Takács Péter biztos a folytatásban, szóval az eddigi intézkedéseket sorolta fel újra

Tíz százalékkal csökkent az átlagos várakozási idő, miután lehetővé tették, hogy a páciensek bárhová foglaljanak maguknak szakrendelési időpontot – jelentette be Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség balatonfüredi konferenciájának nyitó napján.

A politikus előre figyelmeztette hallgatóságát, hogy ezúttal eget rengető bejelentésre ne számítsanak. Ezt az ígéretét meg is tartotta, előadásában főként az eddigi kormányzati intézkedéseket sorolta újra. Így például azt, hogy az ultrahangvizsgálatok várakozási idejének csökkentésére négymilliárddal bővíttették a finanszírozást.

Ezenfelül az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) 601 millió forintért vásárolhat az ellátórendszernek új ultrahangkészülékeket. Ezen a területen az ellátási palettát bővíti, hogy a háziorvosoknak szeretnének nagyobb kompetenciát adni. Például, azokból a feladatokból, amelyeket most csak radiológus szakorvos csinálhat, néhány „bajmegállapító” vizsgálatot az alapellátók is végezhetnek majd. Az államtitkár adatai szerint most mintegy 1100 ultrahangkészülék van a háziorvosi rendelőkben. Jelezte, hogy megkezdték az egyéb (MR, CT) képalkotó diagnosztikai eszközpark megújítását is.

Takács elégedetten beszélt az éveleji kórházi adósságcsökkentő intézkedésekről is, mint mondta, az egyszeri 150 milliárdos többletfinanszírozással a kórházak többsége a még „tolerálható eladósodáson belül van.” Hozzátette: ő csak egyetemeknél lát némi megcsúszást, melynek – szerinte – egyik oka lehet, hogy az alapítványi formában működő betegellátók még nem kapták meg a rezsikompenzációt.

Közölte azt is, ő sem tartja szerencsésnek, hogy a nyugdíjból visszafoglalkoztatott szakemberekre csak az egészségügyben vonatkoznak bonyolult adminisztratív szabályok. (Ezzel arra utalt, hogy az érintetteknek felfüggesztik a nyugdíjuk folyósítását, míg dolgoznak és azt úgynevezett nyugdíjpótló támogatásként kapják kézhez. Ez bonyolult, foglakoztatásukat időről-időre engedélyeztetni kell. Ez a módszer egyébként is hátrányos az érintetteknek, legutóbb is majdnem kimaradtak a nyugdíjasoknak járó egyszeri 30 ezer forintos juttatásból.)

Takács Péter ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy jövő kedden egy kormányzati munkacsoport értekezleten tárgyalnak arról, miként lehetne megszüntetni az egészségügyben a nyugdíj mellett munkát vállalók adminisztratív megkülönböztetését. Bizakodását azzal is alátámasztotta, hogy szerinte Nagy Márton gazdasági miniszter hajlamos arra, hogy valódi nyugdíjasként kezelje az egészségügyben így foglalkoztatottakat. Takács Péter célja pedig, hogy hasonlóan a gyermekvédelemhez és a közoktatáshoz, az egészségügyi szakmai is kikerüljön a nyugdíjas munkavállalást szabályozó rendelet hatálya alól.  

A hallgatóság soraiban ülő orvosok, szakrendelő vezetők továbbra is értelmező kérdésekkel próbálták tisztázni az októbertől érvényes beutálási rendet. Sokak számára nem volt egyértelmű, hogy mikor kell a háziorvosnak, vagy a szakorvosnak beutalót írni. Takács Péter egyebek mellett ezt a személyes példáján próbálta elmagyarázni.

Mint mondta: a területi ellátási kötelezettség megmaradt, azaz az ő háziorvos tudja, hogy budai lakosként hová küldheti, ám ha ott nem tudjak időben fogadni, az online rendszerben foglalhat magának másik szolgáltatóhoz időpontot. Így az országban bárhová, akár Győrbe is bejelentkezhet. A kórházaknak viszont kötelességük ellátni a területükhöz tartozókat. Ám, ha egy kórháznak van szabad kapacitása, akkor akár területen kívüli beteget is elláthat. Amikor bizonyságként arról beszélt, hogy ő az Uzsokiban is vett igénybe szolgáltatást, ahol az egyik osztálytársa szakorvos. Bár ő nem tartozik a kórház ellátási körzetébe, nem küldték el, fogadták. Erre hangos nevetés tört ki a teremben.

A hallgatóságból kérdezőknek az is gondot okozott, hogy ugyan a szakrendelők esetében így megszűnt a szigorú területi betegekre korlátozódás, de a kórházakban ellátandók esetében megmaradt. Tehát ha a szakorvosnak bárhol az országban kórházba kell utalnia a páciensét, akkor kizárólag a lakcíme alapján kijelölt intézménybe küldheti. Azt, hogy melyik az adott beteg számára kijelölt kórház, az orvosnak kell kisilabizálni a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) honlapjáról.

A kérdező szerint ez nem is olyan egyszerű. A budapesti és Pest megyei ellátók esetében ezt az is nehezíti, hogy ebben a régióban nincs nyilvános beutalási rend, mert itt a szolgáltatók között erről nem sikerült erről megállapodni. A fórumon jelenlévő új országos tisztifőorvos, Surján Orsolya erre úgy reagált, hogy hivatalában minden kórháznak, így fővárosi és Pest megyei intézményeknek is megtalálható a működési engedélye, melynek része az is, hogy mely szakmában fogad beteget, ez a nyilvántartás nem titkos, aki kéri, annak szerkeszthető formában el is tudják küldeni.

Takács Péter elismerte, hogy az éppen zajló átszervezés nem megy zökkenőmentesen, de egy akkora átalakításkor derülnek ki olyan problémák, amikre eredetileg, illetve a jogszabály előkészítésekor nem is gondoltak. Ám amint ezek a gyakorlatban kiderülnek, korrigálják azokat – ígérte.

Közölte: még 7-8 hónap van a választásokig, „mert minden ellenkező híresztelés ellenében lesznek választások. Így gyakorlatilag csak az őszi parlamenti ciklus az, ahol még nagyobb dolgokat el lehet intézni. A tavasziban már nem érdemes, mert nagy dolgoknak ilyenkor regnáló kormány már nem megy neki. Éppen azért, mert nem biztos, hogy a választások után még regnáló kormány lesz. Ami most még a mi esetünkben igen, de máshol ez nem szokás” – mondta magabiztosan.

Közölte azt is, hogy ősszel még néhány nagyobb, az egészségügyet érintő törvénycsomagot visz a parlament elé, köztük a háziorvosi kompetenciákat bővíti jogszabályokat is.