Merz szerint Ukrajnának elég lenne a társult EU-tagság, Zelenszkij szólt, hogy az ukránok nem félmegoldásokkal, hanem teljes erőből védik Európát

Egyszerre legyen is tagja Ukrajna az Európai Uniónak meg nem is: küldje el a minisztereit a Tanácsba, akik nem szavazhatnak, legyenek „megfigyelő” ukrán  EP-képviselők és egy portfólió és szavazati jog nélküli uniós biztos is. Az EU tagállamok ígérjék meg, hogy a védelmi kötelezettség vonatkozzon Ukrajnára is, de az EU-s költségvetésből maradjon ki a teljes tagság megszerzéséig. Ezek a főbb pontjai a német kancellár Népszava által is látott levelének, amit a héten az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak küldött el.

Ezekre a felvetésekre – szellőztette meg szombati cikkében a Reuters – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök válaszolt. „Mi nem félmegoldásokkal, hanem teljes erőből védjük Európát. Nem volna fair, hogy Ukrajna jogot kap a jelenléthez az Európai Unióban, de eközben elnémítják” – utasította el a társult EU-tagság ötletét az ukrán elnök egy António Costának, az Európai Tanács elnökének, Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, illetve Níkosz Hrisztodulídisznek, az EU soros elnöki tisztét betöltő Ciprus államfőjének írt levelében

Németország a merzi levéllel egyébként gyaníthatóan csak újra akarja indítani a párbeszédet, hiszen

Az uniós csatlakozás folyamata normális esetben is sok évig tart, az EU keretei alapján pedig csak akkor csatlakozhat egy tagjelölt, ha a teljes uniós jogot átültették és megfelelnek minden kritériumnak. A háborúval sújtott országban ez még nehezebb, és bár mindenki elismeri, hogy Ukrajna számos szakpolitikai területen komoly eredményt ért el, a cél messze van.

Az Európai Bizottság kitérő választ adott, hogy szerinte a jelenlegi jogi keretek között lehetséges lenne-e a Friedrich Merz által javasolt társult tagság. A Bizottság szóvivője, Guillaume Mercier ugyan üdvözölte, hogy a tagállamok „innovatív megoldásokat” keresnek, de azt is hangsúlyozta, hogy a csatlakozás csak az érdemek alapján lehetséges.

Az elmúlt időszakban fel-felröppentek ötletek arra, hogy Ukrajna ha nem is teljes jogú tagság formájában, akár csak szimbolikusan csatlakozzon minél hamarabb. Felvetődött, hogy egyes szakpolitikai területeken Ukrajna (és a nyugat-balkáni csatlakozásra várók) még a teljes tagság előtt élvezzék a tagság előnyeit, ugyanúgy, ahogyan az Erasmus programnak is már néhány tagjelölt részese.

Részben pont azért, mert mindenki tudta, a magyar vétó miatt úgysincs esély előre lépésre, megoldási javaslattal sem siettek.

Magyar Péter többször elmondta, hogy a gyorsított csatalakozást nem támogatja, és blokkolja a csatlakozási fejezetek megnyitását is, amíg a kárpátaljai magyarok helyzetét nem rendezik. Brüsszelben sokan azt várják, ebben heteken belül előrelépés lehet, de a valódi választ ez sem adja meg.

Az Európai Bizottság tavaly őszre ígérte, hogy elkészít egy javaslatot, amely a szükséges reformokról szólna, hogy mit kellene átalakítani ahhoz, hogy Ukrajnával és a nyugat-balkáni országokkal együtt egy harmincnál is több tagállammal működő unió életképes maradjon. Mindezt úgy, hogy közben ne kelljen az EU alapszerződéseit módosítani, az ugyanis egy olyan többéves folyamat lenne, aminek a végén több tagállamban népszavazást is kellene tartani, és ehhez senkinek nem fűlik a foga. A javaslat azóta sem készült el.

Ukrajna mindeközben a lehető leggyorsabb csatlakozást szeretné. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2027-as csatlakozásról beszélt korábban. Sokan azért is szeretnének valamilyen köztes megoldást, hogy ha az Oroszország elleni háborúban Ukrajnának végül egy fájdalmas békét kellene elfogadnia, legalább az EU-hoz csatlakozhasson. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter még a Zelenszkij-féle válaszlevél kiszivárogtatása előtt mondta is, hogy Ukrajna célja kitartóan a teljes jogú EU-tagság.