Szentkirályi Alexandra sosem volt ugyan a legélesebb bugyli a szecessziós almáriumban, de a tök életlenség dolgában verhetetlen Fideszben ezzel az erénnyel igen sokra lehetett vinni, elég csak Pócs János, Kövér László vagy Boldog István politikacsinálására emlékezni (még egy kis ideig, aztán övezze az összes böszmét méltó feledés és/vagy ítélethirdetés: választói vagy bírósági, kinek mit intézett a miniszterelnöke.) A kormányárt (bámulatos péhiány elütéssel) budapesti elnökének (Dr. Szentkirályi Alexandra Éva magánszemély álnéven) most egy olyan teljesítményt sikerült felmutatnia, amivel egy picit még kitolta a sötét múltat a derűs jövőbe.
Nevezett politikusbénázó (-benéző, -bűnöző, a megfelelő aláhúzandó) 2026. április 12-én 00:01 órakor, tehát a rendszerváltó szavazás napjának legelső percében (kifogásbenyújtás eszközével) jelentette fel Karácsony Gergelyt a Nemzeti Választási Bizottságnál, mert szerinte a főpolgármester megsértette a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét, amiért a hírlevelében és egy videójában a változásra szavazásra buzdított. (Hagyok egy kis időt, amíg a kedves olvasó visszahelyezkedik olvasóülésbe a hátáról, és abbahagyja a nevetést.) Ízlelgessük a mondatot: a Fidesz esélyegyenlőséget követel. A kormányfő az ENSZ haladéktalan segítségét kéri, mert Karácsony átlépett minden határt, szabályt, és végül szegény, szakadt vörös vonalat. (Jelentősége semmi, de április 14-én az NVB Szentkirályinak adott igazat, egyhangúlag.) Nem sorolom már, hogy ez a néhai kormánykrédó (Budapest szívélyes csuklóztatása, magyar adóforintokból csillogtatott CPAC és digitális polgári ökörködés), miért politikai toitoi, amitől eltávolodni ezer és egy okunk van. Vagy 5797. Ennyi nap telt a NER-ben, ennyi telt a NER-től. Rossz álom, jó ébredés. Boldog Karácsonyt!