„Sem zsarolni, sem fenyegetni nem hagyjuk magunkat“ - utasította vissza Klaudia Tanner, osztrák védelmi miniszter a volt orosz államfőnek, az orosz biztonsági tanács jelenlegi elnökhelyettesének szokatlanul nyers szavait. Dmitrij Medvegyev a múlt csütörtökön, az uniós külügyminiszterek szombati informális találkozója elé időzítve, katonai támadással fenyegette meg Ausztriát, arra az esetre, ha belépne a NATO-ba.
Célzott és példátlan provokációnak minősítette szavait Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter is, aki még aznap bekérette a bécsi külügyminisztériumba az orosz nagykövetség ügyvivőjét, hogy országa nevében hatástalanítsa a moszkvai bombát. Az osztrák koalíciós kormányban részt vevő liberális párt, a NEOS vezetőjének szólt elsősorban az orosz üzenet, a március óta a külügy élén álló pártelnök eltökélten hangoztatja, hogy az 1955 óta létező osztrák semlegesség ma már kevés, önmagában nem garantálja Ausztria biztonságát. A szókimondó külügyminiszter, aki rendre emlékeztet arra, hogy ő maga nem diplomata, hanem politikus, legutóbb a Welt am Sonntag című német lapban fejtette ki: a parlamentben nincs elég híve annak, hogy a „neutralitást” felcseréljék a katonai szervezeti tagságra, s az osztrák lakosság többsége sem támogatja ezt, (a legfrissebb közvélemény-kutatás a csatlakozás mindössze 21 százalékos támogatottságáról szó) mégis van haszna annak, hogy a közvélemény beszéljen róla.
Dmitrij Medvegyev egy, a Russia Today platformján közölt cikkében arról írt, hogy Ausztriát „megfertőzte” a finnek és a svédek csatlakozása az észak-atlanti szervezethez,
pedig a semlegesség Ausztria államiságának alapját képezi. A volt orosz elnök az immár két éve Oroszországban letelepedett és Vlagyimir Putyin javára dolgozó egykori osztrák külügyminiszterre, Karin Kneisslre hivatkozik, aki szerint az 1955-ös szerződés felmondásához az egykori nagyhatalmak, így Oroszország beleegyezésére is szükség van. „Nato-Beate“ ahogy szélsőséges ellenségei gúnyolják Meinl-Reisinger külügyminisztert, viszont azon az állásponton van, hogy az egykori államszerződésnek nem része a külön törvényben foglalt, évente október 26-án ünnepelt semlegesség, amelynek esetleges megszüntetéséről kizárólag Ausztria joga dönteni.
Ausztria is kezdi feladni a semlegességét, a Putyin-rezsim helyett inkább a NATO-hoz közeledneFüggetlen elemzők úgy látják, az osztrákok „szent tehénként“ tisztelik a semlegességet, amely tiltja a csatlakozást bármilyen katonai szövetséghez és nem engedi külföldi katonai támaszpontok létesítését Ausztria területén, mint ahogy azt sem, hogy osztrák katonák bármilyen külföldi háborúban vegyenek részt. Illúzióról van szó, állítják, az emberek a hetvenes évek gazdasági csodáját, (amely az amerikai Marshall-segélyen túl elsősorban a Bruno Kreisky vezette kormány érdeme), alaptalanul hozzák összefüggésbe a semlegességgel. A többség úgy gondolja továbbá, hogy az egyetlen táborhoz sem tartozás előnyös lehet nemzetközi tárgyalásokon, s ez a különleges státusz el is feledteti az ország sokáig eltagadott háborús múltját a náci Németország oldalán.
Walter Feichtinger, nyugalmazott dandártábornok, az osztrák stratégiai tanács elnöke leginkább 4-es osztályzatot (a legjobb az 1-es) adna Ausztria önvédelmi erejére, meglátása szerint húsz éven át nem fejlesztették a hadsereget, szinte csak a katasztrófavédelmi kapacitásain javítottak. Az illetékesek meg voltak győződve arról, hogy az országot nem fenyegeti katonai támadás, de ha ez mégis bekövetkezne, akkor Ausztria nagyobb, NATO-tag szomszédai majd megvédik az államot, méghozzá ingyen.
A fordulatot a 2020-óta a védelmi tárcát irányító néppárti Klaudia Tanner jelentette be 2022-ben, amikor Ukrajnát megtámadta Oroszország. Ettől változott a korábban szeretve rettegett barát besorolása is, partnerből biztonsági kockázat lett, mivel már magát Európát is fenyegeti.. Átfogó programba kezdtek a biztonságpolitika vezetői, megállapítva, hogy összesen 55 ezer katonát tudnak az ország védelmére mobilizálni, pedig sokkal többre lenne szükség.
Szétverték az osztrák elhárítást, hemzsegnek Ausztriában az orosz kémekA kötelező, hat hónapra szóló katonai szolgálat fenntartását népszavazás erősítette meg. Ma az osztrák hadsereget 25 ezer hivatásos katona alkotja, mellettük szolgál 14 ezer sorállományú. (További nyolcezer sorköteles korú fiatal civil szolgálatot teljesít a fegyveres helyett.) A védelmi miniszter közlése szerint az évi 4500 katonai beszerzés 60 százaléka hazai forrásból történik. A jelenleg a belföldi össztermék 1 százalékát kitevő katonai kiadások 2032-re érik el a GDP két százalékát. (Összehasonlításként: mindeközben a NATO tagállamok a védelmi szövetség legutóbbi csúcstalálkozóján vállalták, hogy a 2030-as évek közepéig a GDP öt százalékára emelik védelmi kiadásaikat.) Az idén az osztrák védelmi költségvetés 4,740 milliárd euró, 2026-ban 5,184 milliárd lesz, ami 2024-hez képest 18, illetve 8,5 százalékos növekedést jelent
A fenyegetőző Dmitrij Medvegyev szerint Ausztria már akkor a NATO felé kacsingatott, amikor 1995 februárjában aláírta a NATO „Partnerség a Békéért” programját, amely céljai szerint a NATO tagságra való felkészítés, a nemzeti védelmi kiadások tervezése, békefenntartás és katasztrófaelhárítás. Még határozottabb közeledésnek tartja, hogy Ausztria, Svájccal együtt 2023 nyarán aláírta a SkyShield (Égi Pajzs) elnevezésű programot, amely a légtér védelmi rendszerének közös megteremtéséről és használatáról szól. Medvegyev úgy fogalmaz, hogy az immár 21 tagú szervezet hátsó ajtót nyit a NATO-tagsághoz.
