Példa nélküli a Tisza négy roma politikusa az Országgyűlésben, kérdés mennyiben áll mögöttük a cigány közösség

Balogh Mihály, Gyöngyösi István, Jójárt Erika és Kőszegi Krisztián – ők azok, akik a Tisza jelöltjeként mandátumot szereztek az új Országgyűlésben. Kétharmados győzelmének mértékével és a kapott szavazatok számával Magyar Péter pártja eleve minden eddigi rekordot megdöntött. Ez is csúcsnak számít: még nem fordult elő, hogy egy parlamenti képviselőcsoportnak négy roma politikus legyen a tagja.

Jó dolog, ha a romákat integrálják a magyar politikai rendszerbe, a részvételük nyilvánvalóan indokolt a parlamentben – nyilatkozta lapunknak Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman. Hozzátette: a kérdés az, hogy milyen módon választották ki őket, mennyiben áll mögöttük a közösség.

Kaltenbach Jenő nem ismeri a részleteket, nem tudja, a Tisza Párt mandátumot nyert roma politikusainak esetében hogyan zajlott a kiválasztás, de feltételezi, a kritérium elsősorban nem az volt, hogy felmérték, a roma közösség mennyiben tekinti őket a képviselőiknek. Ha ez így történt, és a felhatalmazás a roma közösség oldaláról is megvan, akkor nincs baj. Ha nincs ilyen felhatalmazás, akkor kevésbé jó a helyzet. Mindenképpen sok múlik azon, milyen munkát végeznek majd az Országgyűlésben.

A korábbi évtizedekben a roma képviselők Kaltenbach Jenő szerint inkább jelképes szerepet töltöttek be a parlamentben. Legalábbis nehéz lenne megítélni, hogy jelenlétük milyen mértékben segítette a roma közösséget, előrébb vitte-e a romaügyet. Az biztos – jegyezte meg a volt kisebbségi ombudsman –, hogy nem látszanak nagy eredmények.

Ahogyan arról beszámoltunk, a romáknak saját jogon nem sikerült szavazati joggal felruházott képviselőt küldeniük az Országgyűlésbe: a roma nemzetiségi listát vezető Aba-Horváth István ehhez nem kapott elegendő szavazatot. Kaltenbach Jenő számára ez azt mutatja, a roma közösség nem eléggé szervezett ahhoz, hogy a teljes cigányságot képviselő személyt juttasson parlamenti mandátumhoz.

Jójárt Erika a Tisza Párt országos listájának 24., Gyöngyösi István a 39., Balogh Mihály a 41., Kőszegi Krisztián a 46. helyéről szerzett képviselői helyet az Országgyűlésben.

A tiszalöki Balogh Mihály családi vállalkozásában építésvezetőként dolgozott, 2024 óta a tiszalöki roma önkormányzat elnöke és az országos roma önkormányzat képviselője. Gyöngyösi István – bemutatkozása szerint – Mezőgyánból származik, sportszervezői diplomát és amerikai tapasztalatot szerzett. Szociálpedagógia mesterszakon tanul, hosszú távú célja a PhD megszerzése. Jójárt Erika Szegeden született, a közelmúltig Solton élt. Az elmúlt tíz évben külföldön dolgozott ápolóként és asszisztensként, két gyermek édesanyja. A pécsi Kőszegi Krisztián a dél-baranyai térségben történelem–földrajz szakos tanárként tanít, a gilvánfai tanoda vezetője.

A hátország, a társadalmi bázis és a szakmai munka megerősítését szolgálja az a Roma Kerekasztal, amit a Tisza társadalompolitikai szakértőjeként Bódis Kriszta hívott össze a párt első roma fórumának résztvevőiből és a Tisza Szigetekből.

A szavazatvásárlások visszaszorításában több helyen kulcsszerepe volt a Roma Kerekasztalnak. „A korrupt, Fidesz-kormányt kiszolgáló roma vezetőkkel szemben egy új, tiszta közpolitizálást folytató roma réteg kezdett kialakulni. Soha nem volt még ilyen mértékű együttműködés nem roma párt részéről a roma választópolgáraival” – számolt be az eddigi eredményekről a közösségi oldalán Bódis Kriszta, aki egyéniben nagy fölénnyel nyert a VIII. kerületben, a jövőben pedig kormánybiztosként a társadalompolitikai stratégiáért és az érintett ágazatok összehangolásáért felel majd.

A Fidesznél korántsem volt magától értetődő, hogy roma politikusként Radics Béla lesz a tagja az erősen megcsappant létszámú parlamenti frakciónak. Bejutóként ugyanis eredetileg a 15. helyen lévő Sztojka Attila, az előző kormányzat romaügyi államtitkára szerepelt. Csakhogy ő is azok közé tartozott, akiket a megújulás jegyében lecserélt Orbán Viktor pártelnök.

Sztojka helyére akár Szűcs Csaba is kerülhetett volna (ő a 190. volt a listán). Sztojka Attilához hasonlóan Szűcs Csaba is létrehozott egy roma digitális polgári kört, a lapunkhoz eljutott információk szerint a kampányban ő működtette a Fidesz roma szavazói hálózatát. Szűcs Csaba egyértelműen Sztojka Attila belső riválisának számít.

Végül azonban a 158. helyről az a Radics Béla lépett előre, aki egyéni jelöltként Budapesten, a zuglói székhelyű 6-os számú választókerületben indult, és meglehetően rossz eredményt ért el, nem egészen 25 százalékot kapott. Egy bejegyzésére, mely a Fidesz megújulásáról szólt, Borbély Ádám zuglói fideszes önkormányzati képviselő úgy reagált: „ha az a megújulás, hogy a felelősök érinthetetlenek és még minden idők legrosszabb helyi eredményét elérő jelöltjét be is küldik a Parlamentbe, akkor én ebből a 'megújulásból' nem kérek.”