Fidesz;botrány;képviselőjelöltek;lélegeztetőgép;csend;

Orbán Viktor a gépekkel. Egy részükről kiderült, nem felelnek meg az uniós szabványoknak, így nem használhatók

Elnémítják a fideszes jelölteket a nagy bizniszről feltett kérdések

A kormánypárti politikusok számára vállalhatatlanul kínos téma a lélegeztetőgépek beszerzése. Olyan fideszes politikusokat kérdeztünk a túlzott mennyiségben és arcátlanul drágán importált gépek vásárlásáról, akiknek illene képben lenniük az ügyben.

A nem fideszes média visszatérő témája volt az elmúlt években a lélegeztetőgépek biznisze. A covidos betegek kezelésére 2020-ban vásárolt gépek beszerzéséről lélegzetelállító tények láttak napvilágot. Miközben a kórházakban maximum 1200 ilyen berendezést tudott működtetni az erre betanított szakembergárda, Magyarország csaknem 17 ezer lélegeztetőgépet vásárolt. Egy részükről kiderült, hogy nem felelnek meg az uniós szabványoknak, így nem használhatók. De amit bevetettek  se bizonyult hatékonynak, ami sokak szerint részben azzal magyarázható, hogy a lélegeztetőre tett fertőzöttek több mint 90 százaléka nem élte túl a betegséget. Hazánkban több mint 49 ezren haltak meg 2020 márciusától 2021 végéig a Covid áldozataként, lakosságarányosan sokáig Magyarország vesztette el a legtöbb polgárát az Európai Unióban e betegség következtében.

A lélegeztetőgépeket Magyarország brutálisan drágán vásárolta meg. A főképp Malajziából és Kínából importált berendezésekért több mint 300 milliárd forintot fizettünk, így a készülékek átlagára 17 millió forint volt. Egy alapfelszereltségű lélegeztetőt a járvány előtt 2-3 millióért kínáltak. A hirtelen megnőtt igény miatt az árak emelkedhettek, ám a kiugróan nagy tételű megrendelés okán az áremelésnél nagyobb mértékű árkedvezményt igényelhettünk volna. Nem tettük, sőt, „hagytuk”, hogy az eladók az égbe emeljék az árat. Ezért

Magyarország több mint tízszer drágábban vette a gépeket, mint Olaszország, hússzor drágábban, mint Németország és több mint harmincszor drágábban, mint Hollandia.

Szlovénia vette még drágán az említett gépeket, a magyar ár negyedéért, ám ott emiatt kormányválság robbant ki, és két miniszternek távoznia kellett. Boszniában összesen száz alkalmatlan lélegeztetőgép túlárazása miatt több év börtönre ítélték a miniszterelnököt, valamint a polgári védelem igazgatóját és az importőr cég vezetőjét.

Nálunk senkit sem vontak felelősségre a drága gépvásárlásért, a parlament és a hatóságok nem vizsgálták, történt-e visszaélés. A gyanús üzelmeket megkoronázta, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium – mint arról lapunk is írt – 2021 novemberében törvénysértő módon megsemmisítette a másfél évvel korábban kötött lélegeztetőgép-beszerzés iratainak jó részét. A gépek importjára alapított, az extra haszon sokszorosát zsebrevágó cégeket végelszámolással megszüntették.

A fentiekkel a kormánypárti média sosem foglalkozott, viszont igyekezett sikerként tálalni a Covid elleni védekezés minden momentumát. A nem fideszes lapokban idézett tényeket a kormány és sajtója meg se próbálta cáfolni. Így azt se, hogy a vásárolt gépek 90 százaléka ma is raktárban dekkol,  a darabonként átlagosan 17 millióért vett berendezéseket már csak 12 ezer forintért kínáljuk, de így sincs rájuk vevő.

Hogy erről az Orbán-kormány közleményeiből tájékozódó szavazók mit sem tudnak, az érthető. De vajon miképp vélekednek a lélegeztetőgép-vásárlásokról azok a kormánypárti képviselőjelöltek, akik orvosként szolgálnak, így illik, hogy az előbb összegzett adatokról képbe legyenek. Elsőként őket igyekeztük szóra bírni. Hiszen amikor a választáson vállalják a Fidesz támogatását, akkor abban az is benne van, hogy vállalják a párt egészségpolitikáját és erkölcsét.

