földgáz;áram;MVM;energetika;paksi atomerőmű;állami tulajdon;orosz gáz;rezsivédelmi alap;

A rezsitámogatás bevezetése óta 3,1 ezer milliárddal „segítette ki”  az MVM-et az állam

Tavaly 823 milliárd forint rezsivédelmi támogatást kapott az MVM, szóval ennyit arról, hogy olcsó az orosz földgáz

Számításunk szerint a támogatási rendszer 2022-es bevezetése és 2025 vége között a költségvetés az MVM-et összesen 3,1 ezer milliárd forinttal segítette ki.

Tavaly 823 milliárd forint rezsivédelmi támogatást kapott az MVM – derül ki az állami energiacsoportnak a „tőzsdeképesség” jegyében közzétett, 610 oldalas 2025-ös éves jelentése 124. oldaláról. Ez 8 százalékkal meghaladja a 2024-es szintet. Számításunk szerint a támogatási rendszer 2022-es bevezetése és 2025 vége között a költségvetés az MVM-et összesen 3,1 ezermilliárddal segítette ki. A kassza az MVM által vásárolt, lakosságnak szánt gáz és áram magas vétel- és rezsicsökkentett eladási ára közötti hiányt ellentételezi. Az összeg nagyobb részét az MVM a gázért cserébe Moszkvába utalhatja.

Bár az MVM az uniós engedély értelmében a támogatást csak árkülönbözetre költheti és ezek az elszámolások bizonyára léteznek is, a támogatás-emelkedés indokoltságát árnyalja, hogy az irányadó gáztőzsde 2025-ös, megawattóránként 36 eurós átlaga közel negyedével alacsonyabb a 2021-esnél, amikor rezsivédelem még nem is létezett. Jelen állás szerint tehát az oroszok bármennyiért is adják a gázt, az ellenérték bevételekkel nem fedezett hányadát az állam mindenképp megtéríti az MVM-nek. A rendszer egyszersmind azt a fideszes propagandatételt is cáfolja, hogy az orosz gáz kiváltása a magyarországi lakossági díj háromszorozódását hozná.

Ködös az áramtámogatás is. A lakossági villamos energiát az MVM a saját tulajdonú Paksi Atomerőműtől kilowattóránként körülbelül 14 forintért veszi és 5 forintért adhatja. Bár ebből nagy mennyiség tetemes támogatási igényt szülhet, mivel a 40-50 forintos piaci árakhoz egyik számnak sincs köze, az MVM áramártámogatási igényét voltaképp a kormány „állítja be”. Ilyenkor rendre felmerül a Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó Titász-hálózat bújtatott állami támogatási vádja is. Eszerint az állam az „örökbe vasalt”, bruttó 36 forintos rezsicsökkentett lakossági tarifán belül a hálózatüzemeltetésre fordítható, rendszerhasználati díjnak nevezett hányadot csak az áram mint termék számlán belüli elszámolási árának azonos mértékű csökkentésével növelhette. A Titász által bezsebelt többletet pedig az MVM áttételesen állami rezsitámogatásként kapja meg. Ellenérvként viszont felmerül, hogy saját rendszere után az MVM és az E.ON ugyanilyen költségtérítést kap, márpedig az áramhálózati kiadások érzéketlenek bárminemű rezsistopra.

Mindemellett az MVM tavaly is „hozta” a 2022 előtt elképzelhetetlen, százmilliárdos eredményeket. Igaz, a 237 milliárdos adózott nyereség 27, a 194 milliárdos „teljes átfogó jövedelem” 65, a 3,8 ezermilliárdos értékesítés pedig 16 százalékos esés. Ezt ár- és forgalomcsökkenéssel indokolják. Az igazgatóság idén 207,5 milliárdos osztalékot javasol, ami 40 százalékkal elmarad az államnak tavaly kifizetett csúcsösszegtől. Bár itt is felmerülhet, hogy az osztalék voltaképp csak az állami támogatás egy részének „visszacsorgatása”, ezt a cég határozottan cáfolja, az ereményeket külföldi sikerekkel indokolva. Utóbbit árnyalja, hogy a román hatóságok a magyar állami csoport orosz kötődéseire hivatkozva tavaly éppenséggel megtiltották, hogy az MVM megvegye a több millió ügyfelet energiával ellátó helyi E.ON-céget.

Mindenesetre a Tisza által kilátásba helyezett MVM-átvilágítás nem ígérkezik kis falatnak.

Nem ez az első számlabezárási hullám a Somlai Bálint-féle Raw Developmentnél.