Belgium szankciókat vezet be Izraellel szemben, mert belefáradt abba, hogy az Európai Unió nem akar hatékony intézkedéseket hozni a gázai háború ügyében - közölte Maxime Prévot belga külügyminiszter szerdán a szövetségi parlamentben az MTI szerint.
Maxime Prévot, aki a vallon centrista Elkötelezettek (Les Engagés) párt politikusa, történelminek nevezte a belga kormánykoalícióban a hét elején született döntést, amely tizenkét intézkedést foglal magában, de vannak köztük a Hamász palesztin terrorszervezet tagjai elleni lépések is. Döntöttek a fegyverexport és -tranzit tilalmáról, továbbá a zsidó telepesek szélsőséges szervezeteivel szembeni szankciókról is. A tárcavezető közlése szerint Belgium ezzel az élvonalba került Európában, mivel az uniós szintű intézkedések hiányában saját hatáskörben lép.
Az Orbán-kormány most az EU-ban egyedüliként megvétózott egy izraeli határozatot elítélő uniós állásfoglalástMagyarország az egyetlen EU-tagország, amelyik nem állt ki az azonnali gázai humanitárius tűzszünet mellettA külügyminiszter részletesen ismertette a Palesztina elismerésére vonatkozó kétfázisú megállapodást is. Az első lépés politikai és szimbolikus jellegű: Belgium csatlakozik a New York-i Nyilatkozathoz, amely elismeri a palesztinok államalapításhoz való jogát. A második szakasz a jogi elismerés lesz, amelyet két feltételhez kötnek: az Izraelből elhurcolt túszok szabadon bocsátásához, valamint ahhoz, hogy a Hamász ne vegyen részt a palesztin közigazgatásban.
A koalíción belüli, Reformer Mozgalom (MR) nevű vallon párt vezetője, Georges-Louis Bouchez a jogi elismeréshez kapcsolt feltételeket hangsúlyozta. Az ellenzék a kormányoldal megosztottságáról beszélt, de Prévot szerint a tartalmi kérdésekben teljes az egyetértés. Az ellenzék bírálta Bart De Wever miniszterelnök távollétét is a parlamenti vitáról, a belga kormányfő azonban hivatalos látogatáson tartózkodott Hollandiában.
A spanyol miniszterelnök kudarcnak tartja Európa válaszát a gázai háborúraTrump zöld utat adott Netanjahu háborújánakAz Európai Unióban egyébként leginkább azért nehézkes a közös döntéshozatal a gázai humanitárius katasztrófára adandó válasz terén, mert az Orbán-kormány teljes mellszélességgel a népirtással és más háborús bűncselekményekkel vádolt Benjamin Netanjahu vezette izraeli kabinet mellett áll, s e téren is rendszeresen keresztbe fekszik az uniós döntéshozatalnak. A háború 2023. október 7-i kezdete óta Magyarország egyebek közt olyan uniós határozatokat blokkolt, mint például amelyben a palesztin államiságról szóló izraeli tiltást ítélték volna el, vagy amelyben humanitárius tűzszünetet, s a civil menekültekkel teli Rafah városának békén hagyását követelték, illetve amely az Izrael által megszállt Ciszjordániában elkövetett erőszakos cselekményekért felelős szélsőséges izraeli telepesek szankcionálását célozta. Ez utóbbival kapcsolatban a Szijjártó-féle külügy végül visszakozott.
Előzőleg Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök vélekedett úgy, hogy Európa kudarcot vallott a gázai háborúra adott válasz terén. Mint fogalmazott, ami a Gázai övezetben zajlik, az a nemzetközi kapcsolatok XXI. századi történetének talán legsötétebb fejezete, s úgy látja, Európa és a teljes nyugati közösség kettős mércét alkalmaz az ukrajnai és a gázai háborúval szembeni fellépésében.
Folytatódik az offenzíva, Izrael már Gázaváros külső negyedeit bombázza„A magyar zsidó történelemből tudjuk, hogy mi a hallgatás ára. Ezért mi nem hallgatunk”Legalább húsz ember, köztük öt újságíró halt meg egy kórházat ért izraeli csapásban a Gázai övezet déli részén