Dopemannél (Pityinger Lászlónál) járt a bukott miniszterelnök gyónni, azért pont nála, mert az egykori rapper volt az, aki „mindig nagyon korrekt volt vele szemben”. Ezek szerint egyetlen újságíró sem ért rá bukott miniszterelnöki interjúra, még a fideszes oldalon sem. De hagyjuk is ezt a vonalat, bár pontosan mutatja, hogy Orbán képtelen még a lakájmédia által agyontorzított valósággal is szembesíteni magát. A tények nem zavarják – de lássuk be, erről szólt a kormányának utolsó hat éve és a bukása.
Az viszont kiderült, hogy csalódott a miniszterelnök úr: szerinte épp az első negyedéves GDP-adat bizonyítja, hogy a leköszönő kormány kivezette az országot a válságból. E mondat szerkesztőségünkben a meglepetés erejével hatott – ugyanis eddig arról nem beszélt Orbán, hogy az ország válságban lenne. Persze volt szó háborúról, elhibázott brüsszeli szankciókról, Sorosról, Zelenszkijről, akik és amik miatt lassabban megy a szekér, de hogy gazdasági válság lenne, arról nem. Volt viszont repülőrajt, családpolitikai csoda és más sikerek.
Pedig 2020 óta a magyar gazdaság és a társadalom tartós és elhúzódó válságban van, amit a külső sokkok (Covid, ukrajnai háború) csak felerősítettek, de nem okai voltak. A gazdaság, az oktatás és az egészségügy versenyképtelensége, valamint az uniós pénz- és a bizalom hiánya vezetett egy komplex válsághoz. Ezen problémák megoldatlansága miatt bukott meg az Orbán-kormány, amely a válságkezelést ezzel utódjára hagyta. Sok minden volt itt kezelve az elmúlt hat évben, a válság speciel nem.
A KSH szerint éves összevetésben valóban 1,7 százalékkal nőtt a magyar gazdaság az első negyedévben – ez kirobbanó forma az előző három évhez képest. Ugyanis 2023–2025 között összesen (nem évente, hanem összesen) 0,4 százalék volt a gazdasági „növekedés”. Ehhez képest 1,7 százalék valóban úgy tűnik, mintha vége lenne a válságnak. Valójában inkább azt jelenti, hogy már kifelé mászunk a gödör mélyéről, de hogy ebből lesz-e tartós fellendülés, az az új kormány most kezdődő válságkezelésén múlik.