Választás 2026: a vörös Nógrád csak mítosz, Salgótarján térségében kisebb, Balassagyarmatéban egészen nagy csoda lenne az ellenzéki győzelem

Nógrád az ország legalacsonyabb népességű megyéje, valamivel kevesebben, 185 ezren élnek itt, mint Debrecenben, területe Komárom-Esztergom után a második legkisebb a sorban. A legutóbbi országgyűlési választási adatok világosan megmutatják az itteni politikai törésvonalakat. Míg Salgótarjánban és környékén valamivel szorosabb küzdelem alakult ki, de a kormánypárti fölény ott is jelentős volt, a Balassagyarmat központú Nyugat-Nógrádban viszont egészen elsöprő. Noha Salgótarjánt az ipara miatt – és nem kis részben azért, mert előbb Dóra Ottó majd Fekete Zsolt szocialista polgármester is több cikluson át vezette a várost – belengte a „Vörös Nógrád" mítosza, a valóságban a település listán már a Fidesznek kedvezett, az egyéni körzetet pedig a kistelepülések húzóereje vitte fel. Ha a Tisza Párt képes lesz a 2022-es ellenzéki szavazókat megtartani és elvinni az urnáékhoz a bizonytalanokat vagy a csalódott kormánypártiakat, Salgótarján újra kiélezett csatatérré válhat. A kormánypárti oldalon a Becsó testvérek – Zsolt és Károly, mindketten voltak már országgyűlési képviselők, jelenleg Becsó Zsolt az – erős beágyazottsággal bírnak. Bár Salgótarján többször választott ellenzéki polgármestert, a kistelepülések zöme, illetve Pásztó környéke masszívan jobboldali lett.

A balassagyarmati körzet hosszú ideje az ország egyik legstabilabb fideszes bázisa. Mivel itt a Mi Hazánk legutóbbi 11,89 százalékos eredménye is magas volt, az ellenzék számára a szavazatmegoszlás lehet a legnagyobb kihívás, akkor ugyanis a Fidesz jócskán 50 százalék alatti eredménnyel is simán nyerhet.

Erős a regnáló fideszes országgyűlési képviselő, Balla Mihály dominanciája, aki 1998 óta minden ciklusban egyéni mandátumot szerzett, ismertsége, helyi ügyekben való jelenléte magas. Ebben a körzetben a Tisza Pártnak a kistelepülési, jobboldali szavazókat kellene elcsábítania, ami a jelenlegi adatok alapján nehéz feladat. Extrém esetben, vagyis, ha országosan jelentős elmozdulás van a Tisza irányába, az Balassagyarmaton is érezhető lesz, de a fordításhoz hatalmas átrendeződés kellene. Egy helyi forrásunk ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:

Nógrád megyében 2022-ben 65-68 százalék körüli volt a részvétel, egy ennél érzékelhetően magasabb arány a városokban, de különösképp Salgótarjánban kedvezhet az ellenzéknek, míg a kistelepülési mozgósítás a Fideszt erősítheti.

A megye arculatát alapvetően meghatározza a korábbi nehézipari központok átalakulása és a demográfiai fogyás, miközben a nyugati részeken az agglomerációs hatás és a gépipar húzhatja felfelé a gazdasági számokat. Nógrád az ország legkisebb lakosságszámú vármegyéje, az elmúlt évtizedekben az egyik legjelentősebb népességcsökkenést szenvedte el. A lakosságszám évente átlagosan 1400–1600 fővel csökkent, ami nemcsak a természetes fogyásból, de az elvándorlásból is adódik. Az úgynevezett „elöregedési index” jóval az országos átlag felett van: 100 gyermekkorúra több mint 150 időskorú lakos jut. A megye aprófalvas szerkezetű, a városi lakosság aránya itt a legalacsonyabb az országban – 40 százalék. Salgótarján lakossága már 31 ezer fő alá csökkent. A megye nyugati részén Budapest közelsége miatt stabilabb a helyzet, egyes falvakban népességnövekedés is tapasztalható. A  gazdaság hosszú ideig a szénbányászatra és a nehéziparra épült, mára azonban a feldolgozóipar és a szolgáltatások vették át a vezető szerepet. Az egy főre jutó GDP Nógrádban az országos átlagnak kevesebb mint a fele, így ebben a rangsorban tartósan az utolsó helyen áll. A munkanélküliség ráta a 2025-ös adatok alapján még mindig a legmagasabbak közé tartozik az országban – előfordult 11 százalék feletti adat is –, ami többszöröse az országos átlagnak. A vállalkozások zöme mikrovállalkozás, kevés a nagy foglalkoztató, a szakképzett munkaerő hiánya és az alacsony mobilitás pedig akadályozza a fejlődést.

