Fidesz;Balaton;elégedetlenség;Összeomlás;parlamenti választás;

„Teleszarták a parti telkeket betonszörnyekkel” – így világította meg egy nyilatkozónk, hogy miért bukhatott ekkorát itt (is) a Fidesz–KDNP

Összeomlott a Fidesz a Balatonon, minden egyes kivágott nádas és teherautónyi beton elvett egy szavazatot Orbán Viktor pártjától

A Fidesz-KDNP népszerűsége több mint 16 százalékkal csökkent a tóparti településeken – derült ki a Népszava gyűjtéséből.

Minden egyes teherautónyi beton, négyzetméter luxusapartman, kivágott nádas, feltöltött tómeder elvitt egy-egy szavazatot a Fidesztől – jelentette ki meggyőződéssel a hatvanas, keszthelyi Árpád kérdésünkre, minek köszönhető, hogy a Tisza áradása a Balatonnál is elmosta a kormánypártokat.

Nézzen körül a városban, a tópart szinte minden szeglete Mészárosé és Tiborczé, teleszarták a parti telkeket betonszörnyekkel! Nem hülyék az emberek, mondhatott bármit a propaganda, amikor valaki a saját szemével látja, hogy lezárják és beépítik a tópartot, pontosan tudja, az ilyen-olyan, szigorúnak titulált törvény csak ordas kamu.

Keszthelyen több, mint 23 százalékot vert a Tisza listája a kormánypártokéra, s ez még annak ismeretében is hatalmas vereség a Fidesz-KDNP-nek, hogy 2024-ben már egyszer fejre álltak a nyugat-balatoni városban. Akkor az ellenzéki Tóth Gergely és csapata simán megnyerte az önkormányzati voksolást. Csakhogy a zalai 2-es választókörzet szempontja ezúttal nem számított etalonnak: a 46, tóparttal rendelkező település közül mindössze négyben, Balatonőszödön, Ábrahámhegyen, Örvényesen és Balatonedericsen kapott többséget a kormánypárti lista. Négy évvel ezelőtt mindössze Balatonvilágoson veszített a Fidesz-KDNP.

A Balaton ekkora, pláne ilyen volumenű elbukása nemcsak a mostani választásai kudarc miatt fájdalmas, hanem mert talán ez a térség mutatja meg a legjobban, mennyire erodálódott a Fidesz-KDNP népszerűsége. 

A tó és környéke ugyanis a rendszerváltás óta jobbra húzott, leszámítva néhány nagyobb várost – Keszthely, Siófok –, ahol eleinte még az SZDSZ, majd a kilencvenes évek közepétől az MSZP is labdába rúghatott. 1990-ben az MDF – a későbbi miniszterelnök, a rendszerváltás egyik legnépszerűbb politikusa, a „határnyitó” Horn Gyula például simán kikapott Rogán Antal későbbi apósától, a fórumos Gaál Antaltól a somogyi 4-es, boglárlellei körzetben –, utána pedig a Fidesz és aktuális csatlósai uralták a településeket még a legnagyobb balos sikerek esetén is. A 2010-es fülkeforradalom óta eltelt 16 évben pedig a négy évvel ezelőtti „világosi fegyverletétel” bizonyult az egyetlen alkalomnak, amikor nem a Fidesz-KDNP triumfált valamelyik településen. Ráadásul a NER évei egyre inkább megerősítették a kormánypártokat, választásról-választásra nőtt a támogatottságuk, mely annak ellenére 2022-ben tetőzött, hogy 2019-ben az önkormányzati voksoláson már kaptak néhány pofont a tóparti településeken. Ráadásul addigra már nagy sajtóvisszhang közepette zajlottak a legnagyobb és legpofátlanabb beruházások.

