Akár a Librit is bukhatja a Mathias Corvinus Collegium, aligha van cég, amely pénzt adna a Fidesz káderképzőjének

Nemcsak vegán kókusztortája, hanem jelszava is van a Mathias Corvinus Collegiumon (MCC) belül létrejött Scruton közösségi tereknek. „Tudom mit teszek” – hirdeti a hely, amely Sir Roger Scruton szellemiségére építette fel marketingjét. Csakhogy amíg az angol konzervatív filozófus valóban hosszan elmélkedett többek között a személyes felelősségről, a tudatos döntés természetéről, addig a Scruton közösségi tér születésének és terjeszkedésének körülményeire meglehetősen leegyszerűsítő jelszó ez. Ugyanis nagyon könnyű úgy tudni, mi a következő lépés, ha kielégítő anyagi háttér mellett a kudarctól igazából nemigen kell tartani.

Az MFor szedte össze, 2024-ről 2025-re a Scruton – pontosabban az azt üzemeltető Apriori Cultura Nonprofit Kft. – bevétele 831,9 millióról 1,1 milliárd forintra nőtt, a korábbi 19,8 milliós veszteségét pedig sikerült átfordítania 5,4 millió forint nyereségbe. A portál emlékeztet, a helyet a Batthyány Lajos Alapítvány onnantól kezdve támogatta, hogy az először megjelent a budapesti Feneketlen-tó melletti MCC épületben, egészen addig, amíg többek között az ország sok más részére – többek között Győrbe, Révfülöpre, Szegedre – is átterjedt. Ezek a támogatások a 2019-ben tapasztalt 2,7 millióról 2025-re már 1,021 milliárd forintra nőttek. (Grátisz, hogy rendelkeznek egy, az MBH Bank Nyrt.-nél egy 10,9 milliós fizetési garanciával is.)

Bár manapság még mindig jó üzlet egy közösségi tér fenntartása (legalábbis a nagyon nem egy malomban őrlő, az ország egyik legsikeresebb start upja, a Munch társalapítója szerint a minőségi vendéglátóhelyek iránti igény évente 5-8 százalékkal nő), meglehetősen kérdéses a Scruton hasonló volumenű növekedése. Márpedig azért, mert az MCC sorsa az elvont pénzügyi lábait tekintve hétről hétre egyre inkább bizonytalanná válik, legalábbis jelenlegi formájában biztosan. Ami ugyanis kicsiben egy csésze kávé a Scrutonban, az nagyban többek között egy méregdrága külföldi tanulmányút az MCC diákjai számára – mindez jó részben a leköszönt Orbán-kormány által intézett juttatásoknak köszönhetően. Magyar Péter miniszterelnök május végén bejelentette, a Tisza-kormány az egyetemeket fenntartók kivételével augusztus 31-ig megszüntet minden közérdekű vagyonkezelő alapítványt. Ebbe pedig beletartozik az MCC-t fenntartó alapítvány is.

Azzal, hogy a választások óta a Tisza-kormány sortűz alá vette a NER tehetséggondozó intézményét – először megfosztva azt a Richter és a Mol milliárdos osztalékaitól – a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány megszüntetésével az MCC az ígért vagyonvisszaszerzés egyik kísérleti nyula lett. Az intézmény azóta a közösségi médiában jelezte, 24 évig működtek közhasznú alapítványként, mielőtt a kekva-modell bevezetésére sor került volna, ezután is így kívánják folytatni tehetséggondozó tevékenységüket. Az MCC valóban korábban a Tihanyi Alapítványnak köszönhetően működött. Csak ez korántsem egy sima alapítvány volt: 1996-ban az a Tombor András hozta létre, akit később Habony hitelezőjének is neveztek, miután 2009-ben 20 millió forint értékben kamatmentes hitelt adott az akkor már nem hivatalosan kormányzati tanácsadóként működő Habony Árpádnak. A közgazdász-vállalkozó egy ideig Orbán Viktor biztonságpolitikai főtanácsadója is volt, ekkor költözhetett az alapítvány a Gellért-hegy melletti, egykor még az Országos Rendőr-főkapitánysághoz tartozó épületbe.

A Tihanyi Alapítványon keresztül 2020 előtt is – mielőtt a Richter- és a Mol-részvények, a Libri Csoport, a megszerzett ingatlanok egyáltalán képbe kerültek volna – jutott az intézménynek állami vagy kormányközeli zsebekből forrás, az évek alatt több százmillió forintot gyűjtve. (A Batthyány Lajos Alapítvány mellesleg 2019-ben az MCC-t több mint félmilliárd vagyonnal segítette meg, így a Miniszterelnöki Kabinetiroda közel 600 milliós támogatásával az intézmény ekkor már milliárdos vagyonnal gazdálkodhatott.) 2024-ben a beszámolók szerint az intézmény teljes költsége több tízmilliárd forintra rúgott. Akármennyire is jól ment korábban a Tihanyi Alapítványnak hála, az ide csorgatott pénzek közel nem érték el azt, hogy ezt önmagukban fedezni tudják: utolsó bástyaként maradt még a Libri Csoport. „Az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye: léte nemzeti ügy, jövője pedig közös felelősségünk” – fogalmaz az eddig saját bevallás szerint több mint 3200 aláírónál járó, az MCC megmaradását támogató petíció szövege. Ügye talán nem pártpolitikai kérdés volt, működését viszont a fentiek fényében egészen sikerült azzá tenni.

