Még a parlamenti választás előtt megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Kiskunlacháza-Délegyháza közötti hatalmas bányaterület újabb 104 hektáros gyorsított ütemű kitermelésére a Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester által kipenderített Balázs Attila cége. Az Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a gazdasági holdudvarához köthető vállalkozó eredetileg 2060-ig termelte volna ki a kavicsot a 303 hektáros bányaterületről. Csakhogy közben kétszeres sebességre kapcsoltak - évi 500 ezer köbméter helyett 1 millió köbméter kavicsot kotornak ki -, így az első ütem 90 hektáros bányatelke a tervezettnél négy évvel korábban kimerült.
Balázs Attila bányaművelésre alapított vállalkozása, a Lacházi kavicsbánya kft. tavaly ezután engedélyt kért a Pest Vármegyei Kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztályától a „Kiskunlacháza XXVI. – homok és kavics” védnevű bánya 104 hektáros második ütemének elindítására, ahonnan szintén a korábban már engedélyezett dupla sebességgel termelnék ki a kavicsot. Idén március végén - éppen a Fideszt elsöprő parlamenti választás előtt - megkapták az engedélyt.
Kissé megkésve de ezen a bányaszomszéd is felbátorodott..
A „Kiskunlacháza XXV. .homok- kavicsos homok” védnevű bányatelek tulajdonosa, a Zenit 2004 Kft. május elején kérte a korábban az előző tulajdonosnak kiadott, 2031-ig érvényes környezetvédelmi engedély módosítását a „tájrendezési végcélt” érintően. A cég a bányatevékenység további földrészletekre, illetve a vizes osztályozási technológiára való kiterjesztése mellett azt is kérte, hogy 19,2 hektáros tavat hagyhassanak vissza a kiskunlacházi területen. Az „érintett nyilvánosság” június 20-ig terjesztheti elő az észrevételeit.
Baranyi Krisztina kidobta a hivatalából a Bayer Construct vezetőit, köztük Tiborcz István üzlettársát és a volt MSZP-s Horváth CsabátA Zenit 2004 Kft. tavaly vette meg a bányászati jogot. Elődje vállalta, hogy visszatölti a Bugyi IV. bánya után maradt több mint 2 hektáros tavat és hozzá is látott, 1,5 hektáron teljesítette is. A Zenit Kft.-t birtokló Gerulus Kft. azonban cserélne. Lemondanának a szintén a Gerulus Kft. tulajdonában lévő, 19,2 hektáros Taksony I. bánya kitermeléséről, ha a több mint 38 hektáros Kiskunlacháza XXV. bányatelken egy 13 méter mély, 19,2 hektáros tavat hagyhatna hátra a kitermelés végeztével, úgy 10-12 év múlva. A kiskunlacházi bányatelket ugyanis sokkal jobban megéri kitermelni, mivel a haszonanyag vastagsága ott 13-15 méter, míg a taksonyi bányatelken 2-3 méter.
Tiborcz István üzlettársa bocsánatot kért a levélért, amelyben felszólította dolgozóit, hogy szavazzanak a FideszreAz engedélyezési dokumentációban kitérnek a keletkező bányató klímaváltozásra gyakorolt hatására is. Mint írják: „a klímamodellek együttesen arra hívják fel a figyelmet, hogy Magyarországon már a 21. század közepére olyan éghajlati változásokkal kell számolni, amelyek a társadalmi-gazdasági folyamatokra is erőteljes hatást gyakorolnak”. Majd meglepőnek tűnő fordulattal arra a következtetésre jutnak, hogy a szóban forgó bánya esetében „nem szükséges az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás, a tevékenység minimálisan lesz hatással a feltételezhető hatásterület éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességére, a tevékenység az éghajlatváltozásra nem gyakorol jelentős közvetlen és közvetett hatást”. Kompenzációként egyébként is ott a taksonyi bányatelek, amelyet cserébe nem termelnek ki.
Ehhez képest az alapvető jogok biztosa több mint egy évtizede arra jutott, hogy a bányatavak többletpárolgása a felszín alatti vízkészletek megnövekedett igénybevételét okozza.
De a „párolgási veszteségen túlmenően is jelentős környezeti kockázatot hordoznak”. Az ombudsman akkori megállapítása szerint a bányászati tevékenység befejezését követően visszamaradó tavak sok esetben „gazdátlanná” válnak, ami magában rejti a talajvíz szennyeződésének veszélyét.
A Gerulus Kft. neve a fővárosi tulajdonosi bizottság legutóbbi, április végi ülésén is felmerült. A bizottság jóváhagyta a cég erdőfelújítási kötelezettségéről szóló megállapodást és felhatalmazta Karácsony Gergely főpolgármestert az aláírására. Az ügy 2023-ra nyúlik vissza. A fővárosi önkormányzat akkor észlelte, hogy a Csepel északi részén, a Soroksári Duna-ág és a Védgát utca közötti csaknem 17 hektáros erdőben egy csaknem 2 hektáros fővárosi tulajdonú területen „útépítési munkákból származó, nagy mennyiségű sittel történő feltöltés történt 2,5-4 méter vastagságban, valamint több száz köbméter homokot deponáltak, illetve körülbelül 50-60 m3, épületek bontásából származó fa és hungarocell anyagot tároltak”. Feljelentést tettek. Az erdészeti hatóság pedig megállapította, hogy a Gerulus Kft. hordta oda mindezt, megsemmisítve az erdőállomány felét. A hatóság „figyelmeztetés szankcióban részesítette” és kötelezte az eredetközeli erdőtalaj-állapot helyreállítására. A fővárosnak pedig, mint az adott terület bejegyzett tulajdonosának és erdőgazdálkodójának előírta a visszaerdősítést. A főváros a Gerulusra hárította ezt, amely elismerte a károkozást. A talajt helyreállították, most vállalták a faültetést. Eltelik néhány év, amire erdő lesz a most elültetett facsemetékből. A megállapodásban szereplő tervezett költség bruttó 1,5 millió forint.
Így is megérte nekik.
A Gerulus Kft.-től az elmúlt években több milliárdért rendelt útfelújítást Csepel önkormányzata. 2020-ban egyedüli ajánlattevőként nyert el egy nettó 6 milliárd forintos keretösszegű csepeli mélyépítési közbeszerzést.
A koronavírusos járvány idején Borbély Lénárd – Németh Szilárddal évekig háborúban álló, eredetileg fideszes, majd függetlenként induló - polgármester mindenképpen folytatni akarta az útépítéseket. Ennek érdekében opciós szerződést kötött a céggel néhány önkormányzati telek – mintegy 5000 négyzetméter – eladására. Az ellenzék azonban erősen támadta az ügyletet, így 2023-ban a képviselő-testület úgy döntött, hogy nem értékesítik a telkeket. A Gerulus Kft. azonban maradt Csepel útépítője. De a Budapesti Közművek is a Gerulustól rendelt ingatlanfelújítási munkákat tavaly 500 millió forint értékben. A keretösszeget idén 574,5 millióra emelték, ami az eredeti összeg 14,9 százaléka, így éppen elmarad a 15 százalékos szerződésmódosítási határtól.
