A NATO mind a 32 tagállama megállapodott abban, hogy 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítják védelmi és biztonsági kiadásokra – derül ki atz észak-atlanti szervezet hágai csúcstalálkozóján kiadott közös nyilatkozatból.
Az 5 százalék két fő összetevőből áll: a GDP 3,5 százalékát közvetlenük kell védelmi kiadásokra fordítani, további 1,5 százalékot pedig elég a védelemmel kapcsolatos más, például infrastrukturális fejlesztésekre. Utóbbi meglehetősen tág kereteket biztosít, a tagállamok ide sorolják többek közt a kritikus infrastruktúra védelmét, a hálózatok biztonságát, a civil felkészültség és ellenállóképesség erősítését, az innováció ösztönzését vagy a védelmi ipar fejlesztését is.
Az ötszázalékos GDP-arány Donald Trump régi szívügye. Az amerikai elnök hónapokon gyakorolt nyomást az észak-atlanti szövetség tagállamaira érte. Önmagában a 3,5 százalékos közvetlen védelmi cél teljesítése ugyanakkor jelentős változtatásokat igényel a tagállamok többsége számára, mivel a 32 ország közül jelenleg 27 a GDP-jének 3 százaléka alatt költ, és nyolcan még a 2014-es, 2 százalékos céltól is elmaradnak. Mark Rutte, aki kilenc hónapja tölti be a NATO-főtitkári posztot, hivatali ideje nagy részét annak szentelte, hogy a tagállamokat rávegye az 5 százalékos célkitűzés elfogadására. Ez az arány több mint kétszerese a korábbi, 2 százalékos NATO-ajánlásnak, és amikor Trump januárban először javasolta, sokan kivitelezhetetlennek vagy irreálisnak tartották. A tagállamok most azonban elkötelezték magukat a cél mellett - kivéve Spanyolország, amely jelezte, hogy nem csatlakozik a célkitűzéshez.
Egy kivételével mindegyik NATO-tagország vállalta, hogy 2035-re a GDP-je öt százalékára növeli a védelmi kiadásaitA közös nyilatkozatban ezen túl szerepel, hogy Oroszország kitartó fenyegetést jelent az euroatlanti régió biztonságára – ezzel Orbán Viktor nem ért egyet –, nem említi viszont az Ukrajnát érő orosz agressziót, amely a tavalyi csúcs közös nyilatkozatában többször is szerepelt. Figyelemre méltó az is, hogy a dokumentum milyen rövid lett, mindössze öt bekezdésből áll a tavalyi 38 helyett.
Orbán Viktor szerint Oroszország nem jelent fenyegetést a NATO-raOrbán Viktor korábban a magyar gazdaságot érő tüdőlövésnek nevezte az ötszázalékos kötelezettségvállalást.
Mark Rutte a csúcson tartott beszédében a többi között arról is beszélt, hogy valamennyi szövetséges egyetért: lépni kell, ha továbbra is biztonságban akarunk maradni. Hozzáfűzte, Donald Trump elnök egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a NATO iránt, ugyanakkor elvárja, hogy az európai tagállamok és Kanada nagyobb arányban vegyen részt az észak-atlanti szövetség terheinek viselésében. Ukrajna továbbra is támogatásban részesül, idén több mint 35 milliárd eurót ígértek meg számára, és további támogatás is várható. Mint fogalmazott, „kiállunk Ukrajna mellett a béke érdekében”, és támogatják, hogy az ország elindulhasson a NATO-tagság felé vezető úton.
A NATO-főtitkár szerint Oroszország jelenti a legnagyobb fenyegetést a katonai szövetségre