A vártnál kedvezőbb első negyedéves gazdasági növekedése ellenére idén a magyar gazdaság visszafogott növekedésével számol az MBH Bank elemzői csapata. A bank szerint a magyar gazdaság idén 1,6 százalékkal nőhet, jövőre viszont már 3,1 százalékos GDP-bővüléssel számolnak, míg 2028-ra is három százalékos növekedés várható. Az infláció tartósan a jegybank toleranciasávjában marad,
idén mindössze 2,7, jövőre is csak 3,7 százalékos áremelkedéssel számolnak.
A legnagyobb kockázat továbbra is az iráni háború okozta magas energiaárak. Az olajpiaci szereplők is azzal számolnak, hogy lesz megnyugvás az árakban, de eddig ez nem következett be. A jelenlegi 90-100 dolláros kőolajár magas a korábbi 60-70 dollárhoz képest, de úgy tűnik, a világgazdaság együtt tud vele élni az elemzők szerint.
Az olajpiac arra számít, hogy nem lesz további jelentős ársokk, ráadásul majdnem minden gazdaság a moderált olajárakban érdekelt – ideértve az iráni konfliktust kirobbantó USA-t, ahol az idén félidős választások lesznek. Ebből kiindulva az MBH elemzői arra számítanak,
hogy az olajárak lassan csökkennek a nyáron, a forint erős marad, ha ez megtörténik, akkor a kormány augusztus végén kivezetheti a benzinársapkát úgy, hogy az ne járjon érdemi áremelkedéssel
– mondta Árokszállási Zoltán, az MBH elemzési igazgatója. Kicsit más a helyzet a kiskereskedelmi árrésekkel: amikor azt bevezették, az áremelkedést 0,7-1 százalékkal fékezte. Azóta lényegesen erősebb lett a forint, így a kiskereskedelmi árrésintézkedések kivezetése fél százalékpont körüli inflációemelkedést jelenthet. Ha azonban nem történne meg idén az árrésstopok elengedése, akkor a jövő évi infláció lényegesen alacsonyabb lenne a jövő évre várt 3,7 százalékos inflációnál is.
Összességében szinte minden területen lassú konszolidáció vár a magyar gazdaságra. Az elemzők idén erőteljes fogyasztásnövekedésre számítanak, a költségvetési támogatásoknak és a béremelkedéseknek köszönhetően. A beruházásoknál az idén megérkezik a fordulat, így 1,4, jövőre már 5,2 százalékkal nőhetnek, de ennek feltétele, hogy megérkeznek az uniós támogatások, amihez még komoly jogalkotási munkát kell elvégeznie a parlamentnek. Továbbra is a lakossági fogyasztás húzhatja a növekedést, de már nem annyira egyoldalúan, mint az elmúlt években – mondta Árokszállási Zoltán.
A Tisza-kormány benyújtotta az uniós források hazahozatalához szükséges törvényjavaslatotA jelenlegi kedvező, alacsony inflációs környezetben bőven van tér a kamatok csökkentésére az elemzők szerint. A hónap végén 25 bázispontos vágás jöhet, így 6 százalékra csökkenhet a jegybanki alapkamat, decemberre viszont 5,5 százalékra mérséklődhet. A 355 forintos euróárfolyam túlságosan erős, az egyensúlyi árfolyam ennél gyengébb forintot feltételezne. Az MNB a következő hónapokban ugyan csökkenti alapkamatát, de a reálkamat (az inflációval korrigált kamatszint) még mindig magasabb lesz, mint a környező országokban, így jelentős forintgyengülés nem várható, ezért tartósan 360 forint körüli eurót jósolnak az elemzők 2027 végéig, ezt követően beindulhat egy lassú nominális erősödés 2028 végére 355 forintos euróárfolyammal.
Nem adják könnyen a magyar eurótA munkaerőpiacot továbbra is egyaránt alakítják strukturális és külső kockázatok. A demográfiai folyamatok – különösen a népesség csökkenése – egyre erősebb korlátot jelentenek a foglalkoztatás bővülésében, miközben a nemzetközi bizonytalanságok is fékezik a stabilizációt. A vállalatok növekvő költségnyomással szembesülnek, ami visszafoghatja a foglalkoztatási hajlandóságot.
Ennek ellenére nem számítunk a munkanélküliségi ráta jelentős emelkedésére, 2026-ban átlagosan 4,6 százalék körüli szinttel kalkulálunk
– hangsúlyozta Balog-Béki Márta, az MBH Elemzési Centrum szenior elemzője. A béremelkedés üteme idén még viszonylag erős maradhat, közel 9 százalékos növekedéssel, azonban 2027-re már lassulás várható. A reálbérek növekedése az év első felében támogathatja a fogyasztást, később azonban az inflációs kilátások miatt mérséklődhet.
Nagyon bizonytalan az államháztartás helyzete, hiszen a Tisza-kormány szerint beavatkozások nélkül akár a GDP 6,5-7 százaléka is lehet az idei hiány. Nagy kérdés, milyen megközelítést alkalmaz a kormány: csinál egy nagy hiányt az idén, és onnan csökkent. Mi inkább arra számítunk, hogy már idén megfogja a hiányt, így idén a GDP 6,1 százalékára rúgó deficitet várunk. Jövő évtől már megtakarítást jelenthet az alacsonyabb kamat az államadósságon, a növekedés beindulásával a bevételek is emelkedhetnek, így jövőre 5,2 százalékra csökkenhet a hiány – fogalmazott Árokszállási Zoltán. Az MBH elemzői szerint idén megáll az államadósság növekedése, köszönhetően a forinterősödésnek, így a devizaadósság – forintban számolt értéke – alacsonyabb lesz.
A Tisza-kormánynak ezt gyökeresen át kell gondolnia, a védett üzemanyagár jelen formájában fenntarthatatlanTöbb kötelezettségszegési eljárást és pert indít Magyarország ellen az Európai Bizottság, nem tűri az üzemanyagárstopot és az embercsempészek szabadon engedését sem