Wim Hof Módszer;jeges fürdő;stresszkezelés;mentális fókusz;hidegterápia;tudatos légzés;

Merülés a komfortzónán túlra

Minden bizonnyal sokan hallottak már Wim Hofról, avagy Icemanről, aki jeges fürdők mellett számos extrém hidegben töltött rekord őrzője is. Módszere a természetes alapokon nyugvó technikákra épül: a tudatos légzésre, a hidegterápiára és a mentális fókuszra. A gyakorlók tapasztalata szerint rendszeres alkalmazása támogatja a stresszkezelést, növeli az energiaszintet, erősíti az immunrendszert, és mélyebb kapcsolatot alakít ki a testtel és az elmével. Wim Hof Módszer Workshopon jártunk, ahol lehetőségünk volt kipróbálni a jeges fürdőt is.

A workshopot Gyepes Adél lélektérmentor, testtudatkísérő és az ország első női Wim Hof Módszer instruktora tartotta a JURTA Budapest Energiaközpontban. A program rövid bevezetővel indult, ahol megismerhettük a módszer hátterét és Adél személyes útját is.

A bevezetőt intenzív légzőgyakorlat követte, amelyet biztonságos keretek között, fekvő helyzetben végeztünk. A Wim Hof-féle túllégzéses technika egy tudatos légzőgyakorlat, amelynek során gyors, mély belégzések és passzív kilégzések sorozatát hosszabb lélegzetvisszatartások követik, átmenetileg megváltoztatva a vér oxigén- és szén-dioxid-szintjét. A hangsúly azon volt, hogy közvetlenül megtapasztaljuk, hogyan hat a légzés a testünkre és a tudatállapotunkra. A légzőgyakorlat során teljesen természetes lehet a bizsergő érzés megjelenése, amely a megváltozott légzési mintázat és a csökkenő szén-dioxid-szint következtében alakul ki a szervezetben. A figyelem viszont idővel befelé irányult, az elme lecsendesedett, fókuszált jelenlétállapot alakult ki.

A közben jelentkező testi érzetek természetes élettani folyamatokhoz kapcsolódnak, és megmutatják, milyen gyorsan képes változni a belső állapotunk, amikor tudatosan kapcsolódunk a légzésünkhöz. A rendszeres gyakorlás hatására a légzés mélyebbé és hatékonyabbá válhat, ami kiegyensúlyozottabb idegrendszeri működést, stabilabb energiaszintet és erősebb testtudatot eredményezhet - tudtuk meg Adéltól.

A légzőgyakorlatot követően a workshop fókusza a hideggel való kapcsolódás felé fordult: először elméleti szinten, majd a jeges merülés során tapasztalati úton is.

Találkozás a hideggel

A jeges merülés sokak számára a workshop csúcspontja volt, ugyanakkor itt jelentek meg a legerősebb félelmek is. Többen már a nap elején úgy érkeztek, hogy ezt biztosan nem fogják tudni megtenni. A nap felépítése egy folyamatívet írt le, amely lépésről lépésre készítette fel a résztvevőket a hideggel való találkozásra, megadva számukra minden elméleti és gyakorlati eszközt ahhoz, hogy a dézsához lépve is képesek legyenek megőrizni a kontrollt. A merülést egy fizikai előkészítés előzte meg, amelynek során célzott mozgással aktiváltuk a test belső hőtermelő folyamatait, felkészítve a szervezetet a hideggel való találkozásra.

– Meghatározó szempont, hogy a vízbe lépés során mindenki a saját tempójában halad: van, aki azonnal belemerül, más fokozatosan közelít. A kezdeti intenzív reakciók után a test fokozatosan alkalmazkodik, és a résztvevők megtapasztalják, hogy képesek túllépni a vélt határaikon 

– érzékeltette Adél.

A workshopon körülbelül két percet töltöttünk a vízben, ahol az első szakasz jelentette a legnagyobb kihívást, az úgynevezett adaptációs ablakot: az a kezdeti időszak, amíg a test a hideg okozta intenzív ingerekhez alkalmazkodik, és amelynek hossza napról napra változhat az aktuális fizikai és mentális állapottól függően.

