Felemás eredménnyel zárult Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök kétnapos csúcstalálkozója tegnap Pekingben, bár a két nagyhatalom összes vitás ügyét érintették a felek. Természetesen Tajvan szigetének státusza kiemelt témája volt a tárgyalásnak. Trump még tavaly decemberben írt alá egy USA–Tajvan-relációban rekordnak számító 11 milliárd dolláros fegyvereladási szerződést, ám annak végrehajtását egyelőre felfüggesztette. Az amerikai kongresszus törvényhozói januárban egy másik, 14 milliárdos fegyvercsomagot is megszavaztak Tajpejnek, ám egyelőre ezt is jegeli Washington. A kínai vezetés továbbra is Kína részének tekinti az általa szakadárnak minősített szigetet, így minden erőfeszítést a sziget függetlenségének támogatására rossz szemmel néznek Pekingben.
A két vezető megbeszélésének leiratából kiderül, hogy Hszi egyértelművé tette, minden kompromisszumot kizár Tajvannal kapcsolatban.
Ezek alapján ha az USA Tajvan kérdését „megfelelően kezeli”, akkor a két ország kapcsolata „általánosan stabil” maradhat, „ellenkező esetben a két ország között összetűzések, sőt akár konfliktusok” is lehetnek, amelyek nagy veszélybe sodornák a felek kapcsolatát.
Trump a burkolt fenyegetést kommentár nélkül hagyta. A kínai vezető önbizalma nem véletlen: Trump tavaly sikertelen vámháborút indított Kína (és a világ) ellen, majd idén az Irán elleni háborúval nemcsak dollárszázmilliárdokat, de nemzetközi presztízst is veszít Washington.
Nem mellékes körülmény, hogy ha az Egesült Államok enged a tajvani fegyverüzlet meghiúsítására irányuló nyomásnak, azzal megszegheti a Ronald Reagan által 1982-ben felállított elvek, az úgynevezett hat garancia egyikét, amely az USA és Tajvan stratégiai partnerségére vonatkozik. A második ilyen elv szerint az USA nem egyezik bele, hogy előzetesen egyeztessen Kínával egy Tajvannal kötött fegyverüzletről.
A borúra némiképp derűként érkezett a nukleárisfegyver-korlátozást célzó háromhatalmi megállapodás terve, amelyről Donald Trump korábban még Vlagyimir Putyin orosz elnöknek beszélt. E szerint Kína részvétele nélkül értelmetlen lenne helyettesíteni a februárban lejárt START egyezményt egy újabb megállapodással. Bár a Pentagon becslése szerint Kína jelenleg „csak” 600 nukleáris robbanófejjel rendelkezik, amely eltörpül az ötezres orosz és amerikai arzenálhoz képest, 2030-ra már ezerre nőhet robbanófejeinek száma. Donald Trump az elmondása szerint ez ügyben „nagyon pozitív visszajelzést” kapott.
Trump elnök kétnapos pekingi csúcstalálkozóját Hszivel a hivatalos kommüniké ellenére nem mindenki értékelte sikeresnek. A Bloombergnek nyilatkozó demokrata képviselő, a massachusettsi Jake Auchinloss markáns ecsetvonásokkal mutatta be a Fehér Ház csökkenő presztízsét a nagyhatalmi versengésben.
Első alkalommal történt meg a második világháború óta, hogy amikor egy elnök belépett a terembe, nem lehetett eldönteni, egyértelműen ki a nagyobb hatalmú ember
– , fogalmazott. A képviselő kommentárjában utalt a Donald Trump által vezetett delegáció cégvezető tagjaira, a Tesla/SpaceX, az NVIDIA, a Blackrock vagy az Apple vezérigazgatóira is, ám legfőképpen Hszi Csin-ping növekvő nemzetközi befolyására mutatott rá. A technológiai cégek pedig nemcsak eladni, de tanulni is érkeztek a kínai fővárosba. A konzervatív Fox News csatorna külön riportot készített egy éjjel-nappali élelmiszerboltban, ahol egy mesterséges intelligenciával vezérelt robot szolgálta ki a csatorna munkatársát.
A nemzetközi sajtóban sok elemző már a vészharangot kongatja az Egyesült Államok globális hegemón szerepével kapcsolatban. Az mindenesetre biztos: Trump gazdasági és katonai kalandorpolitikájának fényében Kína stabil és megbízható partnernek mutatkozhat a nemzetközi partnerek előtt.
