Az Orbán-kormány 2012-ben megszüntette a közrádió magyar nyelvű körzeti adásait, majd 2015-ben erre a sorsra jutottak a regionális tévék is. Pedig kedveltek voltak a térségi adások, hiszen azokból egy-egy országrész lakói megkaphatták az őket érintő legfontosabb híreket. A bezárásukat a kormány a takarékossággal magyarázta, és azzal, hogy a vidéken élők mindenütt számtalan rádiós-, tévés- és közösségi médiaforrásból tudnak tájékozódni, így a körzeti stúdiók közéleti, kulturális és sporthíreket kínáló adásai immár feleslegesek.
Kovács Zoltán, aki 20 évet szolgált a Magyar Rádió Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Szerkesztőségben, s abból csaknem 8 esztendőn át vezetője volt a csapatának, merőben más okokkal magyarázza a régiós adások akkori kivégzését. Kérdésünkre válaszolva elmondta: a Fidesz fő gondja az volt a vidéki szerkesztőségekkel, hogy a központi és a helyi kormánypolitikusok nehezen tudták közvetlenül befolyásolni őket. Körülményes volt ellenőrizni, hogy a kilenc régiós stúdióban elhangzik-e esetleg kormánykritikus tudósítás, beszélgetés vagy egy, a hatalmat bíráló véleménynyilvánítás, a betelefonáló közönség részéről. E félelemtől vezérelve inkább nyomtalanul beszántották az addig többnyire jól működő vidéki hír- és műsorgyárakat.
Eközben a Fidesz-kormánnyal jó kapcsolatban lévő vállalkozók sorban frekvenciát kaptak helyi vagy hálózatba szervezett rádiójukhoz és a települési kábeltévéjükhöz.
Ezek az adások nem foglalkoztak hírszerkesztéssel, hanem szolgaian átvették a központi propagandát, ami a kormányt elvtelenül dicsérte, az ellenzéket pedig mániákusan gyalázta, lejáratta.
Kovács Zoltán örömmel fogadta, hogy a Tisza Párt programja hiteles és sokoldalú közmédiát akar, és azt is, hogy a Tisza-kormány újra kívánja építeni a körzeti stúdiókat. A volt stúdióvezető úgy véli, hogy a régióközpontokban olyan úgynevezett médiacsoportokat kellene létrehozni, amelyek a rádió- és tévéadás mellett hírportált és közösségi oldalakat működtetnek, illetve havonta-félhavonta lapokat adnak ki.
Nem fogadták el az éves beszámolót, meneszthetik a Duna Médiaszolgáltató vezetőjétKovács Zoltán nem tart attól, hogy a szerkesztőségek nem találnak majd rátermett újságírókat. Tény, hogy a közmédiában 2010 óta az újságírók többsége eldobta szakmai elveit, és beállt pártpropagandistának. Ők aligha lennének alkalmasak és főleg hitelesek kiegyensúlyozott hírszerkesztésre, valós tartalmú interjúk, portrék és riportok készítésére. Azoknak a vidéki kereskedelmi adásoknak a munkatársai sem alkalmasak erre, akik csak az átvett kormányhíreket és a hivatali nyelven megírt hatósági közleményeket olvastak be, lelketlenül, a legcsekélyebb magyarítás nélkül. Ugyanakkor Kovács Zoltán biztos abban, hogy az egykor valódi műsorokat készítő, idősebb újságíró kollégák egy része, valamint az influenszerként, bloggerként már bizonyító és az egyetemek kommunikációs képzésében épp résztvevő, ambiciózus, tehetséges fiatalok gyorsan és sikerrel bevonhatók a körzeti stúdiók munkájába.
Nagy kérdés, hogy a kereskedelmi alapon működő rádió- és tévéadásokkal állják-e majd a harcot az újból talpra álló körzeti adások? Kovács Zoltán szerint ez a konkurencia valóban erősnek látszik, ám nem annyira, mint eddig, hisz a Fidesz gazdasági köréhez kötődő kereskedelmi adások a közelmúltig gyakran politikai parancsra kaptak állami- és cégreklámokat, s miután ezek az adók - várhatóan - elveszítik pénzügyi támogatóik jelentős százalékát, kevésbé tudnak költeni magukra és műsoraikra. Ez akár odavezethet, hogy többen fel is adják tevékenységüket.
Pintér Bence példákkal mutatta be, hogyan szórták Győrben a közpénzmilliókat a most megszűnt fideszes szócsövekreA pécsi médiaszakember beszélt arról is, hogy a helyi témákat feldolgozó internetes közösségi oldalak ugyancsak jelentenek majd némi konkurenciát a közmédia újrainduló vidéki stúdióinak. Ugyanakkor a közösségi média nagyobb hányada vélemény-újságírással foglalkozik, szerzőik gyakran nem néznek utána a bizonytalan forrásból szerzett információik igazságtartalmának, így hatásvadász közléseikben sok az erősen szubjektív, alaptalan és megtévesztő elem. Ráadásul a tömegkommunikációban egyre inkább terjedő mesterséges intelligencia révén is hamis tartalmak csapják be a közönséget.
A közmédia vidéki szerkesztőségeiben viszont csakis biztos forrásból szerzett tényekre épülhet majd minden hír és tudósítás
– hangsúlyozta Kovács Zoltán, s ez a fajta szakmaiság feltétlenül erősíti e stúdiók vonzerejét. S az is fontos érv a vidéki stúdiók mellett, hogy ezek a szerkesztőségek újra fórumot adnak a térség közéleti szereplőinek, kiemelkedő szakmai teljesítményű és erkölcsileg példamutató személyiségeinek, s utóbbiak megszólaltatása és bemutatása - várhatóan - sokakat érdekel majd.
A pécsi stúdió egykori vezetője abban bízik, hogy az újra műsorokat készítő vidéki médiaközpontok sokat javítanak a körzetükben élők tájékozottságán és tisztánlátásán, s a hallgatók és a nézők ennek segítségével képesek lesznek újraértékelni és helyére tenni az elmúlt 16 év szándékosan félrevezető, butító információit.
Megszólalt egy szerkesztő, vége a kézi vezérlésnek az MTVA-banKincsek a szemétben
Kovács Zoltán abban is reménykedik, hogy harminchat év után megszülethet a nemzeti digitalizálási stratégia. Ehhez kormányzati szabályozás kell, hogy aztán azt betartva a megszüntetett körzeti rádiók és tévék archívumában lévő hang- és képanyagot megmentsük, feldolgozzuk és digitalizáljuk. A bezárt stúdiók felvételei ugyanis másfél évtizede - gyakran ismeretlen helyen és szakszerűtlenül tárolva - kallódnak, pedig ezek között óriási kincsek vannak, amelyek megsemmisülése a helytörténet és a nemzeti kultúra pótolhatatlan vesztesége lenne.
