Európai Unió;Izrael;Belgium;palesztin állam;szankciók;izraeli-palesztin konfliktus;

Belgium szankciókat léptet életbe Izrael ellen és két lépcsőben elismerheti a palesztin államot

A brüsszeli kormány nem vár tovább az EU-ra, saját hatáskörben döntött.

Belgium szankciókat vezet be Izraellel szemben, mert belefáradt abba, hogy az Európai Unió nem akar hatékony intézkedéseket hozni a gázai háború ügyében - közölte Maxime Prévot belga külügyminiszter szerdán a szövetségi parlamentben az MTI szerint.

Maxime Prévot, aki a vallon centrista Elkötelezettek (Les Engagés) párt politikusa, történelminek nevezte a belga kormánykoalícióban a hét elején született döntést, amely tizenkét intézkedést foglal magában, de vannak köztük a Hamász palesztin terrorszervezet tagjai elleni lépések is. Döntöttek a fegyverexport és -tranzit tilalmáról, továbbá a zsidó telepesek szélsőséges szervezeteivel szembeni szankciókról is. A tárcavezető közlése szerint Belgium ezzel az élvonalba került Európában, mivel az uniós szintű intézkedések hiányában saját hatáskörben lép.

A külügyminiszter részletesen ismertette a Palesztina elismerésére vonatkozó kétfázisú megállapodást is. Az első lépés politikai és szimbolikus jellegű: Belgium csatlakozik a New York-i Nyilatkozathoz, amely elismeri a palesztinok államalapításhoz való jogát. A második szakasz a jogi elismerés lesz, amelyet két feltételhez kötnek: az Izraelből elhurcolt túszok szabadon bocsátásához, valamint ahhoz, hogy a Hamász ne vegyen részt a palesztin közigazgatásban.

A koalíción belüli, Reformer Mozgalom (MR) nevű vallon párt vezetője, Georges-Louis Bouchez a jogi elismeréshez kapcsolt feltételeket hangsúlyozta. Az ellenzék a kormányoldal megosztottságáról beszélt, de Prévot szerint a tartalmi kérdésekben teljes az egyetértés. Az ellenzék bírálta Bart De Wever miniszterelnök távollétét is a parlamenti vitáról, a belga kormányfő azonban hivatalos látogatáson tartózkodott Hollandiában.

Az Európai Unióban egyébként leginkább azért nehézkes a közös döntéshozatal a gázai humanitárius katasztrófára adandó válasz terén, mert az Orbán-kormány teljes mellszélességgel a népirtással és más háborús bűncselekményekkel vádolt Benjamin Netanjahu vezette izraeli kabinet mellett áll, s e téren is rendszeresen keresztbe fekszik az uniós döntéshozatalnak. A háború 2023. október 7-i kezdete óta Magyarország egyebek közt olyan uniós határozatokat blokkolt, mint például amelyben a palesztin államiságról szóló izraeli tiltást ítélték volna el, vagy amelyben humanitárius tűzszünetet, s a civil menekültekkel teli Rafah városának békén hagyását követelték, illetve amely az Izrael által megszállt Ciszjordániában elkövetett erőszakos cselekményekért felelős szélsőséges izraeli telepesek szankcionálását célozta. Ez utóbbival kapcsolatban a Szijjártó-féle külügy végül visszakozott.

Előzőleg Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök vélekedett úgy, hogy Európa kudarcot vallott a gázai háborúra adott válasz terén. Mint fogalmazott, ami a Gázai övezetben zajlik, az a nemzetközi kapcsolatok XXI. századi történetének talán legsötétebb fejezete, s úgy látja, Európa és a teljes nyugati közösség kettős mércét alkalmaz az ukrajnai és a gázai háborúval szembeni fellépésében.

Hatalmas felzúduláshoz vezetett az osztrák belpolitikában, hogy Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök óva intette Ausztriát a semlegesség feladásától, s az észak-atlanti szövetségbe való belépéstől.