Az Egyesült Államok fontolgatja, hogy több európai NATO-tagországba nukleáris fegyvereket telepítsen annak érdekében, hogy megnyugtassa szövetségeseit, és bebizonyítsa, hogy a hagyományos amerikai katonai támogatás csökkentése nem gyengíti a biztonsági garanciákat, a hagyományos amerikai nukleáris védőernyőt – írta kedden a Financial Times (FT). A tekintélyes brit napilapnak három, a témában jártas személy nyilatkozott, akik elmondták, hogy a rendkívül bizalmas tárgyalások folynak ugyan, de nem feltétlenül vonják maguk után a meglévő nukleáris megosztási megállapodások felülvizsgálatát.
Egyelőre annyi történt, hogy Washington kifejezte hajlandóságát arra nézve, hogy további telepítéseket hajtson végre olyan országokban is, amelyek jelenleg nem adnak otthont nukleáris fegyverek hordozására alkalmas bombázóknak. Az FT forrásai hangsúlyozták, hogy megállapodás nem a közeljövőben várható.
A NATO nukleáris megosztási programjában jelenleg hat európai ország vesz részt: Belgium, Németország, Olaszország, Hollandia, Törökország és az Egyesült Királyság. Ezekben az országokban kettős képességű amerikai repülőgépeket (DCA) és előre telepített nukleáris robbanófejeket tárolnak.
Az amerikai nukleáris kapacitások európai kiterjesztése így más – egyelőre meg nem nevezett - országok számára is lehetővé teheti, hogy olyan kettős képességű amerikai DCA repülőgépeket fogadjanak be, amelyek mind hagyományos, mind nukleáris fegyvereket képesek kilőni.
Az orosz nukleáris kapacitások Beloruszba való 2023-as telepítése, illetve Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnökének menetrend szerinti nukleáris fenyegetése, valamint Vlagyimir Putyin elnök Oroszország nukleáris képességeit hangsúlyozó nyilatkozatai nyomán főképp a NATO keleti szárnyán fekvő országokban folyamatosan nőtt az aggodalom, Lengyelország és a balti államok már jelezték, hogy nukleáris fegyvereket fogadnának be. Főképp a lengyel érdeklődés kapott nagyobb sajtónyilvánossságot miután a korábbi államfő, Andrzej Duda felszólította az Egyesült Államokat, hogy terjessze ki a DCA-kezdeményezést Lengyelország területére.
A jelzett félelmet erősítik Donald Trump amerikai elnök NATO-val kapcsolatos kijelentései, az esetleges amerikai kilépés meglebegtetése valamint az amerikai csapatok és egyes kulcsfontosságú amerikai fegyverrendszereknek az európai kontinensről való kivonására vonatkozó intézkedései is. Az amerikai haderő globális átszervezése és a rotációs erők cseréje keretében hozzávetőlegesen 800 amerikai katonát vontak ki tavaly októberben Romániából, az ukrajnai háború miatt egyik legveszélyeztetettebb országból, ahol már számos drónincidens is történt, legutóbb egy hete csapódott be orosz drón egy galaci tízemeletes lakóházba. Idén áprilisban Donald Trump bejelentette az európai amerikai csapatok csökkentését, amelynek keretében a Pentagon meg is kezdte 5000 katona kivonását Németországból, és hasonló lépésekkel fenyegette meg Olaszországot és Spanyolországot is az elnök.
Jelen állás szerint a NATO keleti szárnyán lévő országokba tervezett további csapaterősítések sorsa is bizonytalanná vált. A változó amerikai kül- és biztonságpolitikai fejleményekre válaszul idén márciusban Franciaország bejelentette nukleáris doktrínájának átalakítását, felajánlotta nukleáris védőernyőjének kiterjesztését európai szövetségeseire. Emmanuel Macron elnök egy úgynevezett „előretolt elrettentés” keretrendszert ajánlott a szövetségeseknek, ami lehetővé teszi számukra a közös hadgyakorlatokat és a nukleáris stratégiában való részvételt, egy az amerikaitól független európai nukleáris védőernyőt. Franciaország ugyanis az Európai Unió egyetlen önálló nukleáris arzenállal rendelkező országa. Lengyelország azonnal, elsőként csatlakozott a francia kezdeményezéshez, amely egyelőre a tervezés és a lehetőségek megvizsgálásának szakaszában van.
Franciaország nukleáris védőernyőt húzna Európa fölé Franciaország növeli a nukleáris arzenáljátAz általános aggodalmat fokozza az is, hogy 2026. február 4-én éjfélkor lejárt a NEW START amerikai-orosz nukleáris fegyverkorlátozási egyezmény. Az első, 1991-ben aláírt amerikai-szovjet START egyezmény 1994-ben lépett hatályba, Szovjetunió helyét Oroszország vette át. Most viszont négy évtized után először maradt korlátozási szerződés nélkül a két legnagyobb atomhatalom. Az USA és Oroszország a világ nukleáris fegyverzetének mintegy 90 százalékával rendelkeznek. Az Új START egyezményt 2010-ben Prágában írta alá Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök. Utóbbinak meghosszabbítását Donald Trump már első elnöksége alatt sem írta alá, 2021-ben Joe Biden tette meg. Most Trump arra hivatkozva nem írta alá az újabb hosszabbítást, hogy Kína bevonása nélkül nincs értelme.
Összehangolja nukleáris elrettentő erejét Franciaország és az Egyesült KirályságAz első START egyezmény a legjelentősebb leszerelési megállapodás volt, amelynek végrehajtása során 2001-ig stratégiai nukleáris fegyvereinek mintegy négyötödét vonta ki a két atomhatalom. Oroszország az ukrajnai háború kirobbantása után felfüggesztette az amerikai ellenőrzést, de nem lépett ki az egyezményből. Moszkva tavaly júniusban megkezdte a saját fejlesztésű, közepes hatótávolságú, nukleáris töltetek hordozására is képes hiperszonikus Oresnyik ballisztikus rakéták sorozatgyártását. becslések szerint havi .25 darabot, azaz évente 300-t képesek legyártani. Ukrajna területe ellen eddig háromszor vetett be Oresnyikeket az orosz haderő, elrettentésképpen, nukleáris robbanófejek nélkül.
Megállapodtak a NATO-tagországok, hogy 2035-ig a GDP-jük öt százalékára emelik a védelmi kiadásaikat, Orbán Viktor megint egyedül maradt az orosz érdekekkel