Maradhat a Mol élén Hernádi Zsolt

Magyar Péter sok mindent érintett a Molt irányító Hernádi Zsolttal a választások után folytatott megbeszéléseiről szóló Facebook-posztjában, de az olajcég „vezetési szerkezetét” nem. Pedig Tarr Zoltán Tisza-alelnök március közepén a brüsszeli Politicónak jelezte, hogy „különleges munkacsoportjuk” a Mol „tulajdonosi szerkezete” mellett ezt is vizsgálja.

Márpedig Molt idén negyed százada irányító Hernádi Zsolt jelen állás szerint addig marad a csoport élén, amíg akar, és nem látszik rajta a távozhatnék - vélik szakértők. Az igazgatóság hozzájárulása nélkül csak a közgyűlésen megjelenő tulajdonosok háromnegyede hívhatná vissza. Ilyenre viszont semmi esély. Bár a Mol tulajdonosi szerkezetét a Tisza kimondottan vizsgálja, ez ügyben is szükséges némi jogi csiszolás. Míg Magyar Péter fő kérése, hogy a Mol ne fizesse ki az olajcég tizedét hat éve az államtól ingyen átvevő, fideszes janicsárképzőnek tartott Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvány 25 milliárdos idei osztalékát, azt a választások előtti utolsó munkanapra előrehozott Mol-közgyűlés már megszavazta. Így az a kényszermegoldás született, hogy a Mol bárkinek is csak a harmadik negyedévtől fizet osztalékot, addig meg majd lesz valami. Magyar Péter a választások utáni sajtótájékoztatóján annyit rögzített, hogy a Tisza nem fogja fenntartani az MCC-t.

Ez kissé szintén csikorog, mivel az MCC egy, bár „közfeladatot ellátó közérdekű”, de mégis magánalapítvány. Ezt a formát a Fidesz épp azért hozhatta létre, hogy az állami vagyont baráti magánkuratóriumoknak játssza ki. Szintén kérdés, mi lesz a hat éve ingyen átadott másik Mol-tizedet jegyző, a Budapesti Corvinus Egyetemet működtető Maecenas Universitatis Corvini Alapítvánnyal, amire Magyar Péter politikai ellenérzései láthatólag nem terjednek ki. Még bonyolultabb a Mol 10,5 százalékát öt éve az államtól és a Moltól egyenlő arányban átvevő Mol-Új Európa Alapítvány helyzete, aminek módosításai a jelenlegi Mol-vezetők hozzájárulását is igényelhetik. Nem tudni, a Tisza-kormány az osztalékfizetésig, akár egy kétharmados parlamenti szavazással, visszavenné-e az államnak az alapítványoknál lévő, összesen 25 százaléknyi Molt, vagy inkább a két-három kuratórium lelkiségét módosítaná. Mivel az osztrák OMV 2007-es Mol-vételi tervei ellen egy akkori alkalmi MSZP-Fidesz-„nagykoalíció” által kiépített jogi sánc miatt egy tulajdonos áttételesen is csak legfeljebb 10 százalékkal szavazhat, az érdekérvényesítést inkább utóbbi felállás segíthetné.

És akkor még ott a „fennmaradó” 75 százalék. Csaknem 5 százalék a Hernádi Zsolt elválaszthatatlan szövetségese, Csányi Sándor vezette OTP-é, több mint 8 százalék saját részvény pedig különböző bankoknál pihen. Bár a kisbefektetők aránya 50 százalékot közelít, az évtizedek óta csendes közgyűléseken jó ha a részvényesek fele jelenik meg, akik szinte mindenben egyetértenek az igazgatósággal. A leendő Tisza-kabinet fel is vásárolhatná a Mol-papírokat, ami vagy 3-4 ezermilliárdba fájna. Az igazgatóság egyetértése nélkül így a Mol-vezetésen részvényesként változtatni szinte lehetetlen.

Talán nem véletlen, hogy a Politico-nyilatkozat óta sem Magyar Péter, sem más tiszás – így a volt Shell-vezető, leendő gazdasági és energetikai miniszter Kapitány István – sem feszegeti a Mol-vezetés kérdését. Sőt, támogatják. A Mol és a mindenkori magyar kormány viszonya azért pikáns, mert az állam a részvényesi beleszólás elvesztésével kerülőutakon igyekszik fenntartani az ország legnagyobb, stratégiai cégcsoportja feletti befolyást. Bár ennek jegyében az elmúlt 16 év alatt a Hernádi-Csányi-páros és Orbán Viktor szinte felhőtlen, baráti kapcsolatot mutatott, mindkét fél tartogat ütőkártyákat. Így míg a mindenkori magyar kormányfő bármikor utat engedhet Hernádi Zsolt horvát kiadatási kérelmének, 2022-ben csak leállt a hazai üzemanyagellátás, aminek felelőseit az Orbán-kormány az Európai Unión kívül nem is kereste. Bár a Mol előszeretettel alkalmaz olyan baloldal-közeli vezetőket is, mint például Medgyessy Péter, elemzők szerint a mostani közgyűlést pont egyes Fidesz-közeli irányítók lejáró mandátumának meghosszabbítása végett hozták a választás előttre.

A Mol tőzsdei magáncég, vezetőjét csak a közgyűlés mozdíthatja el – rögzítette az ügy kapcsán lapunknak Miklós László energia-szakértő. Ha a társaság nyereségesen, jó kilátásokkal működik, a nyugati kultúrában erre semmi szükség – tette hozzá.

Lehetnek tehát tiszás ellenérzések a lelátókon rendre Orbán Viktor mellett feltűnő Hernádi Zsolttal szemben, egy átgondolatlan elmozdítási kísérlet nem csak az ország közműellátását, de egy évtizedek alatt felépített, terjeszkedő, a magyar gazdaság kimutatható hányadát képviselő térségi multi működését is elbizonytalaníthatná.

Az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre lapzártánkig sem a Moltól, sem a Tiszától nem érkezett válasz.