A Kaszás Gábor szerkesztette kötet alcíme: Festmények és életművek különös története a 19–20. századi magyar művészetben. A hosszú alcím remekül lefedi, miről szól ez a hiánypótló könyv. „Megszakadt folyamatok, betiltott törekvések, elcsatolt területek, mind-mind szolgáltathattak okot arra, hogy kultúránk neves alkotói feledésbe merüljenek, vagy épp látóterünk peremére sodródjanak. Tárgyi emlékeink pedig mindeközben elpusztultak, átalakultak, esetleg valami oknál fogva elvesztek”– olvasható a bevezetőben. A tanulmánykötet az itthoni „kulturális szövetből” kiszakadt alkotókat és műveket követi nyomon, bemutatja azokat a folyamatokat, amelyek eltűnésükhöz, elfeledésükhöz vezettek. „A feudalizmus lassú felbomlása, a polgári létforma kései meghonosítása, vagy éppen a közép-európai nemzetállamok kialakulását övező konfliktusok nemcsak ráncolták, de alaposan meg is szaggatták kultúránk addig sem túl sűrűre szőtt vásznát”. Mindez figyelemfelhívás is értékeink felkutatására. Ez nem reménytelen feladat: kötet szerzői eredményesen „nyomoztak” elkallódott művek után.
Az esettanulmányokat jegyző szerzők – Barki Gergely, Bellák Gábor, Horváth Hilda, Jurecskó László, Kaszás Gábor, Kelen Anna, Kishonthy Zsolt, Kopócsy Anna, Molnos Péter, Radványi Orsolya, Tátrai Vilmos és Topor Tünde – mindannyian szaktekintélyek. Tanulmányaikból kitűnik: bár a szerencse és a véletlen is szerepet játszik, a sikerhez elengedhetetlen a források aprólékos vizsgálata, a kiváló szem, a széles körű szakmai tudás és az alaposság.
Bellák Gábor egy hamis Gulácsyként eladott Csontváry-kép szerencsés megtalálásáról ír. A mű a Nagyházi Galéria 2005-ös decemberi árverésén lelt gazdára. Kelen Anna azt vizsgálja, hogyan kerülhettek Amerikába Kádár Béla akvarelljei, és rámutat, hány lappanghat még a tengerentúl. Talán a legérdekesebb eset a Barki Gergely által megtalált Berény Róbert-kép története. Az Alvó nő fekete vázával (1927–1928) című festmény a Stuart Little, kisegér (1999) című gyermekfilmből bukkant elő, pontosabban látta azt meg Barki a produkció egyik jelenetének hátterében. A beazonosítás nem kis munka volt, ám a kutatás végül happy enddel zárult – a filmhez hasonlóan. A kötet végig hasonlóan izgalmas történeteket ismertet.
Bár a könyv nem „sztorizgatós”, mégis olvasmányos, a szakmaisága mellett is közérthető. Változatossá teszi, hogy a szerzők más-más stílusban fogalmaznak, történeteiket számos színes és fekete-fehér kép illusztrálja. Nemcsak tanulságos a Remekművek titkos élete, olyan, mint egy jól megírt krimi – az olvasó alig várja, hogy a fejezetek végén kiderüljön az „igazság”.
Infó: Remekművek titkos élete. Festmények és életművek különös története a 19–20. századi magyar művészetben. Holnap Kiadó, 2025
