Megszámoltuk, ezt minden jel szerint 55-51-re a Tisza fogja nyerni a Fidesz ellen a választókerületekben

Egymásnak ellentmondó felmérések, napról napra változó eredményjóslatok, megannyi billegő körzet: ember legyen a talpán, aki vállalja, megpróbálja érdemben ábrázolni az egyéni választókerületek erőviszonyait. Lapunk az elmúlt két hónapban kísérletet tett rá, hogy a megyéken belül körzetekre lebontva bemutassa a jelölteket, az ott élők várható voksolási kedvét, pártszimpátiáját, s ezáltal valamiféle iránytűt biztosítson az április 12-i választásokra.

A felfokozott politikai hangulatban természetesen két hónap alatt is rendre változtak az erőviszonyok. Ezért az esélyek latolgatásánál a mindenkori aktuális mandátumbecslések mellett a helyszínen tapasztaltakat, a körzeteket vélhetően a kérdezőbiztosoknál jobban ismerő helyi forrásaink által jelzett háttérinformációkat is felhasználtuk annak megtippelésére, kik nyerhetnek egyéni mandátumot április 12-én. A megannyi adat, szám, felmérés és beszélgetés után három lehetőséget vizsgáltunk meg, a jelen állás – vagyis pár nappal a voksolás előtt – szerinti legvalószínűbb verziót, valamint a két végletet, amelyek szerint a kétesélyes körzetek csak a kormánypártok, illetve kizárólag a Tisza párt felé billennek el.

A választókerületek bejárása, a megannyi beszélgetés az ott élőkkel, a helyszíni tapasztalatok persze egyáltalán nem azt jelentik, hogy ráleltünk a bölcsek kövére. A felfokozott, ráadásul pillanatonként változó politikai helyzetben merészség lenne kijelenteni, hogy becsléseink április 12-én este is kritika nélkül megállják a helyüket. (Sorozatunk éppen befejeződött a kampány véghajrájára, így körzetjárásaink idején még nem érzékelhettük az elmúlt időszak nagy visszhangot kiváltott eseményeit, mint Orbán Viktor országjárása, Szijjártó Péter napvilágot látott telefonbeszélgetései az orosz külügyérrel, a kormánypárti fekete sereg fellépése a kampányeseményeken, vagy például Szabó Bence NNI-százados színre lépése, illetve a katonai toborzókampány arcának mélyen megrázó vallomása a Magyar Honvédség állapotáról – igaz, a szakértők szerint ezek nagyságrendileg már nem is befolyásolják a választók szavazási irányultságát.)

Annyi viszont biztosan kijelenthető, 22 részes választási sorozatunk annak hátterét megmutatta, egyes választókörzetekben mi dönthet, mi motiválja a szavazókat, milyen hagyományok, politikai és főleg szociális okok alapján döntenek a jelöltek között. Az mindenképpen jól látszik, hogy a gazdasági helyzet alapvetően befolyásolja a pártpreferenciákat. Az ország legszegényebb vidékein, azaz Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna vármegyében tetten érhető a Fidesz fölénye:

Ráadásul az itt élők nagy része kiszolgáltatott a helyi potentátoknak, ahogyan azt lapunk több riportban is bemutatta, vagy amint erről A szavazat ára című dokumentumfilm beszámolt. Ha ezeken a megyéken múlna, bizonyosan maradna a Fidesz-KDNP-s kétharmad, hiszen az ide tartozó 36 egyéni választókerületből a realitás alapján 26-ban kormánypárti siker várható. De ha a billegő körzetek mindegyike a hatalom felé dől el, akár harmincban is örülhetnek, míg a Tisza számára szinte kizárólag csak a megyeszékhely központú választókerületek jelentenek mentsvárat. Még beszédesebb adat, ha azokat a körzeteket nézzük, melyekben az ország tíz legszegényebb járása található: a Baranya-4. – sellyei járás –, a jász-nagykun-szolnoki 3. – kunhegyesi járás –, a borsodi 5. – encsi, gönci és cigándi járás –, a borsodi 6. – szikszói járás –, a szabolcsi 4. – fehérgyarmati járás – és 5. – baktalórántházai és csengeri járás –, valamint a Békés-3. – sarkadi járás – választókerületből egyedül utóbbiban van esélye mandátumhoz jutni a Tiszának. Ezzel szemben a tíz leggazdagabb járásból – győri, szentendrei, pilisvörösvári, budakeszi, érdi, szigetszentmiklósi, vecsési, gödöllői, gárdonyi és paksi – megszerezhető 11 mandátumból minimum kilenc a legnagyobb ellenzéki formációnak áll, tuti kormánypártinak viszont csak a paksi mondható.