Kijövetel után a tudatos mozgás segíti a test természetes hőtermelő folyamatait és a visszamelegedést. A merülés előtti félelmeket pedig felváltják a mosolyok, a felszabadultság és az öröm – annak az élménye, hogy valami olyat vittünk véghez, amit néhány órával korábban még lehetetlennek gondoltunk.

Stresszválasz felsőfokon

– A légzés és a hideg is úgynevezett hormetikus stresszorok, vagyis tudatosan alkalmazott ingerek, amelyek erősítik a szervezet alkalmazkodóképességét. Már a rendszeresen alkalmazott hideg zuhany is támogatja az immunrendszert, hozzájárul a gyulladáscsökkentéshez, segíti a regenerációt, és élénkíti az energiaszintet. Ezenkívül a hideg az idegrendszerre is hat, támogatva a stresszválasz szabályozását: a szervezet a szimpatikus idegrendszer válasza révén egyre rugalmasabban reagál a kihívásokra, ami a fizikai és mentális teljesítőképességben is megmutatkozik – emelte ki Adél.

A gyakorlás során megtapasztalhattuk, hogyan tudunk intenzív helyzetben is kapcsolatban maradni önmagunkkal. Wim Hof megfogalmazásával: „találd meg a komfortot a diszkomfortban!”. Ebben a jelenléttel és a testérzetekkel való kapcsolat a kulcs. 

Amikor merültem, viszonylag gyorsan át tudtam kapcsolni fejben. Segített, hogy rendszeresen és aktívan sportolok, így evezéskor és futáskor is találkozom az ehhez hasonló „átbillenési pontokkal”, vagyis amikor az ember ki tud zárni minden külső tényezőt, és képes mentálisan fókuszálni. Segített az is, hogy a testemben keletkezett pozitív érzeteket is mintegy szét tudtam áramoltatni azokba a területekbe, ahol diszkomfort érzésem volt.

– A hideghez való viszonyunk sok esetben berögzült mintákon alapul. Tudatos megközelítéssel azonban olyan eszközzé válhat, amely a fizikai és mentális egészséget egyaránt támogatja. Fennálló egészségügyi probléma esetén azonban mindenképp javasolt a gyakorlás megkezdése előtt szakemberrel konzultálni – jegyezte meg az instruktor.

Határok tágítása

A gyakorlat valódi ereje abban rejlik, hogy mennyire tudunk jelen lenni és érzékelni a testünk jelzéseit. A workshop egyik fontos üzenete az volt számomra, hogy a gyakorláson keresztül megtanuljuk felismerni, értelmezni és követni ezeket a jelzéseket. A határok nem korlátok, hanem visszajelzések: azt mutatják meg, hogy az adott pillanatban hol tartunk. Amikor jelen tudunk maradni ezekkel az érzetekkel, akkor válik lehetővé, hogy a testünkkel együttműködve, fokozatosan és biztonságosan tágítsuk azt a teret, ahol stabilak tudunk maradni.

Az egyik résztvevő így fogalmazta meg az élményét:

– Hányan lehetnek még, akik úgy gondolják, hogy nem vagyok rá képes? Ez egy olyan tiszta és mély alázatra tanít, amit kevés dolog ad meg. A katarzis pedig – hogy igen, megcsináltam – leírhatatlan.

Számomra a workshop megmutatta, hogy tudatossággal és jelenléttel milyen sok tartalék érhető el a saját testünkben. Ha viszont döntenem kellene, hogy melyiket választom – a 2 perces jeges fürdőt, vagy edzésnél a fél órás ergométeres evezőpadot – akkor inkább az előbbit választom. Az „ergó” továbbra is az „ördög szekere” marad számomra.