Egy-egy külső kritika, támadás hatására szóba kerül, meddig lesz még „örökös” az osztrák semlegesség, de különben nemigen folytatnak vitát Ausztriában modernebb védelmi konstrukció szükségességéről. A 10 százalékos népszerűségnek örvendő liberális párt külügyminisztere nem véletlenül próbál túllépni a katonai vezetés által is elavultnak tartott semlegességen.
Felmérés: nem jelent biztonságot a semlegesség
Egy tavaly októberben közzétett közvélemény-kutatás szerint az osztrákok többsége nem hiszi azt, hogy a semlegesség katonai szempontból védelmet jelentene Ausztria számára. Arra a kérdésre, hogy Ausztria semlegessége védelmet jelentene-e egy vészhelyzeti támadás ellen, a válaszadók 51 százaléka válaszolt nemmel. A megkérdezettek kétharmada pedig úgy foglalt állást, hogy "Európa katonailag függ az Egyesült Államoktól, és nem tudja egyedül megvédeni magát." Azzal az állítással, hogy Európa katonailag függ az USA-tól, az osztrákok 66 százaléka ért egyet, derült ki az az Unique Research ügynökség által a Pragmaticus kiadó megbízásából végzett felmérésből. Azonban a tavalyi kutatás szerint csak 44 százalék számított arra, hogy az Egyesült Államok valóban megvédi Európát egy esetleges támadás esetén, Az osztrák hajlandóság arra, hogy vészhelyzetben fegyverrel a kezükben megvédjék Ausztriát, meglehetősen alacsony: 62 százalék nem, vagy inkább nem lenne erre hajlandó. 28 százalék viszont el tudná képzelni, hogy fegyverrel védje meg hazáját.
Majdnem ugyanannyi osztrák tartja valószínűnek és valószínűtlennek a háborút az EU területén a következő tíz évben, nevezetesen 43, illetve 45 százalék. Oroszországot egyértelműen a legnagyobb veszélyforrásnak tekintik, 60 százaléknyian nyilatkoztak így.
A megkérdezettek fele támogatja, hogy az uniós tagállamok nagyobb összegeket fordítsanak fegyverkezésre. Amennyiben egy EU-országot megtámadnak, a nagy többség, 57 százalék elutasítja azt, hogy Ausztria katonai segélyt nyújtson az adott állam számára.
Sok más európai országhoz hasonlóan Ausztriában meglehetősen rossz az amerikai elnök megítélése. Az osztrák lakosság egyértelmű többsége nem rokonszenvez a jelenlegi amerikai elnökkel és kételkedik abban, hogy képes lesz betartani választási ígéreteit. Az osztrák Gallup Intézet áprilisban közzétett felmérése szerint az osztrákok csaknem háromnegyede (73%) nagyon vagy inkább negatívan vélekedik Donald Trumpról. Csak egyötöde látja pozitívan a republikánus elnököt.
A válaszadók 76%-a szerint az amerikai elnök hirtelen, impulzivitásból hozza meg a döntéseit, csak 11%-uk tartja átgondoltnak azokat. Ugyanakkor konszenzus van abban, hogy a jelenlegi amerikai elnök inkább üzletember, mint politikus" (71%), hogy nem lehet rá számítani (69%), és hogy kormányzási stílusa diktatórikus (68%). Az osztrák lakosság 60%-a úgy gondolja, hogy az amerikai elnöknek rossz tanácsadói vannak, és ugyanennyien úgy vélik, hogy csak a saját érdekeit követi. Körülbelül a fele szerint hagyja, hogy "mások manipulálják".
Donald Trump lényegesen nagyobb támogatottságot élvez a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) támogatói körében, mint más pártok támogatóinál.
„Az osztrák semlegesség egy nagy hazugság”
– kommentálta a felmérés eredményeit Peter Hajek politológus és közvélemény-kutató a Pragmaticus magazinban. Ausztriában szinte minden második ember fél attól, hogy a következő tíz évben háború lesz az EU területén. „A lakosságnak csak egyharmada van meggyőződve arról, hogy a semlegesség megvéd minket a támadásoktól. De a lakosság háromnegyede ragaszkodik a semlegességhez. Üdvözöljük a Felhőkakukk Földjén” – értékelt a szakértő.
Fontos azonban kiemelni, hogy a 800 fős minta alapján készült kutatást három hónappal Donald Trump hivatalba lépése előtt tették közzé, s a mintavételre 2024. augusztus 26. és szeptember 6. között került sor. Azóta nyilvánvalóan Ausztriában is jelentősen csökkent azok száma, akik szerint az Egyesült Államok védelmet jelentene Bécs vagy Európa számára.
Orosz révbe ért a volt osztrák külügyminiszterNehéz kérdéssel szembesülnek a háború elől Ausztriába menekült ukránok, akik egyre sikeresebben integrálódnak