Átfogó, a kórházi struktúrát és a betegellátás szerkezetét is jelentősen átalakító egészségügyi reformtervet készíttetett évekkel ezelőtt az Orbán-kormány, ám a dokumentumot végül nem hozták nyilvánosságra – írja a HVG360.
A tanulmányt még 2020-ban rendelte meg a Belügyminisztérium 352 millió forintért a nemzetközi tanácsadó cégtől, a Boston Consulting Grouptól. A BCG korábban más országok egészségügyi rendszereinek átalakításában is részt vett. Újlaki Ákos, a BCG projektvezetője 2019-ben interjút adott a Népszavának, amelyben a szlovák kormánynak a magyarországi megbízáshoz hasonló munkájáról beszélt részletesen.
A HVG360 cikke mostani szerint a BCG által ajánlott reformterv a kormányzaton belül „Hippokratész-projekt” néven futott. A százoldalas, részletes stratégiai anyag szerint a 2019-ben meglévő 108 fekvőbeteg-intézményből 2035-re 70 maradt volna. Ez 35 százalékos csökkenést jelent, ami az aktív kórházi ágyak számát tekintve 41 ezerről 27 ezerre történő visszaesés. A járóbeteg-intézmények száma 2019-ban 557 volt, amit 2035-re 60 százalékkal 221-re csökkentettek volna. Ez az egész ellátási lánc átalakítását célozta.
Takács Péter biztos a folytatásban, szóval az eddigi intézkedéseket sorolta fel újraMint írják: a reformtervek a háziorvosi rendszert is érintették. A tartósan be nem töltött körzetek lefedésére anyagi ösztönzőkkel növelték volna a pozíciók vonzerejét. Széles körű telemedicina-megoldásokat szorgalmaztak, ami főleg vidéki területeken válhatott volna be. A háziorvosok jövedelmének 130–140 százalékos emelését javasolták első körben.
„Ez az osztrák háziorvosi javadalmazás magyar vásárlóerőre korrigált értékének 75-80 százaléka” – hangsúlyozta a hat évvel ezelőtti tervben a BCG, amely szerint ez már jelentősen növelné a pálya vonzerejét és csökkentené az elvándorlási hajlandóságot. Szerepelt a tervezetben a védőnői hálózat gyermekorvos-központú átszervezése is.
„Nincs az az isten, aki az alapellátást megmenti”A terv kiterjed a megelőzésre, a szűrésekre, az alapellátásra, a járó- és fekvőbeteg-ellátásra, valamint a rehabilitációra, ápolásra és krónikus ellátásra is. A lap két, hosszú egészségpolitikai tapasztalattal rendelkező szakértővel is ellenőrizte az anyagot, akik a dokumentumot valós, magas színvonalú reformkoncepciónak írták le.
Emlékezetes, hogy a Belügyminisztérium a dokumentumot „döntéselőkészítő anyagként” minősítette, és ennek alapján tíz évre, 2030-ig elzárta a nyilvánosság elől. A K‑Monitor közérdekű adatigényléssel próbálta megszerezni a tervet, majd bírósághoz fordult. Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet, a Fővárosi Ítélőtábla már kifogásolta, hogy a minisztérium nem indokolta kellően a titkosítást. Az ügy végül a Kúria elé került, amely jóváhagyta a minisztérium álláspontját. Az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy az ügynek nincs alkotmányjogi relevanciája, így nem foglalkozott érdemben a beadvánnyal.
A HVG írásában jelezte, hogy a mostani cikk főként a terv keletkezésének és eltitkolásának történetét mutatja be, a „Hippokratész-projekt” konkrét szakmai javaslatait később közli.
A Belügyminisztérium azzal érvel a bíróságon, hogy Takács Péter félreérthetően nyilatkozott, amikor 70-80 döntéselőkészítő anyagról beszélt