Határozottan lépne Izraellel szemben az Európai Unió, de úgy tűnik, a szankciók fenn fognak akadni az Orbán-kormány vétóján

Az Európai Bizottság kereskedelempolitikai lépéseket, kétoldalú támogatások felfüggesztését és szankciókat is javasolt Izraellel szemben szerdán. Ezek életbe lépéséhez ugyanakkor a tagállamok támogatására is szükség van, ami korántsem biztosított.

Az elmúlt hónapokban az egyre súlyosabb gázai humanitárius helyzet miatt nagy volt a nyomás az Európai Bizottságon, hogy változtassa meg az Izraellel szembeni hozzáállását. Az izraeli hadsereg a gyanú szerint súlyos háborús bűncselekményeket követ el a Gázai övezetben, a segélyek akadályozásával éhínséget okoz, miközben Ciszjordániában is egyre erősödik az erőszakhullám, a szélsőséges telepeseket pedig láthatóan nem vonják felelősségre az izraeli hatóságok. Miközben a tagállamok egy része már régóta erősebb kiállást várt volna az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságtól, mások semmilyen körülmények között nem akarták kritizálni az izraeli vezetést.

Múlt héten végül Ursula von der Leyen évértékelő beszédében bejelentett három lépést, amelynek részleteit szerdán mutatták be a nyilvánosságnak.

Régóta követelt cél volt az EU Izraellel kötött társulási egyezmény felfüggesztése, hiszen a közel-keleti ország legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Unió. Ennek egy részét érintené az európai bizottsági javaslata, amivel az eddigi kedvezményes vámszabályokat törölné el az Izraelből behozott árukról, az alacsonyabb kulcs helyett az áruk a más országokra érvényes szabályok szerint érkeznének.

Csakhogy az izraeli import majdnem kétharmada olyan szektorokat érint, amelyekben az EU-ba történő behozatal más országokból is nulla százalékos vámmal történik, vagyis, ha Izrael vissza is esik az úgynevezett legnagyobb kedvezmény elve szerinti kategóriába, változás így sem történik egyes gépek és termékek behozatalakor. Maroš Šefčovič, a kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos úgy nyilatkozott, a behozatal 37 százaléka fog nagyobb vámmal beérkezni, ez körülbelül 227 milliónyi vámot jelente éves szinten.

Extra vámokra nem tett javaslatot az Európai Bizottság, ahogy az illegális izraeli telepekről érkező termékek betiltását sem kezdeményezték – hangoztatják a kritikusok. Ugyanakkor eég erről a javaslatról sem biztos, hogy át fog menni a tagállamokat tömörítő Tanácson. Ott minősített többségre van szükség, vagyis a tagállamok 55 százalékának kell támogatnia a javaslatot úgy, hogy az elfogadó országok az EU lakosságának 65 százalékát tegyék ki. Az eddigi felállás szerint a többi között Magyarország, Csehország és két nagy tagállam, Németország és Olaszország sem valószínű, hogy támogatja ezt a lépést. A két népesebb közül legalább az egyik elmozdulása kell a változáshoz.

Egy név nélkül nyilatkozó tagállami diplomata a Népszavának azt mondta, az Európai Bizottság hangnemváltása ugyanakkor megváltoztatta a dinamikát, növelve a nyomást az intézkedéseket ellenző tagállamokon, valamint azokon is, amelyek eddig csendben maradtak. „Most már egy egyértelmű javaslat fekszik az asztalon, és elkezdtük számolni a szavazatokat, hogy elérjük a minősített többséget” – hangsúlyozta a diplomata. Információink szerint Magyarország jogi kérdéseket vetett föl, hogy egy ilyen döntéshez szükség lenne-e egyhangúságra.

Az izraeli politikusok és az erőszakos telepesek elleni szankciók esetében viszont még kisebb az esély az elmozdulásra, ehhez ugyanis mind a huszonhét tagállam egyetértésére szükség volna. Az EU korábban két körben fogadott el egyhangúlag szankciókat Hamász vezetői és a nemzetközi jogot megsértő izraeli telepesek, illetve szervezetek ellen még 2024-ben. Idén év elején újabb javaslatok kerültek zárt körben az asztalra. Információink szerint tavasszal huszonhat ország támogatta volna szélsőséges izraeliek és újabb Hamász vezetők szankcionálását, ám ekkor Magyarország vétózott.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős magyar miniszter kedden Brüsszelben a kérdés kapcsán úgy nyilatkozott, nem fognak támogatni szankciókat, mert a cél, hogy fenntartsák a konstruktív párbeszédet. A tárcavezető attól tartott, hogy az EU szava nem fog számítani a jövőben.

Az egyedüli most bemutatott javaslat, amelyben az Európai Bizottság a tagállamok jóváhagyása nélkül tud lépni az Izraelnek nyújtott közvetlen uniós támogatások ügyében, ezek közül ugyanakkor a civilekkel kötött támogatásokat és az antiszemitizmus elleni küzdelemre szánt pénzeket sem érintene a változtatás.

Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hangsúlyozta, nem az izraeli embereket, csak a Netanjahu-kormányt akarják célba venni és meggyőzni, hogy javítson a gázai humanitárius helyzeten.