Csontvázak lapulnak a paksi szekrényben, a Putyin-rezsim már fogást keres a Tisza-kormányon is

Ha történetesen nem a Patriótának, hanem mondjuk az M1-nek jelentette volna ki Orbán Viktor a választási vereség után, hogy kormányzása éveiből leginkább a Paks 2-es építkezés elhúzódását bánja, alighanem az utcán is hallani lehetett volna a nézők kacaját. A Fidesz-közeli YouTube-csatornának úgy vélte, akkor a magyar gazdaság a több és olcsóbb energia révén ma sokkal könnyebb helyzetben lenne, így a kivitelezés elhúzódása nagy kormányzati kudarc.

A válasznak nyilván leginkább a hangütése sántít, hiszen a kérdés nem arra irányult, hogy mit kellett volna jobban erőltetni. Az érvelési hibák szakirodalma ezt leginkább önigazoló álönkritikának, csoportöntudatvédő szembenézési képtelenségnek, illetve a valóságtól elszakadt személyiség vágyvezérelt rugalmatlanságának nevezi. Orbán Viktoron és hívein kívül bizonyára mindenki más érti, hogy egy, az országot haverjaival leraboltató, áruló kormányfőn az „olcsóbb” energia nem sokat segít. De ezek szerint Orbán Viktor vállát most sem a magyarság, sokkal inkább Putyin gondjai nyomják. Nem csoda, hogy az interjú a félmillió nézőből mindössze 3 százaléknak tetszett.

Némiképp szakmaibb kérdés, hogy minél lesz olcsóbb a Paks 2 által nyújtott energia, amikor a 2014 óta változatlan, évi ezermilliárdos állami támogatással fenntartott rezsicsökkentett lakossági áram- és gázárak most is a piaci szint töredékére rúgnak. Paks 2 blokkjainak várható áramára szintén kérdés, amiként az Orbán-kormány tavalyi engedélye tanúsága szerint az orosz állami fővállalkozó emelné a 2014-es szerződésben „fixált”, 12,5 milliárd eurós – kamatok nélkül 4500 milliárd forintos - vételárat. Bár az áram mostani piaci ára magasabb az Orbán-kormány által 2015-ben megrendelt Rothschild-tanulmányban megjelölt megtérülési szintnél, tehát elvileg lehet mozgástér, Paks 2 áramárát, Paks 1-éhez hasonlóan, alighanem a politika állítja majd be. Az sem szakmaiatlan felvetés, hogy miként reméljenek olcsó energiát Paks 2-től azok, akik történetesen fűtenének.

A parlamenti választást kétharmaddal megnyerő Tisza párt valójában teljes mellszélességgel kiáll a terv mellett. Magyar Péter tavaly szeptemberben Pakson, voltaképp Orbán Viktor szándékaival összhangban maga is sürgette a befejezést. Igaz, a választási győzelem óta a pártprogramhoz híven, leginkább a teljes átvilágításra helyezi a hangsúlyt. A fizetendőket a pártelnök immár 24-25 milliárd euróra – 9 ezermilliárd forintra – teszi, bár új hivatalos ár nincs. A Tisza-program „átlátható nukleáris stratégiát” ígér.

A Kreml jelenleg láthatólag fogást keres. Alekszej Lihacsov, a beruházás mögött lévő orosz állami Roszatom vezérigazgatója – Szijjártó Péter eddigi külügyminiszter szinte állandó Paks 2-ügyi nyilatkozótársa – már a választások után két nappal kijelentette: állnak mindennemű átvilágítás elébe és készek alátámasztani a fejlesztés hatékonyságának, árának és egyéb tényezőinek indokoltságát. Bár ugyanezt április végén a TASZSZ-nak is megismételte, a RIA Novosztyi közben a Roszatom magyarországi kivonulásának lehetőségét pedzegette. A Moszkovszkij Komszomolecnek nyilatkozó Alekszandr Uvarov energiaszakértő szerint politikai döntések várhatók.

Az ügyben annak az Európai Bizottságnak is kiemelt szerep juthat, amellyel a fideszes obstrukció után a Tisza békülne. Az Európai Bíróság tavalyi döntése alapján a testületnek egyrészt újra le kell folytatnia a beruházás 9 éve lezárt állami támogatási engedélyeztetését. Másrészt Brüsszel változatlanul támadja az orosz energiabehozatalt, bár a nukleáris ipar eddig lekerült a tervezett tiltólistákról. A Trump-kabinet szintén megszüntette a Paks 2-es elszámolás a Biden-adminisztráció utolsó hónapjaiban keltezett akadályait. A „nukleáris reneszánsz” jegyében Brüsszel most leginkább a „kis moduláris reaktorok” (SMR) európai telepítését szorgalmazza. E kísérleti fejlesztések fő színhelye Kína, Oroszország és az USA. Mindemellett az EU változatlanul inkább az ingyen termelő és összehasonlíthatatlanul kisebb környezeti-egészségügyi kockázatokkal járó megújulókat pártolja.

Az oroszok sürgethették az első betonöntést

Az orosz fél előremenekül, hisz egy átvilágítás további rejtett költségeket és a befejezést illető bizonytalanságokat tárhat fel – vélekedett az ügy kapcsán lapunk megkeresésére Perger András, a beruházást ellenző Energiaklub programvezetője. A szakember azt sem tartja véletlennek, hogy februárban sort kerítettek a kivitelezés hivatalos kezdetének számító „első betonöntésre”, és csak ezután jelentették be az irányítási rendszerekre leszerződtetett német Siemens kiszállását. Szerinte mindez orosz érdekeket szolgálhat, amiként a mostani fenyegetőzés is arra utalhat, hogy az első betonöntés után megugorhatott az esetleges visszalépés szerződéses kötbérterhe.

Orbán már 2011-ben Putyinnak ígérhette Paks 2-t 

Érdemi részletekkel egészítik ki a Paks 2-aktát Orbán Viktornak az Öt nevű Youtube-csatorna számára a választási zajban felidézett emlékei. Eszerint azért cserébe, hogy a magyar állam 2011-ben félezermilliárd forintért visszavehette az oroszoktól a Mol negyedét, már akkor "képbe került" a paksi fejlesztés. A távozó kormányfő szerint Putyinnal azért "kötöttek össze témákat", mert "az oroszok erősebbek". Ezek szerint viszont Orbán Viktor ezután még két évig a bolondját járatta úgy a paksi bővítésre nemzetközi pályázatot ígérő magyar állami szereplőkkel, mint a jelentkező országok küldöttségeivel. Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2014 elején végül puccsszerű paktumot kötött Paks 2 megépítésére.