Az ország leggazdagabb vidékein, Budapesten, Fejérben, Győr-Moson-Sopronban, Komárom-Esztergomban, Pestben, Vasban és Veszprémben amúgy is jól látható Magyar Péter formációjának fölénye. A félszáz választókerületből 37-ben egyértelműen a Tisza az esélyes, s ha a billegőkben is nyer, akár 44-ben is diadalmaskodhat. A magyarországi átlaghoz leginkább közel álló országrészek esetében óvatos becslésünk alapján 12-8-ra vezetnek a kormánypártok, a Fidesz-KDNP a számára legkedvezőbb esetben 15, míg legoptimistább verzió szerint a Tisza 14 választókerületben arathat sikert.

Négy évvel ezelőtt, negyedik kétharmados győzelmekor a kormánypártok 87 egyéni mandátumot szereztek, ebből mindössze egyet a fővárosban, vagyis az akkor 88 vidéki választókerületből mindössze kettőben, Pécsen és Szegeden tudott győzni az ellenzéki összefogás. A körzethatárok átalakítása után az idén Budapesten 16, vidéken 90 mandátum vár elosztásra, a fővárosi erőviszonyok mit sem változtak a ciklus során, az igazi forradalom a vármegyék választókörzeteiben várható. A fővárosban még a legoptimistább kormánypárti szavazók is maximum csak egy mandátumra számítanak, ám reálisabb opció, hogy a Fidesz-KDNP lenullázza magát Budapesten, ami Tarlós István bukása, azaz 2019 óta tartó helyi politizálásuk ismeretében egyáltalán nem meglepetés. Lapunk szerint a fővárosban minden körzetben a Tisza-jelöltje az esélyes, még Zuglóban is, ahol akad egyetlen valamirevaló, ellenzéki kihívója is Magyar Péter pártjának Hadházy Ákos, a választókerület regnáló honatyája személyében.

Két évvel ezelőttig úgy tűnt, a kétharmados hatalom számára belefér, hogy teljes mértékben elvesztette a Budapestet, sőt, a főváros-ellenességet remekül fel tudták használni a vidékpolitikában, a vármegyékben. Ahol politikai, anyagi és humánerőforrás szempontjából csak a Fidesz-KDNP volt jelen, az ellenzék a NER másfél évtizede alatt elveszítette nemcsak tömegbázisát, de helyi aktivistáit, sőt, sok helyen pártapparátusát is, a kormánypártok így szinte ellenfél nélkül készülhettek az aktuális választásokra. Ebbe, az ellenzéki pártok teremtette légüres térbe érkezett meg két éve a Tisza, s az országot járva lapunk munkatársai is tapasztalták, a pártnak nagy hiátust sikerült betöltenie mind emocionálisan, reményt adva a kormánykritikus szavazóknak, mind szervezeti szempontból, a Tisza Szigeteknek köszönhetően egy alulról, civil alapokról induló, új társadalmi bázist építve.

Ráadásul ezt a bázist sokkal inkább a társadalmi középosztály adta, szemben a Fidesz-KDNP egyre öregedő, kistelepüléseken, s mindinkább az elszegényedő, leszakadó térségekben élő rendíthetetlennek tűnő derékhadával.

Mindezek alapján nem véletlen, hogy azokban a választókerületekben, ahol akad olyan település, melynek lélekszáma meghaladja a 25 ezer főt, erősen felülreprezentált a Tisza. Budapestet nem számítva 44 ilyen város akad, amelyek összesen 54 választókerületet jelentenek. Ezek közül a realitás alapján 34-ben minden bizonnyal Magyar Péter formációja nyeri el a mandátumot, sőt, ha minden jól alakul számukra, akkor akár 51-et begyűjthetnek ezekben a körzetekben. Ezzel szemben az 36 olyan körzetben, ahol nincs minimum 25 ezres település, elképesztő a Fidesz-KDNP fölénye, 35-ben komoly esélye van, hogy a jelöltjük kerüljön az új országgyűlésbe.

s ennek köszönhetően több évtizedes szavazói beidegződéseket is sikerülhet megváltoztatniuk. Ami az jelentheti, hogy több, korábban bevehetetlennek hitt, megrögzötten kormánypárti választókerületben is jó eséllyel győzhet a Tisza: előfordulhat, hogy 28 év után nem fideszes képviselője lesz Balatonfürednek, Zalaegerszegnek, Bicskének – s ezzel együtt Orbán Viktor Felcsútjának –, Debrecennek és az egyik kecskeméti körzetnek. Három évtized után cserélhetik le a narancsos képviselőt a Hírös Város másik körzetében, Székesfehérvár és Győr egy-egy részén, Sopronban, Szekszárdon és Dabason, s történelmet írva, először választhatnak nem jobboldali képviselőt Hódmezővásárhelyen.