Tapasztalatból tanít

Gyepes Adél Magyarország első női Wim Hof Módszer instruktora, lélektér mentor és testtudat kísérő. Munkája középpontjában a testtudat fejlesztése, a belső stabilitás erősítése és az önismereti folyamatok támogatása áll, szemléletét pedig integratív megközelítés jellemzi, amely a légzés, a hidegterápia és a mentális fókusz egységére épül. Több mint egy évtizedet töltött külföldön, öt különböző országban élve, a hideggel való kapcsolódása az északi Feröer-szigeteken töltött éveihez kötődik, ahol szerzett tapasztalatai alapozzák meg mai munkáját. Teljes távú Ironman-t teljesített Barcelonában, részt vett a téli Balaton-átúszáson, valamint Indiában szerzett jógaoktatói végzettséget, így a fizikai és mentális határok működését megélt tapasztalásként adja tovább. Workshopokat és elvonulásokat vezet Magyarországon és nemzetközi szinten egyaránt, valamint egyéni folyamatokban kíséri a hozzá fordulókat, aktívan jelen van a Wim Hof Módszer nemzetközi közegében, és második alkalommal vesz részt Wim Hof egyhetes téli expedícióján oktatóként, ahol ezúttal Svédországban csoportvezetőként támogatja a résztvevőket.

A belső átalakulás útja

Sokan azt gondolják, hogy a hideggel való kapcsolódás számomra mindig is természetes volt, pedig ez egyáltalán nem így van - osztotta meg Gyepes Adél. – Kifejezetten fázós voltam, és egy hideg zuhany gondolata is messze állt attól, amit komfortosnak éreztem. A Feröer-szigeteken töltött éveim azonban egy egészen új minőséget hoztak az életembe. Az Atlanti-óceán közepén, Skócia és Izland között elhelyezkedő szigetek zord, kiszámíthatatlan időjárása – az erős szelek, a hideg, a hosszú, sötét időszakok – folyamatos alkalmazkodást igényeltek, és nap mint nap új helyzetek elé állítottak. Ebben a közegben kezdtem el fokozatosan, hideg zuhanyokon keresztül kapcsolódni a hideghez.

Ez a folyamat nemcsak a testem működését, hanem a gondolkodásomat is alapjaiban formálta át. A hideghez való viszonyom megváltozásával egyre stabilabbá váltam belül, és olyan tartalékokhoz fértem hozzá, amelyek korábban elérhetetlennek tűntek. Ennek az átalakulásnak a részeként, ebben a környezetben tizenkét hónap alatt felkészültem a teljes távú Ironman megmérettetésre. A hideggel való kapcsolódás számomra nem egy technika, hanem egy belső átalakulás kezdete lett, és ez az út vezetett ahhoz, hogy később Magyarország első női Wim Hof Módszer instruktorává váljak, támogatva az embereket abban, hogy a légzés és a hideg által felfedezzék a bennük rejlő erőforrásokat.

Abszurd és siralmas volt a NER létezése minden ízében, miért éppen az elmúlása menne fájdalom nélkül. Ami történik, végtelenül logikus, bár a társadalomtudósok (a kriminológusoktól a kremlinológusokig) sokáig fognak még molyolni a rendszer sajátosságait pontosan kifejező terminusokon. És persze lesz feladatuk bőven a Tisza-kormány szakpolitikusainak, a független hatóságoknak és az újságíróknak is, hogy minél több adatot lehessen kinyerni az élő szemtanúk (egyúttal többnyire sértettek) sokasodó elbeszéléseiből. Ezek az adatok ugyanis rövidesen megokolhatják, amit e hasábokon már nem egyszer megelőlegeztünk: a 2010-2026-os Orbán-korszak egyfajta társadalommérnöki államcsínyként fog bevonulni a történelemkönyvekbe. Vagy himpellér-prosztokráciaként. Minősítés dolga lesz megállapítani, hogy a NER országra szabadítását pőre nyereségvágyból vagy gondatlanságból követték-e el, bár hajlunk rá, hogy sokféle árnyalatot fog találni az ügyészség a véleményes gulyási naivitástól a közveszélyes kövéri nemzetbántalmazáson át az előre megfontolt rogáni karaktergyilkosságokig.