Leállította Németország és Franciaország a közös európai harci repülőgép fejlesztését, ezzel kudarcba fulladt a két ország egyik legfontosabb védelmi ipari presztízsprojektje. A Future Combat Air System, vagyis az FCAS eredetileg azt jelezte volna, hogy Berlin és Párizs képes stratégiai területen is közösen gondolkodni, és Európa saját, amerikai technológiától kevésbé függő légiharc-képességet építhet. A tervből végül évekig tartó vita és kölcsönös bizalmatlanság lett.
A programot 2017-ben indította el Angela Merkel akkori német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök. A cél egy új generációs harci repülőgép kifejlesztése volt, amelyet drónokkal, adatkapcsolatokkal és közös harctéri kommunikációs rendszerrel kapcsoltak volna össze. A projektben a Rafale gépeket gyártó francia Dassault és az Airbus német–spanyol katonai részlege működött volna együtt, ám a partnerség kezdettől törékenynek bizonyult. A vita főként arról szólt, ki irányítsa a fejlesztést, hogyan osszák el a technológiát, a megrendeléseket és a jövőbeli ipari előnyöket.
A Dassault vezetője, Éric Trappier az elmúlt hónapokban egyre nyíltabban jelezte, hogy egyértelmű francia vezető szerepet akar. Szerinte egy ilyen bonyolult programban nem lehet minden döntést egyenlő mértékben megosztani a két fél között, valakinek irányítania kell. Német oldalon ezt sokan úgy értelmezték, hogy a franciák nem számolnak kellő súllyal az Airbusszal, miközben Berlinre jelentős finanszírozási teher hárulna. A gyanút erősítette, hogy a mintegy százmilliárd eurósra becsült program hatalmas ipari lehetőséget is jelentett volna.
Bombák földje lehet EurópaA német türelem fokozatosan párolgott el. Friedrich Merz kancellár már korábban is arról beszélt, hogy Franciaország és Németország igényei túlságosan eltérnek. Párizsnak olyan új harci gépre lenne szüksége, amely alkalmas nukleáris fegyverek hordozására és repülőgép-hordozóról is bevethető. A Bundeswehr jelenlegi terveiben ezek a szempontok nem játszanak hasonló szerepet. Merz ezért arra jutott, hogy a két ország számára valószínűleg különböző repülőgépekre lesz szükség.
„Jelenleg is folynak a tárgyalások az akár 5700 milliárd forintos uniós hitelről, amit a védelmi kiadásokra lehetne költeni”A végső döntés kommunikációja is mutatta, mennyire megromlott a hangulat. Először Berlinből jelezték, hogy a kancellár azt javasolta Macronnak: ne folytassák a közös harci repülőgép építését. Párizs csak később erősítette meg a döntést, az Élysée-palota pedig úgy fogalmazott, a német hatóságok szerint már nem lehetett további nyomást gyakorolni az érintett vállalatokra. Ez a diplomatikus mondat érzékeltette, hogy a kudarcért mindkét fél a másikat okolja.
Berlin és Párizs most azzal próbálják menteni a védelmi együttműködés tekintélyét, hogy az FCAS egyes elemei, például a drónokat és fegyverrendszereket összekötő kommunikációs hálózat fejlesztése még folytatódhat. Ez azonban már nem az eredeti nagy terv. Németországnak új partnert kell keresnie egy következő generációs harci repülőgéphez, Franciaország pedig valószínűleg saját ipari erősségeire támaszkodik a továbbiakban.
