MÁV;id. Orbán Győző;Dolomit Kft;Budapest-Belgrád vasút;

A Budapest–Belgrád vasút Kiskőrösön 2024. október 10-én.

Nem árulja el a MÁV, pontosan ki és milyen ellenőrzést végzett a Budapest–Belgrád vasútvonalhoz szállított köveknél

Azt sem tudni, hogy a legnagyobb vasúti beruházásból mekkora bevétele származott a miniszterelnök édesapjának cégén keresztül.

Nem adta ki a Magyar Államvasutak (MÁV) a Budapest-Belgrád vasútvonal ellenőrzési dokumentumait, holott korábban maga javasolta azok kikérését - derül ki a 444 cikkéből.

A portál először a vasúttársaságnál érdeklődött arról, hogy ki és mikor ellenőrizte a beépített anyagok minőségét. A cég azt javasolta, hogy közérdekű adatigénylésben kérje ki a dokumentumokat. A 444 ezt meg is tette, a MÁV azonban végül nem adta ki az iratokat. Az ügy a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházásához kapcsolódik, amelyhez Orbán Viktor apjának cége is szállított követ. Éppen utóbbi minőségével kapcsolatban merültek fel aggályok, ugyanis a portál birtokába olyan jegyzőkönyvek kerültek, amelyek szerint leköszönő miniszterelnök apja által leszállított építőanyag egyes esetekben nem felelt meg a műszaki előírásoknak.

Az adatigénylés elutasítását a MÁV egyebek mellett a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése kapcsán elfogadott törvényre alapozta. A jogszabály szerint a beruházással összefüggésben kötött szerződésekben, valamint azok előkészítéséhez és megkötéséhez kapcsolódó iratokban szereplő adatok nyilvánosságra hozását keletkezésüktől számított 10 évig meg kell tagadni, amennyiben azok megismerése veszélyezteti Magyarország külpolitikai és külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését.

Az ilyen adatigénylések teljesíthetőségéről a külpolitikai és külgazdasági szempontok mérlegelésével a külgazdasági ügyekért felelős miniszter dönt. A titkolózás nem kizárólag a minőség-ellenőrzést érinti: továbbra sem ismert például, hogy a Dolomit Kft., Orbán Viktor családjának bányacége, a teljes projekt során összesen mennyi építőanyagot szállított és milyen áron. A megismert iratok alapján 2022 és 2023 között több mint 200 ezer tonna vasúti követ szállítottak Gántról, miközben a kínai kivitelező vállalat bruttó 1 milliárd forintos szerződést tervezett kötni a céggel, ugyanakkor továbbra sem ismert, a teljes beruházásból összesen mekkora bevétel származott.

A leendő gazdasági és energetikai miniszter budapesti német nagykövetségen járt. Közölte, hogy elődje gyakorlatával szemben a Tisza-kormány konstruktív párbeszédre törekszik Magyarország legközelebbi szövetségeseivel.