Úgy tűnt, Orbán Viktor pártja örökre lefoglalták magának a Balatont, láthatóan a fideszes politikai és gazdasági elit is hitbizományként gondolt a tóra és környékére. A NER csápja az elmúlt négy évben az addig még viszonylag érintetlen, kisebb településeket is elérték. És vélhetően ez okozta a vesztüket. A helyiek többsége ugyanis addig nem reagált, amíg a kormánypárti erős emberek a frekventált tóparti részeket zabrálták el maguknak. Magyarán nem érdekelte őket, mi zajlik a szomszédos településeken, ám amit saját megélhetésük, vállalkozásuk került veszélybe, azonnal piros lapot mutattak a Fidesz-KDNP-nek. A leköszönő kormánypárt népszerűsége átlagosan valamivel több, mint 16 százalékkal csökkent a tóparti településeken, ami egyrészt nagyobb veszteség, mint az országos átlag, másfelől pedig még egyszer hangsúlyozzuk: egy három évtizede feltétlen Fidesz-hű térségről beszélünk. Még akkor is, ha a koronavírus-járvány óta sokan költöztek a tóparti településekre, a többség a fővárosból, valamelyest felhígítva az addig egységesen narancsos szavazótábort.

– Keszthelyen a gigaépítkezések mellett a kórház helyzete tette be a kaput a Fidesznek

 – állította a helybéli Markos Gabriella, aki maga is a Tiszára voksolt. – Hosszú évek óta ment a leépülés, végül megszüntették a szülészetet, aztán ígértek fűt-fát, a fideszes országgyűlési képviselő, Nagy Bálint az ellenzéki városvezetést vádolta, hogy alkalmatlanok, azért vannak ilyen állapotok a kórházban, majd bemutatott egy programcsomagot, aminek a komolyságát jól mutatta: a helyi fideszes önkormányzati képviselők leszavazták.

Sokak szerint az egészségügyi ellátórendszer csődje hozta el a vereséget a kormánypártoknak Balatonalmádiban is, ahol szintén 23 százalékos zakóba szaladtak bele.

– Az egészségház leszarása és persze a rengeteg NER-es építkezés, ahol vagy magukra alakíttatták a szabályokat, vagy be sem tartották őket – jegyezte meg Zalán, a harmincas helyi vállalkozó. – Másodrendűnek éreztük magunkat, nekik mindent lehetett, nekünk sokszor még azt sem, amit a törvény engedett, simán átnyúltak az önkormányzat, a polgármester feje felett, a kormányhivatal pedig asszisztált mindenhez. Itt Kontrát Károly volt az úr, ő döntött mindenről, s nem mondhatni, hogy előnyben részesítette a helyieket. Nemcsak azért kapott rengeteg szavazatot a Tisza, mert a többségnek elege lett a pofátlanságból, hanem mert 

Forsthoffer Ágnest a vállalkozók maguk közül valónak érzik, itt nőtt fel, itt dolgozott, s itt próbálták kicsinálni, mert szembe mert menni a hatalommal.

