Ha csak 75 millió forint erejéig is, de újfent veszteséggel zárt 2025-ben a Paks II. Zrt. – derül ki a nukleáris beruházásért felelős állami társaság beszámolóiból. Ez annak ellenére történt így, hogy a 2022-es 1,3 milliárdos veszteség 2023-ban 1,2, 2024-ben pedig 2,4 milliárdos nyereségbe fordult. Leginkább a személyi és az anyagi kiadások nőttek meg, bár egy beruházó cégnél ezek az adatok kevéssé számítanak.
A szintén jelképes, főleg bérleti díjakból származó 196 millió forintos tavalyi bevétel mellett a cég pénzt alapvetően állami tőkeemelések révén kap. Ez részint a 274 milliárdos jegyzett tőkébe részint a 335 milliárdos tőketartalékba kerül. Míg előbbi érték tavaly csak kétmillió forinttal, utóbbi 161 milliárddal nőtt. Ennyit igényelt tehát a fővállalkozást végző, az orosz állami Roszatom tulajdonában lévő ASE. (A zrt. ezen túli 26 milliárdos hitele a 2024-es harmada.) Az új atomerőmű így megvalósult – de legalábbis megvásárolt – eszközeit valamivel több mint 500 milliárd forinton tartják nyilván, ami egy év alatt 136 milliárdos bővülés. Ezt 50 milliárdnyi értékpapír és 45 milliárdnyi készpénz tetézi. Az igazgatóság 53 és a felügyelőbizottság 48 millió forintos tiszteletdíja 29 és 12,5 százalékos növekedés.
Csontvázak lapulnak a paksi szekrényben, a Putyin-rezsim már fogást keres a Tisza-kormányon isBár a könyvvizsgáló által is kiemelt oroszellenes szankciók bizonytalanságait maguk is megemlítik és ennél hevesebb önostorozás alighanem műfajidegen lenne, az a megállapítás, hogy tavaly nem született az üzlet folytonosságát ellehetetlenítő döntés, erősen árnyalható. A Trump-kabinet például az orosz Gazprombankkal szembeni, a Paks 2-es elszámolásokat 2024 vége óta ellehetetlenítő korlátozásaikat csak június végén oldotta fel; de azt is felidézhették volna, hogy egy leszakadt gödörsarok miatt a kapcsolódó munkálatok február és június második fele között álltak. Igaz, a kedvező fejleményeket sem részletezik.
700 milliárd forintot már elszórtak rá, Paks 2 most az évtized legnagyobb pénzügyi kockázatával fenyegetJózan paraszti ésszel nem a paksi gödör nyilvántartási értéke számít, hanem hogy mennyit adna érte egy esetleges befektető, ami alighanem 0 forint – vélekedett megkeresésünkre Perger András, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet programvezetője. Hiszen a szankciós fenyegetések mellett nem tisztázott az immár közel évtizedes csúszás oka sem. Miközben a 2014-es szerződések szerint ma már mindkét blokknak üzemelnie kellene, most épp az egyik helyét betonozzák. Kérdés, mennyivel nő a „kulcsrakész átadás” 12 éve még fixként hirdetett, 12,5 milliárd eurós vételára. Az Energiaklub szakértője a kétszereződésen se csodálkozna. (Míg a kampányban Magyar Péter 24-25 milliárd eurót említett, az Orbán-kormány illetékes minisztere, Szijjártó Péter a 20 milliárdot is sokallta.)
Sok a kockázat, elszálltak az árak, szóval akár 20 ezer milliárd forintba is kerülhet a paksi bővítésAz EU Bírósága tavaly szeptemberben Ausztria keresetére megsemmisítette a fejlesztés 2017-es uniós állami támogatási engedélyét is. Perger András szerint az új eljárásban figyelembe kell venni, hogy az elmúlt évtized során szinte minden megtérülési tényező változott, a napelemek robbanásszerű terjedésétől kezdve Paks 1 továbbműködtetési tervén át az áramárakig. Bár az Európai Bizottság az elmúlt nyolc hónap alatt egy gyors eljárást akár le is vezényelhetett volna, a testület még a világos állásfoglalással is adós. Ez azért is gond, mert amiként arról a 24 beszámolt, tavaly decemberben, már az ítélet után, az állam újabb 80 milliárdos tőkeinjekciót nyújtott. Az uniós engedélyt megsemmisítő ítélet miatt ez törvénysértő lehet, aminek kapcsán az Energiaklub bírósághoz fordult.
Ma egy kicsit vége lett az Orbán-kormány paksi álmainak, az Európai Unió Bírósága megsemmisítette a magyar állami támogatást jóváhagyó bizottsági döntéstHétfői határozatával a Magyar-kormány teljes körű és soron kívüli vizsgálatot rendelt el a Paks 2-es tervről és Paks 1 lehetséges üzemidő-hosszabításáról. A programvezető szerint az ígért elszámoltatás ki kell terjedjen Paks 2-re is, amiért több korábbi kormányzati szereplő, így Orbán Viktoron kívül például Lázár János, Németh Lászlóné, Süli János és Szijjártó Péter egykori miniszterek, illetve Aszódi Attila államtitkár, politikai felelősséget viselhetnek. Alekszej Lihacsov Roszatom-vezér egyébként a választások óta többször jelezte: állnak mindennemű átvilágítás elébe. A magyar fél esetleges visszalépésének egymilliárd euró körüli kötbérterhére vonatkozó szakmai becsléseket Perger András nagyságrendileg reálisnak tartja.
Magyar Péter átvilágítási hullámot rendelt el, és közigazgatási államtitkárokat neveztek kiAz OAH-elnök és Paks 2 vezetői a helyükön
Az, hogy Magyar Péter az Orbán-kormány korábbi energiapolitikáért felelős helyettes államtitkárát, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) 9 éves elnöki tisztségét 2022 óta betöltő Kádár Andrea Beatrixet sokaktól eltérően nem szólította fel lemondásra, Perger András szerint a nukleáris biztonság tiszteletét jelző, kedvező jel. Paks 2 vezetőinek visszahívásán ugyanakkor, szakmai megítélésüktől függetlenül, nem csodálkozna. Megjegyzendő: a zrt. igazgatóságában ül például Fellegi Tamás, az Orbán-kabinet egykori illetékes minisztere, a felügyelőbizottságot pedig mások mellett az exkormányfőhöz és az új közlekedési-beruházási miniszterhez rokoni szálakkal kötődő Vitézy András, valamint a volt honvédelmi miniszter öccse, Szalay-Bobrovniczky Vince erősíti; a testületet a leginkább Orbán Viktor gimnáziumi osztálytársaként emlegetett Incze Zsolt irányítja. Az OAH-tól kapcsolódó megkeresésünkre nem jött válasz, míg a cégtől korábban jelezték, állnak a tulajdonosi döntések elébe.
Ködbe vész az irányítás
A Paks 2-t hátráltató tényezők közül kevésbé szembetűnő, de annál égetőbb, hogy az Unió által elfogadott nukleáris irányítási rendszereket kizárólag gyártó német Siemenst alapvetően a berlini vezetés ellenállása miatt, kizárták a fejlesztésből. A pótlási lehetőségek homályosak.
