A modern orvostudomány fejlődésével sokáig úgy tűnt, a test és a lélek külön rendszer: az egyik a biológia, a másik a pszichológia területe. Az utóbbi évtizedek kutatásai azonban egyre világosabban mutatják, hogy a kettő nagyon is szorosan összefügg egymással. Nem két külön világot alkotnak, hanem egységes rendszert. A kérdés tehát nem az, hogy lelki eredetűek-e a betegségek, hanem az, hogy milyen módon és milyen mértékben hatnak az érzelmi és pszichés folyamatok a testi működésre. Orosz Katalin pszichológus, természetgyógyász, a perinatális pszichológia jeles hazai képviselője és Csomai Zita orvos, természetgyógyász, életmód-tanácsadó és terapeuta válaszol.
A 20. század közepén Selye János endokrinológus vezette be a stressz fogalmát a modern orvostudományba. Nem a stressz öl meg, hanem az, ahogyan reagálsz rá, vallotta. Kutatásaiban hangsúlyozta, hogy a szervezet nemcsak fizikai, hanem pszichés terhelésre is egységes biológiai válasszal reagál, ugyanis a tartós stressz aktiválja a hipotalamusz–hipofízis–mellékvese tengelyt (HPA-tengelyet), amely a kortizolszint megemelkedéséért is felelős.
– Rövid távon ez a biológiai válasz életmentő, hosszú távon azonban kimeríti a szervezetet
– mondta lapunknak Orosz Katalin pszichológus, természetgyógyász, a perinatális pszichológia jeles hazai képviselője. – A ma már sokak alapállapotaként ismert krónikus készenléti állapot nemcsak fáradtságot okoz, hanem hozzájárulhat komoly testi tünetek megjelenéséhez is.
