A Külügyminiszterek Tanácsa elfogadta azt a szankciós csomagot, amiben izraeli telepeseket és szervezeteket, valamint a palesztin Hamasz terrorszervezet egyes tagjait szankcionálják. Magyarországot most az EU-hoz delegált nagykövet, Ódor Bálint képviselte, mivel az új külügyminiszter, Orbán Anita várhatóan csak kedden lép hivatalba. A mai uniós egyezség már a Tisza-kormány jóváhagyásával született meg. A döntéshez mind a 27 uniós tagállam egyetértésére szükség volt.
Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn a Tanács ülése után úgy nyilatkozott, örül a szankciós csomag elfogadásának. Elmondta, hogy számos tagállam szeretne komolyabb lépéseket tenni, például az illegális izraeli telepekről származó termékek importjának tilalmával. Ugyanakkor mivel nincs meg a kellő egyetértés, ilyen döntésre nem került sor.
Határozottan lépne Izraellel szemben az Európai Unió, de úgy tűnik, a szankciók fenn fognak akadni az Orbán-kormány vétójánA Hamasz terrorszervezet 2023. október 7-én támadta meg Izraelt, több mint ezer civilt meggyilkolt és 251 túszt ejtett. Ezzel kezdetét vette az a véres háború, amelyben Gáza jelentős részét porig rombolta az izraeli hadsereg. A Gázától elkülönülő palesztin Ciszjordánia területén szélsőséges izraeli telepesek lényegében büntetlenül követnek el súlyos emberi jogi jogsértéseket a földrablástól a civilek gyilkolásáig. Az EU 2024-ben két szankciós csomagot is elfogadott, amelyben Hamasz-vezetőket és az ENSZ-határozatokat megsértő telepeseket is listáztak. Ezen szervezetek EU-ban található vagyonát befagyasztják, a személyek pedig nem léphetnek be az EU területére sem.
2025 során, miután a gázai humanitárius helyzet is egyre súlyosabbá vált, számos EU-tagállam akart újabb lépéseket Izraellel szemben. Az EU és Izrael közötti kereskedelmi kapcsolatok szűkítése nem kapott elég támogatást több tagállamtól, az Európai Bizottság végül csak bizonyos kutatási projektekből zárta ki az izraeli pályázókat. A tagállamok tárgyaltak egy újabb szankciós csomagot, köztük több telepes szervezetet és Hamasz-vezetőt listáztak volna, de ezt a csomagot Magyarország megvétózta. Benjamin Nethanjáhú izraeli miniszterelnök különösen szoros kapcsolatot ápolt Orbán Viktorral, igaz, más tagállamok, például Németország és Csehország sem feltétlen akart keményebben fellépni Izrael ellen.
Az izraeli kormánykoalíció szélsőjobboldali tagjait többek közt az Egyesült Királyság, Norvégia és Ausztrália is szankcionálta. A további lépéseket támogatók szerint Bezalel Smotrich pénzügyminiszter és Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter szélsőséges, gyűlöletkeltő és a palesztin emberek jogait tiporják cselekedeteikkel. Sajtóhírek szerint a miniszterek kitiltása viszont most nem csak Magyarországon múlt.
Belgium szankciókat léptet életbe Izrael ellen és két lépcsőben elismerheti a palesztin államot