Ausztria rengeteg tapasztalattal rendelkezik tömegesen érkező menekültekkel kapcsolatban, legyen szó az 1956-ban érkezett magyarokról, az 1968-as csehszlovákokról, a 90-es évek elején a sok nemzetiségű Jugoszláviából érkezőkről. Vagy az ukránokról, akik 2022 februárja, Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója óta keresnek menedéket Ausztriában. Számuk folyamatosan nő, a háború harmadik évében közel 88 ezren laknak már az országban.
Az érkezők közel fele a főváros Bécsben telepedett le, Felső-Ausztriában található a második legnagyobb ukrán közösség.
Az ukránokat nem sorolják a bevándorlást, a letelepedést keresők közé, ők háborús menekültek, akik a bombázások, a háború borzalmai miatt hagyták el országukat. Csak addig, amíg újra béke lesz a szétbombázott Ukrajnában, újraépülő házakkal, infrastruktúrával, egészségüggyel, normalitással. Nem véletlen, hogy az Ausztriába érkezettek több mint hetven százaléka nő, akiknek 71 százaléka egyedül neveli gyermekét. A férjek nem jöhettek, őket besorozták a háborúba.
Ám a statisztikák változást jeleznek: túl a háború harmadik évén, növekszik a családjuk után Ausztriába érkező férfiak száma. Ez segít a nemi aránytalanságon, de a családok megélhetésén is, a férfiak hamarabb találnak munkát, szemben a nőkkel, akik az óvodai férőhelyek szűkössége miatt kénytelenek otthon nevelni gyerekeiket, s ezért legfeljebb részmunkaidős állást tudnak vállalni.
Amikor az ukrán nők megérkeztek Ausztriába, megható segítőkészséget, átgondolt szervezést tapasztaltak. Gondoskodtak mindenkiről, akár volt pénze, akár nem, akár rendben voltak az iratai, akár csak hiányosak. Jól jött az önkéntesek segítsége, különösen a „Tanyuskának“ becézett Tanja Maier vált népszerűvé, aki az első pillanattól ott volt a vártán, s igyekezett megoldani a nehézségeket. Ukrajnában élő amerikai származású nő német nyelvű férjjel, ideális készségekkel a megnyugtatásukra. A tétova, ijedt érkezőket igyekezett beterelni az osztrák alapellátás, a Grundversorgung rendszerébe, amely lakóhelyről, étkezésről, ruháról gondoskodott, egészségügyi biztosítással, zsebpénzzel látta el a menekülteket. Az összeg persze kezdettől szerény volt, havi 260 euró a felnőttek ellátására, 145 a gyerekekére, 40 eurónyi zsebpénzzel.
A többség úgy gondolta 2022-ben, hogy a háború nem tart majd sokáig, az életkörülmények nem lesznek elviselhetetlenek, hamarosan hazamennek. Akadt, aki szállodában, bérelt lakásban kezdte ausztriai életét, de idővel mind többen költöztek át az állam, s annak regionális szervezetei által felkínált olcsóbb lakásokba.
Az ukrán menekültek iskolai végzettsége imponáló, közel 70 százalékuk rendelkezik főiskolai, egyetemi diplomával. Önszerveződésük is példátlan, már három éve megkezdte működését Bécs 15. kerületében az Ukrán Közösség Központ, ahol nyelvtanfolyamokat tartanak, a 6-7 ezer nyugdíjas társas létét szervezik, kulturális programokat találnak ki, s ahol friss ukrán hírek, helyi állásajánlatok, ellátási infók állnak rendelkezésre.
Az orosz-ukrán háború már több mint három éve tart, a gyors hazatérésre egyre kevesebben gondolnak, sőt ausztriai helyzetük konszolidálódásával mind többen terveznek végleg letelepedni. Sok gyerek elkezdte iskolai tanulmányait, s bár kezdetben harmadik országokból való, németül szintén nem tudó gyerekekkel rakták őket össze, egyre inkább megtanultak németül, így a szegregációjuk is múlóban van. A felnőttek, elsősorban anyák német tudása is fejlődött, egy felmérés szerint 11,2 százalékuk jól beszél, 45,6 százalékuk pedig nagyon sokat ért.
Béketárgyalás után két nappal Oroszország végrehajtotta a háború eddigi legnagyobb dróntámadását Ukrajna ellenTavaly októberben az osztrák hatóságok bevezették a „vörös-fehér-vörös plusz” kártyát azon ukránok számára, akik az alapellátásból kilépnének, és saját ábra állnának az osztrák munkaerőpiacon. Eddig azonban csak a nők 13 százaléka váltott, aminek nem csupán a kevés óvoda, a még mindig hiányos német nyelvtudás az oka, de a támogatások párhuzamosan bevezetett korlátozása is. Eszerint aki munkába áll, annak négy hónapon belül el kell hagynia addigi garantált otthonát, s magának kell új lakhatásáról is gondoskodnia. Ez kockázatos, drága kísérlet, ezért van az, hogy a menekültek nagy része ma is abban a lakásban él, mint érkezésekor.
S hiába a felsőfokú végzettség, a nők az osztrák igények alapján főleg az egészségügyben, az idegenforgalomban, a kereskedelemben jutnak munkához. Kedvező változást leginkább az érkező férj hozhat, aki könnyeben tud megfelelő, teljes állást találni.
Ukrán gyerekek ecsetmeséiA közvélemény-kutatások jónak tartják az ukránok és az osztrák lakosság kapcsolatát, még ha a segítőkészség már nem is akkora, mint kezdetben volt. Főleg a szélsőséges szabadságpárt fúj a letelepedőkre, elterjedt például, hogy az ukránok többsége már hazament, csak a segélyért jár vissza. Arról is hallani epés megjegyzést, hogy gyakran látni Bécs utcáin drága, márkás autókat, ukrán rendszámmal. A bécsi ukrán nagykövet egyik legfontosabb teendőjének tartja a lakosság felvilágosítását, Vaszil Kiminesz szerint polgármesterekkel beszélve is sokat kell magyaráznia, hogy ebben a háborúban ki a tettes és ki az áldozat.
A menni vagy maradni dilemmája kiterjed az Ausztriába menekített ukrán árvákra is. Közéjük tartozik az az 52, 3-9 év közötti gyerek, akik mostanra egy egykori négycsillagos szállodában leltek otthonra a burgenlandi Burgauberg-Neudaubergben. A gyerekek egyharmada fogyatékos, de fizikai és szellemi fejlesztésük a résztvevő felnőttek, köztük egy francia civilszervezet tagjai szerint megnyugtatóan halad. Ennek ellenére a Save Ukraine jótékonysági szervezet már a nyáron szeretné hazaköltöztetni a kicsiket a háború sújtotta hazájukba, arra hivatkozva, hogy ismét az ukrán oktatási és szociális rendszerbe kell őket integrálni. Ausztriában négy helyszínen, összesen 175 ukrán árva gyerekről gondoskodnak. Sorstársaik hazatelepítését az osztrák illetékesek szerint Európa-szerte szorgalmazzák az ukrán hatóságok. „A legkiválóbb külföldi ellátás sem tudja a hazához való érzelmi és kulturális kötődést pótolni“ - idézi a Falter című osztrák hetilap a bécsi ukrán nagykövetség erre vonatkozó levelét.