Salgótarján sorsát a szénbányászat és az acélgyártás határozta meg, ezek megszűnése után a város a ma napig nem találta meg új identitását. Erőteljesebbé vált az autóipari beszállító szektor, a fémfeldolgozás, s noha a korábbinál kisebb teljesítménnyel, de még mindig jelen van a város életében az üveggyártás. Balassagyarmat gazdasága kiegyensúlyozottabb, és bár kisebb város, mint a megyeszékhely, sok szempontból dinamikusabbnak tűnik: az egyik legnagyobb, klímakompresszorok gyártásával foglalkozó vállalkozás több ezer embernek ad munkát a régióban, de jelen van az élelmiszeripar és a könnyűipar is. Népességmegtartó ereje is jobb Salgótarjánénál, mivel közelebb fekszik a váci és budapesti munkaerőpiachoz.

Balassagyarmaton 1994-től 2010-ig nem nyert fideszes jelölt, így elvileg előfordulhat, hogy a városban a Tisza visszafordíthatja az erőviszonyokat, de a vidéki falvakat a helyi forrásainak szerint csodaszámba menne „áttéríteni”.

A legnagyobb ellenzéki párt a salgótarjáni körzetben Szafkó Zoltán Péter személyszállítási szakmai irányítót jelölte, aki a kezdetektől támogatója a Tiszának. Négygyermekes családapaként a rendszerváltás számára elsősorban szülői felelősség: azt szeretné, hogy gyermekeinek ne elhagyniuk kelljen Nógrádot – olvasható a bemutatkozásában. Néhány terület különösen közel áll hozzá: a városrehabilitáció, amely új életet adhat a településeknek, s az általános biztonságérzet, amely magában foglalja nemcsak a lakótelepek közbiztonságát, és a társas házak felújítását, hanem a munkahelyteremtést is. A balassagyarmati körzetben e párt színeiben Molnár Zoltán ügyvezető vette fel a startbotot, akiről a helyiek azt mondják: nem ismerik, nem helyben lakik, és igaz, hogy az utóbbi hetekben jótékonysági ételosztással, pultozással már nemcsak Balassagyarmaton, de kisebb falvakban is igyekezett felhívni magára a figyelmet, az ismertség és a beágyazottság hiányában a személyes varázsa helyett leginkább pártja mozgósító erejében bízhat. Bemutatkozásánál fontosnak tartották megemlíteni, hogy tagja az Országos Magyar Vadászkamarának, lényeges számára a természetvédelem, a fenntarthatóság és a felelős gazdálkodás.

Elemzők szerint Nógrádban a regnáló hatalom elleni protesztszavazók mozgósításában bízhat a Tisza, de a romló gazdasági mutatók is az ő malmukra hajthatja a vizet: ez az ország egyik legszegényebb megyéje, így

Az is kérdés, hány helyen sikerül megnyerniük a papíron sokszor független, de a kormánypárthoz ilyen-olyan módon becsatornázott polgármestereket, hogy ha nem is állnak ki nyíltan mellettük, de legalább ne mozgósítsák a Fidesz érdekében a közmunkásokat, köztisztviselőket. Ez a megye tele van aprófalvakkal, ahol a helyi polgármester szava és a közmunka-lehetőségek esetleg befolyásolják a választást.

A Mi Hazánk színeiben Salgótarján térségében a sámsonházi Bajnok Gyula száll ringbe: ő közművelődési szakember, s emellett erdőgazdálkodó-őstermelőként is dolgozik a család birtokán, önkormányzati képviselőként pedig második ciklusát tölti. Balassagyarmaton Dócs Dávid, a város szülötte, a párt országgyűlési képviselője méreti meg magát. A DK az 1-es körzetben Godó Beatrix helyi választókerületi elnököt küldi csatába: ő 2022-ben már indult, 36,15 százalékkal lett második az 53,85 százaléknyi szavazatot besöpört, s most szintén újrázó fideszes Becsó Zsolt mögött. Balassagyarmaton a DK új jelölttel kezd: Gyenes Szilárd helyett most Gulyás Norbert képviseli a baloldalt ott, ahol a fideszes Balla Mihály 2022-ben a szavazatok 60,08 százalékát megszerezve került be a parlamentbe s most is ringbe száll. A Jobbik színeiben az 1-es körzetben Tóth Tibor, a 2-es számúban pedig Jakab Atilla Koppány mérkőzik.

Összegezve tehát: Salgótarján térségében kisebb, Balassagyarmatéban pedig egészen nagy csoda lenne az ellenzéki győzelem.