat olyan vállalkozást, karitatív, illetve civil szervezetet, mely politikai tevékenységhez köthető.”
A Kúria elnöke szerint mindezek csorbítják a bírói függetlenséget, miközben a véleménynyilvánítás jogát túlzottan kiterjesztették. Azt is kifogásolta, hogy külön etikai szabályokat állítottak fel a bírósági vezetők számára, ezzel ugyanis szerinte az OBT túllépte a hatáskörét. Sőt, a fideszes kétharmad által posztjára helyezett kúriai elnök szerint a bírósági törvény az OBT számára „alaptörvényi szerepétől idegen módon” ad lehetőséget az etikai kódex elfogadására.
Varga Zs. András beadványát négy jogvédő szervezet, az Amnesty International, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) teljesen alaptalannak minősítette és a visszautasítását kérte. Az Alkotmánybíróság pedig - amely ugyan nem siette el a döntést, mivel csaknem négy év kellett hozzá - most oroszlánrészt a jogvédőknek adott igazat.
A taláros testület a Kúria elnökének jogi érvelését elvetve megállapította, hogy az etikai kódex „a formáját tekintve és a tartalmát tekintve egyaránt nem tekinthető az Alkotmánybíróság által vizsgálandó jogi eszköznek”, ezzel pedig elutasította Varga Zs. beadványát. A bírósági törvény elleni kifogást vizsgálat után szintén elutasította, mivel a parlament szabadon döntheti el azt, hogy amennyiben törvényi szinten ad felhatalmazást az etikai kódex elfogadására, akkor azt a felhatalmazást mely bírói önigazgatási szervnek adja meg. Az Alkotmánybíróság azt viszont megállapította, mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a törvényalkotó nem teremtette meg a Bírák Etikai Kódexe alkalmazásával összefüggő törvényi garanciákat.
A határozat szerint az etikai kódex a bírák önmaguk között kötött megállapodása, amely azonban nem érintheti sem közvetve, sem közvetlenül a bírákról való alkotmányos megállapodást, aminek kifejezője az Alaptörvény. Ezért törvényi kiegészítés szükséges.
A hvg.hu szerint Varga Zs. András kezdeményezését teljes egységben utasította el az Alkotmánybíróság, bár Patyi András korábbi kúriai elnökhelyettes nem írta alá a határozatot, öten pedig az alkotmányos követelménnyel kapcsolatban különvéleményt fogalmaztak meg.
Magyar Péter azonnali távozásra szólította fel Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökétKépekkel jelentkezett a Mabie, hogy néz ki egy átlagos bírósági épület a Kúria fényűzéséhez képest Orbán Viktor, Polt Péter, Kövér László és Varga Zs. András is tagja annak a testületnek, amely leszavazta, hogy a hivatali eskütételhez a plenáris ülésterembe vigyék a Szent KoronátHárom nappal a parlamenti választás előtt vegzáltak a rendőrségen egy választási ügyekkel foglalkozó kúriai bírót