 „Ennek is vége lesz”

Az MCC önálló működésének lehetőségeiről, pártpolitikamentes jövőjével kapcsolatban Scheiring Gábor közgazdász, szociológus válaszolt kérdéseinkre.

Az MCC számára a MOL és a Richter részvények biztosították a működés jó részét, ehhez képest a Libri - bár nem ismeretes teljes mértékben az innen származó bevétel - jó eséllyel jóval kisebb részben jelentett erős pénzügyi lábat. Véleménye szerint képes tovább működni jelenlegi formájában az MCC, ha alapítványként csak a Libri marad számára?

Ha megszüntetik a kekva jogi intézményét, akkor az MCC elveszíti a jelenlegi működési alapjának döntő részét. Az alkotmányozó kétharmadnak ezen a területen nagyon nagy jelentősége van. Az orbánizmusnak számos kormányzati apparátuson kívüli hatalmi sánca van, ezek közül az MCC és a kapcsolódó kekvák az egyik, és ezek viszonylag könnyen kezelhetőek. Ezek óriási problémát okoztak volna kétharmad hiányában, így viszont hatástalaníthatóak. A közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény egyetlen kétharmados szavazással hatályon kívül helyezhető: a kekvák által birtokolt ingatlanok, készpénz, termőföld, részvények és cégek automatikusan visszaszállnak az államra. Még abban sem vagyok biztos, hogy a Librit megtarthatja az MCC. Bár a Libri nem állami juttatás, hanem piaci ügylettel vásárolt cégként került az MCC-hez, de ha a vásárláshoz az MCC olyan pénzt használt, ami végső soron közpénzből származott (például a Mol-osztalékból), akkor a vagyonelem eredetének visszavezetésével ez is visszaszerezhető. Itt azonban már nehezebb a bizonyítás. Ha meg tudja tartani a Librit, és eladják piaci áron, a befolyt összegből az MCC mint zsugorodó magánalapítvány néhány évig fennmaradhat, ez körülbelül ötéves kifutás, lassú leépülés.

Az MCC eddigi működése évi 10-20 milliárd forintos nagyságrendű kiadásra van kalibrálva: nemzetközi ösztöndíjak, MCC Brussels, MCC Press, kiterjedt rendezvényrendszer, mintegy 7000 hallgatóra kiterjedő képzési struktúra, a Mandiner-hálózat egy része. Ezt a működést a MOL és a Richter részvénycsomag finanszírozta, amelynek pusztán az éves osztalékfolyama 25-30 milliárd forint volt. A Libri-csoport, bár valódi piaci vállalat, könyvkereskedelemben dolgozik, ahol a haszonkulcsok minimálisak: éves nyeresége néhány száz millió forint és 1 milliárd közötti nagyságrendben becsülhető. Tehát egy egész nagyságrendnyi szakadékról beszélünk. A MOL-Richter-csatorna nélkül az MCC nem "egy kicsit kisebbre szabva" működhet, hanem szerkezetileg újragondolva. Reális forgatókönyv: az intézmény visszatér a 2020 előtti méretéhez, amikor még a Tihanyi Alapítvány keretében működött 1996-tól, kis budapesti elitképzésként, néhány száz hallgatóval és minimális stábbal. A nemzetközi expanzió, az MCC Press, a kiterjedt szakképzési oldal, a vendégprofesszori rendszer mind leépülnek vagy megszűnnek.

Egy ilyen, korábban erős politikai hátszéllel működő intézmény számára egyébként lehetséges egy olyan út, hogy újra behozzon a maga támogatására a MOL-hoz, Richterhez hasonlóan nagy halakat a maga finanszírozására?

Túlélésre lehetőséget adna egy oligarcha-szponzori modell, Mészáros Lőrinc, Tiborcz István vagy más NER-közeli családi vagyon, de pont ezek a családok is jogi-pénzügyi nyomás alatt vannak, nem hiszem hogy az MCC fenntartása most prioritásuk lenne. Külföldi konzervatív hálózati támogatás, a Heritage Foundation vagy CPAC-vonalon, szintén lehetséges, ezt nem zárnám ki, de ez nagyságrendekkel kisebb forrás, évi néhány millió dollárt jelent, nem milliárdot. A politikai erőteret nézve azt sem hiszem, hogy lenne olyan magyar cég, amelyik nevét és pénzét adná az MCC korábbi keretben történő további finanszírozásához. Az MCC az orbáni illiberalizmus ellenhegemón gépezetének központi eleme volt, ehhez a projekthez képeztek kádereket és építettek hozzá hálózatokat. Ismert, hogy Magyar Péter nyomására a MOL menedzsmentje elhalasztotta az MCC osztalék kifizetését. Ez a választások előtti erőtér azóta csak tovább változott Magyar Péter javára. Egyébként az MCC jelentősége messze túlmutatott Magyarországon, Bécstől Brüsszelig tart az MCC "leányvállalatainak" hálózata (MCC Brussles, Modul University Vienna). Hogy ezekkel mi lesz az MCC bezsugorodása esetén, azt egyelőre nem látom, ez részben jogi, részben politikai kérdés. Ezeket a nemzetközi érintettség miatt nehezebb felszámolni, de nem hiszem, hogy ugyanabban a formában folytatni tudnánk. Ide tartozik még a Batthyány Lajos Alapítvány is, ami a Danube Institute üzemeltetője, óriási pénzeket költött nemzetközi illiberális hálózatépítésre. Ennek is vége lesz, a Lónyay-Hatvany-villával és a felhalmozott támogatásokkal együtt az állam a Batthyány Lajos Alapítványnak juttatott vagyonát visszaszerezheti.