A gépek dolgában megszólított egyik jelölt, a Pécsi Tudományegyetem Szívgyógyászati Klinikájának igazgatója, Cziráki Attila, aki a kampányfőnöke közvetítésével megígérte, hogy írásban válaszol a hozzá elküldött kérdéseinkre, ám végül nem reagált levelünkre. Pedig a pécsi választókerületben induló, 68 éves kardiológus ideális riportalanynak tűnt. Bár kormánypárti jelölt – nem él a Fidesz üzeneteivel, nem ijesztget a háború valótlan rémével, s kék színű tábláján nem uralkodik a Fidesz logója. A kardiológus a „szívügyünk Pécs” választási mottóval ajánlja magát, és fő célja, hogy épüljön Pécsen egy új szívcentrum. Ha valaki, akkor Cziráki Attila 9 éves igazgatói múlttal tudja: minden, a klinika működésére és fejlesztésére fordított pénzt az Orbán kormány keményen kontrollál, és tudja, hogy évekbe telik kilobbizni az új szívcentrum megépítésének 25 milliárd forintos költségét.

Ezért számára is feltűnő lehetett, hogy a lélegeztetőgépekre érdemi ellenőrzés és közbeszerzés nélkül pár hét alatt elherdálta az ország a Pécsre megálmodott szívcentrum árának több mint 12-szeresét. 

Cziráki Attilához az volt fő kérdésünk, hogy az összegzett tények alapján indokoltnak lát-e egy olyan eljárást, ami a lélegeztető géppark bűncselekmény-gyanús beszerzését vizsgálja? Válasz híján ezt nem tudtuk ezt meg. Elképzelhető, hogy Cziráki Attila nem találja gyanúsnak a lélegeztető-üzletet, de az sem kizárt, hogy ő is annak látja, ám nem akar szembemenni az őt jelölő párttal és elvtársaival.

A Fejér megye 4-es választókerületében induló Mészáros Lajos viszont nem zárkózott el az ügyben egy rövid beszélgetéstől. A 67 esztendős urológus 2010 és 2022 között a dunaújvárosi kórházat vezette, aztán 2022-ben megválasztották a 4-es körzet kormánypárti képviselőjévé.

Rögzített telefonbeszélgetésünk kezdetén Mészáros Lajos védte az Orbán- kormány lépéseit. Azt mondta, hogy egész Európában pánikot okozott a koronavírus megjelenése. Mivel az egészségügyi szakma úgy látta, a lélegeztetőgépek nélkülözhetetlenek a covidos betegek kezeléséhez, valamennyi ország lázasan vásárolta ezeket a készülékeket. Megjegyeztük, hogy mi – lakosságarányosan – tízszer annyi gépet vásároltunk, mint más államok, ezt vajon, mi indokolta? Mészáros szerint ez nem a bizniszelés miatt volt így, hanem mert biztonságos ellátásra törekedtünk. Mészáros Lajos úgy vélte, hogy az orvosok és ápolók tudtak volna 1200-nál több lélegeztetőgépre szoruló beteget kiszolgálni, mivel szinte mindenki kapott erre „kiképzést”, azt azonban ő sem vitatta, hogy a 16 ezer gép felére se lett volna elég szakember. Megemlítettük, hogy van viszont egy gép, az ECMO (a műtüdőnek is mondott extrakorporális membrán oxigenátor), amely a Covid miatt kezeltek háromnegyedét megmentette, amire Mészáros Lajos azt felelte, hogy ez igaz, ám a Covid kitörésekor egyik országban se tudták, hogy az addig más célokra használt ECMO a legjobb megoldás a lélegeztetésre. Ráadásul ebből a gépből kevés van a kórházakban és az orvosi berendezések piacán, e lélegeztetőgép működtetéséhez pedig speciálisan kiképzett szakdolgozók kellenek.

