köztársasági elnök;Sándor-palota;Sulyok Tamás;

Sulyok Tamás 2026. március 14-én

Sulyok Tamás szerint támadás a köztársasági elnök hivatala ellen, ha őt bábnak nevezik

„Sem a demokrácia, sem a jogállam nem alapulhat fenyegetéseken” – mondta az államfő, aki szerint ha egy politikai erő eltávolítandó szereplőnek tekinti, „az súlyosan sérti” a jogállamiságot.

„Súlyos támadás az elnök hivatala ellen, ha őt bábnak nevezik. Ami az én személyemet illeti: mintegy 10 évig voltam alkotmánybíró, és mintegy 8 évig az Alkotmánybíróság elnöke. Ebben az időben sok olyan jogszabály megsemmisítésében vettem részt, amelyet a Fidesz kétharmados többségével fogadtak el. Sohasem voltam valamely párt tagja, mindig jogászként működtem. És szeretném hangsúlyozni: a Fidesz-kormány egyetlen miniszterét sem neveztem ki, miközben kineveztem a Magyar-kormány valamennyi miniszterét és az összes államtitkárt is – Magyar miniszterelnök úr javaslatára” – jelentette ki Sulyok Tamás a Weltwoche svájci lapnak adott interjújában, amely a Sándor-palota honlapjára is felkerült. 

A köztársasági elnök ebben arról is beszélt, hogy szerinte kizárólag politikai okokból kívánják átalakítani az alkotmányos rendet. Úgy látja, ez nemcsak az alkotmányos rendre nézve jelent veszélyt, hanem az egész demokratikus rendre, a jogállamra nézve.

„Sem a demokrácia, sem a jogállam nem alapulhat fenyegetéseken. A miniszterelnökkel és az igazságügyi miniszter asszonnyal, itt a Sándor-palotában folytatott június 1-jei, legutóbbi beszélgetésem óta világossá vált számomra, hogy az elnököt személyre szabott alkotmánymódosítással kívánják hivatalából eltávolítani. Az alkotmányjogban ezt politikai zsákmányszerzésnek nevezik”

Hozzátette, a magyar rendszerben az elnöknek és a miniszterelnöknek együtt kell működnie. és szerinte ezt az együttműködést a kezdettől fogva felkínálta. „Azt veti a szememre, hogy a választási küzdelemben több kérdés vonatkozásában nem nyilatkoztam. Hangsúlyozom: ezek nem jogi, hanem politikai érvek. Ilyen szemrehányásokkal korábban az összes elnököt illették – de sohasem a miniszterelnök és mindig figyelembe vették az intézmény tekintélyét. Ez a feltétel most hiányzik. Szememre veti például, hogy nem nyilatkoztam egy gyermekvédelmi ügyben. Ez tényszerűen nem igaz, hiszen kiadtam egy nyilatkozatot. Szintúgy nyilatkoztam 2025-ben a választási küzdelem durva hangvételével kapcsolatban. (…) A magyar alkotmány szerint az elnök nem köteles politikai kérdések vonatkozásában nyilatkozni” – védekezett.

Sulyok Tamás szerint az európai alkotmánykultúra emellett kifejezetten tiltja a személyre szabott törvényalkotást. „Ez az alkotmányozó többséggel való visszaélés egyik formája” – jegyezte meg. Bár azzal a felvetéssel nem értett egyet, hogy „csendes államcsíny” zajlik Magyarországon, szerinte 

ha egy politikai erő az elnököt a fékek és egyensúlyok rendszerében eltávolítandó szereplőnek tekinti, „az súlyosan sérti a jogállamiságot”.

Mint ismert, Magyar Péter kormányfő már a választások előtt megígérte, hogy amennyiben a Tisza Párt kétharmados parlamenti többséget szerez, eltávolítják hivatalából Sulyok Tamás, köztársasági elnököt, és az összes olyan állami vezetőt, akik szerinte „Orbán-bábként” szolgálták a NER-t. Magyar május 31-ig adott időt Sulyoknak és a többieknek az önkéntes távozásra, ám ezt végül egyikük sem tette meg. Az államfő egyértelművé tette, hogy nem mond le, a kirúgása érdekében készülő Alaptörvény módosítás miatt pedig a Velencei Bizottsághoz fordult, amely testület sürgős eljárásban vizsgálja a kialakult közjogi helyzetet.

A kormányfő kedden egy interjúban kifejtette: a köztársasági elnök elmozdítási folyamata nem állt meg, csupán vannak nem látható, jogszabály-előkészítési szakaszai. Hozzátette, többször is személyesen egyeztetett Sulyok Tamással, aki szerinte eleinte nyitottnak tűnt a távozásra, és még azt is megkérdezte, melyik miniszternek kell szólnia, ha úgy dönt, de végül mégsem tett le a tisztségről. Magyar Péter szerint ha nem sikerül megállapodni, akkor rövidesen a formálisan fognak eljárni az államfő eltávolításáért. megüresedő köztársasági elnöki székre a kormányfőnek egyelőre nincs jelöltje, és az sem dőlt még el, milyen típusú elnökválasztás lesz, de a Tisza közössége szeretné az embereket bevonni a folyamatba.

Szijjártó Péter még külgazdasági és külügyminiszterként korábban kihúzatta a beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtottak listájáról Kirill ortodox pátriárkát. Az Orbán-kormány 2022 óta kitartott mellette, most azonban ő is feketelistára kerülhet.