Gyíkok, málna, bevásárlószatyor és karalábé – a Budapest ukrán gyerekek szemével című kiállítás nemcsak egy csapat sajátos nevelési igényű gyerek készségfejlesztésének lehetőségeiről beszél, hanem mindarról, ami megragadja egy olyan fiatal figyelmét, aki kénytelen volt elhagyni otthonát és új életet kezdeni egy számára idegen helyen. A háború elől menekült gyerekek közül 2022 óta több ezren kapcsolódtak be a magyar oktatásba. (2024 augusztusa óta például Európában egyedülálló módon egy ukrán-magyar két tanítási nyelvű általános iskola és gimnázium segítségével, Budapesten). A fiataloknak nincs könnyű dolguk, az UNICEF menekülteket segítő szervezet szerint ugyanis kortársaiktól olvasásban jellemzően két évvel, míg a matematika tanulmányokkal egy évvel vannak lemaradva. Beilleszkedésüket, oktatásukat civil szervezetek is segítik, hogy túljussanak az őket ért traumákon, nyelvi és a különbözőségekből fakadó nehézségeken.
Ilyen környezetben különösen nehéz helyzetben vannak a sajátos nevelési igényű gyerekek. Az ő megsegítésükre jött létre az AKSEN Projekt két évvel ezelőtt, amikor az alapítók, Maryna Sysoyeva és Olena Andriichuk logopédus több tucat hozzájuk hasonló fiatallal találkoztak különböző budapesti oktatási intézményekben végzett önkénteskedésük során. Elmondásuk szerint minden gyerekre koncentrál a projektjük, akik olyan beszéd-, mentális vagy egyéb fizikai nehézséggel küzdenek, amelyek hátráltatják őket az oktatásban. Mint mondják,
a munkát nehezíti, hogy a háború okozta trauma mellett a gyerekek ettől is kívülállónak érzik magukat új környezetükben – ezért is fontos a munkájuk, amelyet az elegendő pályázati források hiánya miatt önkéntes alapon végeznek.
A speciális művészeti órákon alkalmazott módszer kidolgozója kollégájuk, Iryna Glazunova fehérorosz festő, grafikus, aki szintén önkéntes munka keretében segíti a gyerekeket abban, hogy a rajzolás, festészet segítségével készségfejlesztő munkát végezhessenek. Kollégái mellett az ő művészetterápiás foglalkozásainak eredményei a kiállításon megtekinthető alkotások is.
A képeken a gyerekek számos, itt tartózkodásuk során átélt élményt megörökítettek, emellett kiemelik a kulturális különbségeket is. A gyerekek rajzain ugyanis a karácsony, közös kirándulások során átélt élmények mellett megjelenik egy ALDI-s bevásárló szatyor, az Ukrajnában számukra ritkán látott gyík, vagy épp a málna és a karalábé is.
Előbbit otthonukban nagykanállal fogyasztották, míg Magyarországon a gyümölcs magas ára miatt a szülők nehezen engedhetik meg maguknak, ezért csak különleges alkalmakkor jutnak hozzá. Utóbbi, a karalábé viszont a gasztronómiai különbségeket mutatja: a gyerekek számára meglepő volt, hogy a gyümölcsökhöz hasonlóan akár nyersen is fogyasztható (az ukrán gasztronómia ritkán használ ugyanis karalábét).
A művészetterápiás módszer lényege Glazunova elmondása szerint az is, hogy a gyerekeket sikerélmény érje – a kiállítás megnyitójának ezért is volt fontos része, hogy a fiatalok elismerésben részesültek. Az okleveleket Sándor Fegyir ukrán nagykövet adta át a gyerekeknek, aki köszönetét fejezte ki a civil szervezet munkájáért, kiemelve, hogy a Nemzetközi Gyermeknap alkalmával az Ukrán nagykövetség is készül programokkal a fiatalok számára.
Infó: Budapest ukrán gyerekek szemével, Kult7 Labor. Nyitva: június 18-ig.