A beszerzett gépek irreális áráról is kérdeztük Mészáros Lajost, aki azt felelte, nem ismeri az árakat, de azt gondolja, hogy  a gépeket az óriási igény miatt adták drágábban a gyártók. Amikor közöltük, hogy 20-30-szor annyit fizettünk, mint más országok Mészáros Lajos meglepődött. Megemlítettük, hogy a beszerzés iratait megsemmisítették, így semmit se tudunk arról, volt-e bármilyen alkufolyamat a vásárlás előtt.

– Erről semmit se hallottam – ismerte be a volt kórházigazgató. Ezt követően tettünk fel kérdést arról nem kellene-e kivizsgálni a beszerzést, mire Mészáros Lajos így felelt: – Mindig amellett voltam, hogy az állami beszerzések legyenek megismerhetők. Csakis az átlátható dolgokat támogatom, ha a beszerzés mindenki számára nyílt, akkor nincs mód visszaélésre és arra se, hogy valaki utólag torz magyarázatot adjon a történtekre.

Az előbbi gondolatot Mészáros Lajos azzal zárta, hogy az általunk elmondottak alapján szerinte is indokolt lenne megvizsgálni a gépbeszerzés folyamatát. 

Ezt a mondatot azonban a politikus, miután elolvasta a cikk tervezetét, kérte, hogy húzzuk ki. Ezt meg is tettük, ám függelékként kénytelenek vagyunk rögzíteni, mert az elhangzott mondat és visszaszívása (Cziráki Attila hallgatására rímelőn) pontosan leképezi azt, ahogy a kormánypárti jelöltek nem akarnak őszintén megnyilvánulni a lélegeztető bizniszről, talán mert látják annak totális védhetetlenségét.

Megszólaltattuk a lélegeztetők dolgában Bányai Gábort is, aki 2006 óta parlamenti képviselő, s a kiskunhalasi választási kerületben most is ő a Fidesz jelöltje. Ő nem orvos, hanem kertészmérnök, viszont ő volt az a képviselő, aki a csodával határos módon épült fel a Covidból. Bányai Gábornak – miután elkapta a betegséget és lélegeztetőre kapcsolták – háromszor állt le a szíve. Ezt követően a politikust a szegedi egyetem intenzív terápiás intézetében kezelték, ahol az ország akkor egyetlen szabad ECMO gépére kapcsolták. Csaknem négy hónapot kellett kórházban tölteni. Mindezek miatt kérdeztük őt is arról, hogy mit tud a lélegeztetőgép-beszerzés gyanús elemeiről. Azzal magyarázta a túlzott mértékű gépvásárlást, mint Mészáros Lajos. A gépek 20-30 szoros árán és a beszerzést dokumentáló iratok megsemmisítésén Bányai is meglepődött. A beszélgetés végén Bányai Gábor azt mondta, hogy 

ha igaz, amit a független sajtó állít a lélegeztetőgép-vásárlásról, akkor indokolt lenne nyomozást indítani.

Neki is elküldtük a cikk tervezetét, amire azt írta vissza, hogy ebben a formában nem járul hozzá a közléshez, mivel a választás előtt nem akar újra célponttá válni „az újabb rágalomhadjárat” esetén. Hogy sem az ő, sem Mészáros Lajos kérését nem teljesítettük, annak oka az, hogy közügyekben tett nyilatkozatot a sajtótörvény értelmében akkor lehet visszavonni, ha a leírt szöveg nem egyezik az interjúalany szavaival. Itt erről nincs szó – ezt egyébként ők se állították – ezért fontosnak tartottuk, hogy megörökítsük véleményüket, még akkor is, ha utóbb azt megbánták.

A Covidban annyi embert vesztettünk, mint ahányan Egerben élnek, eközben kormányközeli érdekcsoportok százmilliárdokat nyúltak le a betegeknek importált, ám rajtuk szinte semmit se segítő, lélegzetelállítóan drágán vett gépeken. A kormánypárti politikusok azonban erről nem akarnak tudomást venni. Még azok se, akik szakmai okokból és sorsuk miatt nem legyinthetnének erre a történetre.

A miskolci Szimbiózis Alapítvány munkatársai egy különleges tréning során tanulhatták meg, hogyan szereljék le úgy az erőszakot, hogy közben az érintett méltósága is megmaradjon.