Rég volt ekkora elbocsátási hullám Magyarországon, ráadásul a NER-közeli cégek még bele sem kezdtek igazán

Ez összesítve 2098 fő, ami kiugrónak mondható és csak azért nem nagyobb, mert a csendes elbocsátások már hónapok óta zajlanak – jelezte lapunknak Nógrádi József, a hazai munkaerő-kölcsönző szektor meghatározó cége, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentései alapján készített saját kalkulációja szerint a növekedés 2024-hez képest szinte már drámai mértékű, mert ebben az összevetésben az évek első négy hónapját összehasonlítva nagyjából duplájára ugrott az így elküldött alkalmazottak száma. Az előző választási ciklusban egyébként egyik év elején sem voltak ennyire csúnya számok – tette hozzá. A legrosszabbul 2023-ban állt a helyzet, akkor 1586 embert küldtek el ilyen módon január és április között. Ezek alapján sajnos könnyen elképzelhető, hogy éves szinten a lélektaninak tekinthető 10 ezres határ fölé szöknek a számok – folytatta.

Ráadásul az innen fakadó leépítésekre még rárakódhat a NER-közeli vállalkozások választás utáni helyzetének hirtelen jött meggyengülése, illetve az ebből fakadó hatás. A nyilatkozatok alapján mintegy 3000-5000 olyan vállalat lehet, amelyet ehhez a körhöz, vagy a NER vonzáskörzetéhez lehet sorolni. Ha ezeknél a társaságoknál megkezdődik – ha nem is mindegyiknél – a csoportos leépítés, akkor egy ilyen méretű körnél hatalmas tömegek kerülhetnek az utcára akár már a közeljövőben is – jelezte.

Ez pedig a stratégiai kapcsolatokért felelős igazgató szerint azt jelenti, hogy a jelenleg mintegy 220 ezerre tett álláskeresők száma nyár végére, azaz szeptember elejére 240-250 ezer főre szaladhat fel. Az állami szektorból is komoly kiáramlás történhet ráadásul, a minisztériumok és a hozzájuk tartozó háttérintézmények átszervezése tarkíthatja és torzíthatja a piacot. Vagyis alig néhány hónap alatt 10-15 százalékos növekedés történhet. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a nyitott pozíciók száma a versenyszférában 2025 negyedik negyedévében – ez most az elérhető legfrissebb adat – 39 866, míg az állami szektorban 21 907 volt, akkor látható, mennyire felbillent a munkaerőpiac. Hozzátette, hogy ezek a számok konjunktúra esetén az előbbi esetben olykor 70 ezer, utóbbi ágazatban pedig jellemzően 25 ezer környékén szoktak lenni. A nyitott pozíciók száma egyébként utoljára a Covid idején volt ennyire alacsony – jegyezte meg Nógrádi József.

Arra a felvetésünkre, hogy ezen a nem túl rózsás jövőképen az új kormány – egészen pontosan az európai uniós források hazahozatala – tud-e segíteni, képes-e mentőövet nyújtani, úgy vélte: igen, de ehhez arra van szükség, hogy ezeket a pénzeket gyorsan működésre bírják. Ez alatt azt érti, hogy a forrásokat az új kabinetnek úgy kell becsatornáznia, hogy az a piacon és a szolgáltató szektorban keresletként jelenjen meg. A cégeknek ugyanis keresletre van szükségük, nem másra – magyarázta. Az új kormánynak a klasszikus keresleti csatornákat kell újra felfedeznie és élesítenie. Most azt a versenyt kellene megnyerni, amely során a Németországból, Hollandiából, Dániából kiszoruló gyártásokat ide vonzanák. Csehországgal, Szlovákiával, Szlovéniával és Lengyelországgal versenyzünk ebben a körben, és ezeket a labdákat kellene leütnünk. Ez lenne az egészséges, hiszen az Európai Unió részei vagyunk. Látható, hogy a keleti nyitás ezen a téren semmilyen áttörést nem hozott, hiszen a hazai versenypiaci vállalkozások alig vagy egyáltalán nem kaptak szerepet ezen beruházásoknál – jegyezte meg. Ez egyebek mellett azért is hangsúlyos, mert a magyar kis- és középvállalkozói szektor erősen be van kötve a német gazdaság vérkeringésébe. Ha ezt el tudja érni az új kormány, akkor a trend korrigálható, de ez egyáltalán nem lesz könnyű feladat – folytatta.

Összefoglalva hozzátette, hogy a Balaton környéki állapotok pontos visszajelzést adnak arról, mekkora a feszültség. A köztudatban az él, hogy a szezonban a diákmunka a jellemző a régióban, csakhogy a visszajelzéseik alapján ez most messze nincs így. A meghirdetett helyekre egyre többen és egyre nagyobb arányban adják be olyan felnőtt munkavállalók is a jelentkezésüket, akiknek nincs munkájuk, esetleg a közelmúltban küldték el őket. Ez a kör pedig lassan teljesen kiszorítja a diákokat a tó melletti szolgáltató szektorból.