Az indokok, bárhol is álltunk meg kérdezősködni, rendre hasonlóak voltak. Balatonmáriafürdőn, a klasszikus, családias kistelepülésen, ahol a legnagyobb szállodák is panzióméretűek, három hatalmas, közvetlenül a tópartra épített apartmanház borzolta fel a kedélyeket. Balatonfenyvesen a kikötőépítéssel nem értettek egyet sokan, illetve a nagystrand felújítása körüli anomáliák is elkoptatták a kormánypártok tisztességét, s pláne azok a hírek, hány százalékot kell visszaosztani az állami támogatásokból. Fonyódon szintén a parti építkezések és az új kikötő szúrta sokak szemét, no és a fideszes vezetésű önkormányzat folyamatos, mondjuk így, stiklijei, melyek százmilliókkal rövidítették meg a kisvárost, nem csoda, hogy rendőrségi eljárások is zajlanak különböző szabálytalan szerződések miatt. A balatonföldvári Nyugati-strandra szabálytalanul épített kikötőről elsőként lapunk írt hat éve, az eljárás tavaly őszig húzódott, a kikötő megépült. Balatonszemesen az addig relatíve érintetlen tópart, a hajdani kemping beépítése, a szintén tóközeli futballpálya tervezett beépítése roggyantotta meg a Fidesz-KDNP-t. Balatonvilágoson a lapunkban folyamatosan nyomon követett Club Aliga átépítés, s tópart egy részének lezárása miatt váltak a többség számára vállalhatatlanná a kormánypártok. Siófokon az ellenzéki városvezetést jellemzően negligáló Fideszből lett elég. Szántódon a BalaLand, Zamárdiban az apartmanépítkezések verték ki a biztosítékot, valamint a Brettyó mellé, környezetvédelmi területre megálmodott „nagyvárosi körzet”, mely ugyan egyelőre lekerült a napirendről, de a NER-ben ez egyáltalán nem a visszavonulást jelentette. Balatongyörökön és Vonyarcvashegyen az ipari kikötő majdnem keresztülvert ötlete koptatta el többek között a Fidesz-KDNP-t. Aszófőn a NER-es betonüzemet és sittlerakót bosszulták meg a szavazók. Balatonfüreden a narancsos oligarchák luxusszállóit, -apartmanjait, a kikötőépítést, s egyáltalán, a város élhetetlenné válását verték le április 12-én a kormányon, ahogyan Csopakon és Tihanyban is többek között hasonló okok miatt fordultak el Orbán Viktortól és csapatától. Zánkán a hajdani gyerektábor átjátszása, Révfülöpön az MCC nyomulása hozott rengeteg ellenszimpatizánst. Badacsonytomajban a fideszes önkormányzat büntetőüggyé fajuló játszadozásai, a Szigligeten a megalomán, ráadásul környezetvédelmi területre tervezett építkezések, Balatonakarattyán pedig abból lett elege a többségnek, hogy a Matolcsy-család sajátjaként tekintett a falura.

– Tessék, teljesen szétb.szták a partunkat! – mutatta háborogva egy helybéli a balatonakali torzó villasort, egyúttal megindokolva, miért az északi parti kistelepülésen produkálta a legnagyobb visszaesést a 2022-es eredményéhez képest a Fidesz-KDNP, elveszítve csaknem minden negyedik szavazóját. – Nem elég, hogy teljesen törvénytelenül kiirtották a nád nagy részét, amiért persze kaptak egy pitiáner büntetést, de még ezt az építkezést is félbehagyták. Itt áll ez sok betonszörny, és senki sem tudja, mi lesz a sorsuk. Szerintem még ötven év múlva is nézegetjük majd őket, mert most, hogy bukott a Fidesz, a pénzes csürhéje is megy a lecsóba.

Mindez arra is magyarázat egyben, miért azon a négy településen nyertek a kormánypártok: Balatonőszödön, Örvényesen, Ábrahámhegyen – már csak méretüknél és falatnyi partszakaszuknál fogva – nem vonult fel a NER betonkommandója. Így a helyiek nem szembesültek a partfoglalással együtt járó építkezésekkel, Balatonederics pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyaralófaluja, ennek minden előnyével.

– Amúgy nemcsak a tópart teljes meghódításából lett elege a helyieknek, legalább ennyire számított, hogy bár rendre ígérgettek, magasról tettek a balatoni turizmusra, mely évről évre egyre rosszabb állapotba került – mondta egy zamárdi vendéglátós. – A statisztikák, a Magyar Turisztikai Ügynökség szerint persze minden aktuális szezon a világ legjobbja volt, dőltek a csúcsok, közben a valóságban viszont a helyi vállalkozók nagy része a túlélésért küzd a rengeteg adó, adminisztráció, felesleges szabály és rendelet miatt. Meg kell nézni, hány vendéglátó- és szálláshely zárt be az elmúlt években. A NER-es csillogás mellett az átlagember Balatonját teljesen lepusztították. Csodálkoznak, hogy itt is el lettek zavarva a francba?


Az államosítás, a központosítás, az alapellátás elhanyagolása és a betegek magukra hagyása miatt a rendszer ma nem jó minőségű ellátásra, hanem napi túlélésre rendezkedett be. Egy kórházban sokszor már annak is örülnek, ha aznap minden műtő működik, van elég nővér, működnek az eszközök, és megjelennek a betegek. Ez abszurd, de jelenleg ez az alapműködés logikája. – mondta Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Interjú.