Több mint tíz évig készült a világ vezető iparművészeti múzeuma, a Cartier Ház 1847-re visszanyúló történetének, a változó időkhöz rugalmasan alkalmazkodó munkásságának átfogó bemutatására. Érdekes szakmai részlet, hogy az esemény új típusú kurátorok, két ékszerészeti szakújságíró és szerző, Rachel Garrahan és Helen Molesworth tervezésében, szervezésében valósult meg. Ahogy erről a megnyitó alkalmából a belső berendező, Asif Khan brit építész és művész nyilatkozott, a Cartier-kiállítás különleges kihívást jelentett, mert nagyon sok szempontra kellett felhívni a figyelmet. És ez így is lett. Az egyszerre nagyszabású és – talán a sejtelmes megvilágítás miatt is – bensőséges show a művészeti alkotás történetével, magával a történelemmel, a Cartier Ház mint vállalkozás dimenziójával. valamint a különböző időszakokra jellemző tevékenységével egyaránt foglalkozik. Ha már a kiállításra Londonban került sor, külön hangsúlyt kap a Ház és Nagy-Britannia, azon belül is a monarchia közötti kapcsolat. Amennyiben a látogató rászánja az időt, fogékony rá, és bizonyos szerencsével kényelmesen hozzáfér a tárlókhoz, hogy elolvassa a tudnivalókat, túlzás nélkül egyik ámulatból esik a másikba és tesz izgalmas felfedezéseket. A rendezők az összesen 350 kiállított tárgy jelentős részéhez fűződő sztorikkal csak fokozzák az élményt.
Rögtön az indítás imponáló, ahogy bepillantást kapunk a kezdetekbe, hogyan fejlődhetett három nemzedéken belül a Louis-François Cartier alapította és nevét viselő Maison párját ritkító jelenséggé az ékszeriparban. Édesapjukhoz, Alfredhez és a családi vállalkozáshoz csatlakozva három fivér, Louis, Pierre és Jacques Cartier az első globálisan elismert ékszerházat hozta létre: 1909-re már Párizsban, Londonban és New York-ban is önálló képviselettel rendelkeztek. A kurátorok szerint az „ihletett forma”, a minőségi szaktudás és a technikai fortélyok több mint egy évszázadon át váltottak ki elismerést. Az 1902-ben megkoronázott VII. Eduárd még walesi hercegként ismerte el a Házat, mint a „Királyok ékszerészét és az ékszerészek királyát”, majd már uralkodóként hivatalos udvari szállítójává nevezte ki. A Cartier brand találékonyan alkalmazkodott a 20. század társadalmi, kulturális és gazdasági változásaihoz, és miután meg tudta nyerni magának a mozi, zene és divat hírességeit, egyre bővült a választéka. A V&A a Cartier-t jellemző időtlen – az ízlés és stílus állandó változásán felülemelkedő – minőségben látja tartós sikerének titkát.
Kevés ikonikusabb darabja van a Cartier-nek, mint a Halo (Dicsfény) tiaraként emlegetett fejdísz. A tekercsmintás tiarát II. Erzsébet királynő apja, akkoriban York hercege vásárolta 1936 novemberében ajándékba feleségének, Erzsébetnek, York hercegnőjének, aki később anyakirálynő lett. Ő a fejdíszt lányának, Erzsébetnek ajándékozta annak 18. születésnapjára. 1953-as koronázásán már húga, Margit hercegnő viselte a 739 briliáns alakúra csiszolt és 149 baguette formájú gyémántból készült tiarát, később Anna királyi hercegnő fején is megfordult, de leghíresebb udvari megjelenése az akkori Kate Middleton, ma walesi hercegné és Vilmos herceg 2011-es esküvőjéhez fűződött.
Ugyan a Halo tiara nem látható a kiállításon, ám a hasonlóan gyönyörű Scroll tiara igen, amelyen – mint azt a neve is elárulja – szintén tekercsminta látható. Az 1040 gyémántból álló fejdísznek is van királyi vonatkozása: eredetileg Essex grófja rendelte meg 1902-ben feleségének, Adele-nek, Essex grófnőjének, aki a fejdíszt abban az évben VII. Edward király koronázásán viselte. A tiarát mintegy 50 évvel később Winston Churchill felesége, Clementine viselte II. Erzsébet királynő 1953-as koronázásán. A Windsorok kiváló ékszerízlését csak aláhúzza, hogy az immár a Cartier Ház magángyűjteményébe visszakerült tiara 2016-ban ismét reflektorfénybe került, amikor a popzene királynője, egyben üzletasszony, Rihanna villogtatta meg a W Magazine címlapján. A tiarák egy teljes termet töltenek be, ami nem csoda, hiszen csak Londonban huszonhetet készítettek VI. György 1936-os megkoronázása előtt.
