Izzasztó örökség: felülvizsgálják a kórházi klímaprogramot Magyarországon

„Semmi nem lesz elfelejtve, (...) és minden el lesz rendezve” - ugyan ezt még Orbán Viktor ígérte a választásra készülve, de a Tisza-kormány hozott erre friss példát, amikor az első feladatok között elrendelte a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) által koordinált átfogó kórházi hűtési program felülvizsgálatát. Magyar Péter már a színrelépésekor az elsők között emelte kampánytémái közé a kórházi klímák hiányának, illetve alkalmatlanságának ügyét. A 2023–2024-es nyári hőhullámok nyomán az egészségügy egyik leglátványosabb problémájává vált a kórházi klimatizáció Magyarországon. A Népszava több cikkében is dokumentálta, hogy a budapesti nagy kórházakban – Uzsoki, Szent János, Honvéd – a klímahibák miatt 38–41,5 fokra ugrott a hőmérséklet a műtőkben, emiatt operációk maradtak el, a sürgős eseteket más intézményekbe kellett átcsoportosítani. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) helyettesítő intézményeket jelölt ki; 2024 nyarán a fővárosi traumatológiai ellátás a kapacitásának mintegy 40 százalékát veszítette el ideiglenesen a klimatizálási problémák miatt.

A műtői légtechnika nem egyszerű komfortkérdés: a steril műtőkben meghatározott hőmérsékletet, légcserét és szűrést kell biztosítani. A szakmai ajánlások 20–24 Celsius-fok közötti műtői hőmérsékletet írnak elő, miközben a mobil vagy split klímák használata sterilitási okokból ezekben a helyiségekben nem is engedélyezett. A túlmelegedett kórtermek is gyakorlatilag életveszélyesek az idős, sokféle krónikus betegséggel ápoltak számára.

A problémát már évekkel ezelőtt jelezték szakmai szervezetek. A Magyar Kórházszövetség és az akkori kórházfenntartó 2019-es felmérése szerint a központi műtők 67 százalékában, az intenzív osztályok 59 százalékában volt klimatizáció, a betegszobák esetében azonban ez az arány mindössze 2 százalék volt. A meglévő rendszerek jelentős részét elavultnak minősítették, a teljes korszerűsítés költségét pedig már akkor több mint 40 milliárd forintra becsülték.

A 2024-es krízist 2025 nyarán is újabb leállások követték. Júniusban a Szent János Kórház traumatológiai osztályán teljes leállást jelentettek be klímahiba miatt, miközben a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház esetében is légtechnikai problémákról érkeztek hírek.

Az elmúlt években a kormány több különböző programban finanszírozott klímafejlesztéseket.

A HVG tavalyi, közérdekű adatigénylésének adataiból kiderült a 2025-ös hűtésrekonstrukciós keret a 2024-es 5,04 milliárdról 2,3 milliárdra csökkent; a sajtó „felére vágott klímaprogramról" ír, miközben a KEF a havária-tartalékra hivatkozik. A KEF közlése szerint 2025-ben 2,3 milliárd forint lett volna a tervezett hűtésrekonstrukciós keret, emellé mintegy 4 milliárd forintos havária-tartalékot is elkülönítettek sürgős javításokra. A meghibásodások jelentős része nem az egyszerű helyiséghűtő berendezéseket, hanem a több évtizedes központi folyadékhűtő rendszereket és csőhálózatokat érinti. Az Uzsoki esetében például három folyadékhűtő egyidejű hibája okozta a teljes műtőblokk leállását.

A korszerűsítés költségeit jelentősen növeli, hogy a műtői légtechnika speciális infrastruktúra. Becslések szerint egyetlen steril műtői klímarendszer cseréje 60–100 millió forintba kerülhet. A szükséges beruházások nemcsak új hűtőberendezéseket igényelnek, hanem a központi folyadékhűtők, csőhálózatok, légkezelők, elektromos rendszerek és energetikai elemek cseréjét vagy korszerűsítését is. Például van fővárosi kórház, amelynek az elektromos hálózata nem bírja el a modern diagnosztikai, képalkotó eszközök és a klímák egyidejű működtetését. Az OKFŐ korábbi közlése szerint három év alatt 81 kórházból 14-ben történt teljes klímacsere vagy jelentős modernizáció. Ez alapján akár 5–10 évig is eltarthat, míg végig ér az országon a korszerűsítés.