Jelentősen drágulhat a taxizás június 30-tól Budapesten

Jelentősen drágulhat a taxizás június 30-tól Budapesten. A taxicégekkel január óta folyó tárgyalások eredményeként 27 százalékos tarifaemelésre tesz javaslatot a városvezetés. Volt egy ennél enyhébb, 15 százalékos javaslat is, amelyet a piac reakciójától tartva főként a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szorgalmazott, de a fuvarozók többsége a 2023 óta változatlan díjakra, illetve az azóta bekövetkezett jelentős inflációra hivatkozva a 27 százalék melletti emelés mellett kardoskodott.

A BKIK által végzett felmérés szerint a taxisok 63 százaléka 27 százalékos vagy annál is nagyobb áremelést szeretne. Ez az egyes díjtételek esetében azt jelenti, hogy az alapdíj 1100 forintról 1400 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 560 forintra, míg a percdíj 110 forintról 140 forintra nőne. A repülőtéri fuvarok esetén erre rászámolnának még 1000 forint extra díjat is. Az emelés ellenzői jelentős visszapattanástól, a kereslet erőteljes visszaesésétől tartanak – ismertette a Fővárosi Közgyűlés jövő heti ülése elé kerülő előterjesztést Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szokásos ülés előtti tájékoztatón.

A javaslatot jövő hét elején tárgyalják a fővárosi bizottságok is, köztük az eddig Vitézy Dávid által vezetett, jelenleg éppen bizottsági elnök nélkül létező Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság is, ahol a taxis cégek és a kamara képviselői is kifejtik érveiket.

A közgyűlés rendhagyó módon pénteken ül össze a szokásos szerda helyett a Tisza frakció kérésének engedve. A Tisza jelenlegi fővárosi képviselői közül ugyanis ketten, a jövőben négyen az Európa Parlamentben is képviselők, amely szintén szerdánként ülésezik. Bár az még nem dőlt el, hogy a Fővárosi Közgyűlés ülésrendjének változása egyszeri alkalom lesz-e, vagy állandósul a pénteki ülésnap. A Podmaniczky Frakción kívül egyébként sem a Tisza, sem a Fidesz nem jelölt senkit az országgyűlési képviselővé választás nyomán kialakuló összeférhetetlenségek okán megüresedő képviselői, frakcióvezetői, bizottsági elnöki és tagi posztokra. Ha holnap reggelig nem jelzik, hogy ki veszi fel a távozók mandátumát, akkor jövő héten foghíjasan ül össze a Fővárosi Közgyűlés.

A szorító határidő miatt dönteni kell a fővárosi tulajdonú cégek pénzügyi beszámolójáról és üzleti tervéről, ezek közül több – gyógyfürdők, BKK és BKM – már az előző közgyűlésen is terítékre került, de nem kapták meg a többség támogatását. Kiss Ambrus felhívta a figyelmet, hogy a cégek beszámolóit május végéig el kell fogadni, különben a cégbíróság felszámolást kezdeményezhet.

A közgyűlésen vélhetőleg előkerül a főváros pénzügyi helyzete is. A főigazgató mai tájékoztatása szerint a főváros folyószámlája 47,1 milliárdos mínuszban van. Ehhez képest július közepéig a fővárosnak összesen 74,1 milliárd forintot kellene befizetnie különböző jogcímeken az államkasszába. Már a jövő hét végén esedékessé válhat a Területfejlesztési Alap 10,3 milliárdos számlája, június 15-én lejár az áprilisban az idei 37,1 milliárdos szola-részletre, július 12-én a 2025. decemberi 7,5 milliárdos részletre vonatkozó haladék, július 15-én pedig már ott a következő, a szola idei harmadik 19,2 milliárd forintos részlete.

A Magyar-kormány hivatalosan is megkereste a fővárost, kérve az önkormányzat pénzügyi helyzetének bemutatását, illetve a városvezetés megoldási javaslatait. Kiss Ambrus most elismételte a Népszavának korábban elmondottakat: a főváros olyan javaslatcsomagot terjesztett a Magyar-kormány elé, amely egyszerre felel meg három feltételnek: nem érinti a 2026-os központi költségvetést, lezárja a szola pereket és biztosítja a főváros működőképességét. 2027 januárjától azonban mindenképpen szükség lesz egy kezelhető mértékű szola-befizetést tartalmazó, a működőképességet hosszútávon biztosító finanszírozási modellre.

Az idei megoldást a szola-perek mindkét fél számára kedvező gyors lezárása hozhatja el. Ezeket az Alkotmánybíróság döntéséig felfüggesztették. A főváros peren kívüli egyezséget kötne a kormánnyal, illetve a magyar állammal. A főváros követelése a 2023-24-25-ös évekre vonatkozóan 175 milliárd forint és kamatai. Az állam ezzel szemben 53,6 milliárd forintos fővárosi tartozást tart nyilván. Az igazi határpont június 15., a következő szola-részlet esedékessége, ezt ugyanis már nem tudja kifizetni a főváros.

A főváros pénzügyi helyzetét ismeri, de eddig is mindig megoldotta valahogy, egyébként is vannak még lehetőségek a költségek visszafogására. Azt is felajánlotta, hogy segít ebben Karácsony Gergelynek.

A főváros a fentieken túl több javaslatot is előkészített a krízisben lévő gyermekes családok lakhatásának biztosítására, a hajléktalanok egészségügyi ellátásának bővítésére, a fiatalok mentális egészségének javítására, illetve a családon belüli erőszak elleni fellépésre. Az ülésen ezenfelül tárgyalják a fővárosi kikötők ügyét is. A városvezetés arra tesz javaslatot, hogy a Budapesten kikötő, üzemelő séta-, buli, vagy éppen szállodahajókon csak akkor lehessen alkoholt felszolgálni, ha az érintett kerületi önkormányzat erre engedélyt ad.

A kormányhivatal három ügyben is törvényességi felhívással élt. A városvezetést mindhárom esetében azt javasolja a közgyűlésnek, hogy utasítsák el. Így július elsejétől nem szedhető várakozási díj parkolóautomatával, június 30-án újratárgyalják a főváros idei költségvetését, a Budapest Brand felszámolását pedig lezárják.