Alapos betekintést kínál a kiállítás abba is, hogyan olvasztották be a kozmopolita Cartier fivérek az orosz, spanyol, iszlám, távol-keleti, indiai befolyásokat ékszereikbe, sőt, hogyan használták ki a Tutanhamon fáraó Királyok völgyei sírjának 1922-es felfedezése nyomán kialakult egyiptomi kultuszt. A blockbuster tárlaton – a jegyelővétel szinte elengedhetetlen – olyan felbecsülhetetlen értékek jelennek meg, mint a Sunrise Ruby (Napfelkelte rubin), a híres, 25,59 karátos burmai „galambvér” drágakő, a világ legdrágább rubinja. Nem csoda, hogy a ritka finomságú, rubinvörös színű ékszer, amit a Sotheby's „természeti csodának” nevezett, egy árverésen 19,5 millió fontért cserélt gazdát.
A Cartier London meghatározó tervezője volt Frederick Mew, aki rendkívüli fantáziájával és kifinomult színérzékével több mint negyven éven át több, nagy publicitást kapott objektumon dolgozott, nem csak a Windsorok, hanem Sita Devi, a nyugat-indiai Baroda állam maharadzsájának nagyvilági felesége részére is, akit gyakorta emlegettek „hindu Wallis Simpsonként”. Az általa az ötvenes években viselt 128,48 karátos Star of the South (A Dél Csillaga) gyémánt mára egy geometrikus karkötőbe lett foglalva. A lélegzetelállító, az Art Deco stílus által befolyásolt kincs tökéletes példája a Cartier Ház jellegzetes esztétikai nyelvezetének.
Nem hiányozhatnak a Cartier-gyűjteményből olyan celebritásokhoz fűződő ékszerek, mint Elizabeth Taylor, sőt maga Wallis Simpson. Előbbit harmadik és ötödik-hatodik férje, azaz Mike Todd filmproducer és Richard Burton is megajándékozták muzeális értékű darabokkal. A 69 karátos korábbi Cartier, ma már Taylor-Burton gyémánt a kiállítás egyik fénypontja. A windsori hercegné sem volt éppen kispályás játékos az ékszerpiacon. Nem csak maga csillogó-villogó ametiszt, türkíz és gyémánt collier nyaklánca hivalkodik egy tárlóban, hanem egy 1953-as fotó is, melyen Simpson oldalán a trónról miatta lemondott VIII. Eduárd büszkélkedik elegáns feleségével.
Külön fejezet foglalkozik Cartier-órákkal és időmérőkkel. Egy Tank-karóra például Jacqueline Kennedyé volt, akit akkori sógora Stanislaw Radzivill herceg ajándékozott meg ezzel abból az alkalomból, hogy a család, John F. Kennedy kezdeményezésére teljesítette a Palm Beach-i Fifty Mile Hike kimerítő futást. A becses tárgy Kim Kardashian médiaszemélyiségnél végezte. „Horológiai csodáknak” számítanak azok az extra precizitású anyagokat és szakmai tudást igénylő úgynevezett titokzatos asztali órák, melyekből nagyon korlátozott mennyiség készült, így áhított kincsekké váltak. Mária királynén, V. György feleségén kívül Bhupinder Singh, Patiala maharadzsája és Barbara Hutton amerikai filantróp is magáénak mondhatott ilyen szerkezeteket.
Egészen biztosan nem kell ahhoz ékszerrajongónak lenni, hogy a látogató különleges élménnyel távozzon a nagy nyilvánosság számára eddig nem hozzáférhető remekeket tartalmazó kortörténeti kiállításról.
Infó: Cartier. V&A Museum (South Kensington Cromwell Road London, SW7 2RL) Nyitva: november 16-ig, naponta 10-től 17.45-ig, pénteken 22 óráig. Belépődíj munkanapokon 27, hétvégén 29 font.
