Hat-hét évet szenved egy átlagos magyar beteg, mire a diagnózistól eljut a csípő- illetve térdprotézis-műtétig. Ezt az időt jobbára a betegségével kapcsolatos információk gyűjtögetésével tölti – derül ki egy magyar szakemberek által a Journal of Orthopaedics szakfolyóiratban publikált friss elemzésből. A kutatók – Lengyel Lívia, Ilyés Mátyás, Szabó István, Lám Judit – hat országban vették górcső alá a nagy ízületi protézisre szorulók internetes kereséseit. A munkájukat az teszi különösen érdekessé, hogy ezekből az eredményekből felismerhetők az egyes országok ellátórendszereinek sajátosságai is.
Míg az Egyesült Királyságban, Németországban és Ausztriában a diagnózis után már a protézisek fajtáit és a rehabilitáció lehetőségei vannak a keresők fókuszában, addig Magyarországon a páciensek még ekkor is a betegség sajátosságairól, illetve a műtétek finanszírozási lehetőségeiről gyűjtenek információt.
– A hazai páciensek ötöde a diagnózis után a műtéti és a protézis árakra keres rá a világhálón – mondta lapunknak Lengyel Lívia a szerzők egyike, aki szerint mindez arra utal, hogy Magyarországon ezen műtéti típusoknál még a közellátásra várakozó betegek is gyakran kényszerülnek maguk fizetni ezekért a szolgáltatásokért. Hozzátette: amikor az érintettek a diagnózis után azt olvassák különböző fórumokon, hogy további 2-3 év mire eljuthatnak a közfinanszírozott rendszerben a műtétig, utánanéznek, mibe kerülne, ha azt magánellátásban vennék igénybe. Mire idáig eljutnak, már régóta fájdalommal élnek.
A szerzők egy korábbi, két évvel ezelőtti kutatása azt igazolta, hogy az átlag beteg számára a diagnózistól a műtétig 6-7 év is eltelik. Vagy azért, mert ő maga halogatja a beavatkozást valamilyen élethelyzeti nehézség miatt, vagy a várólista hossza kényszeríti erre.
– Aki úgy ítéli meg, hogy nem tudja kivárni a sorát, az kénytelen akár 2-4 millió forintot is áldozni a magánellátására – magyarázta a hazai betegek keresési szokásait Lengyel Lívia.
Bevallása szerint segítő szándék vezérelte azt az orvost, aki a saját magánrendelését ajánlotta a protézisműtétekből kizárt túlsúlyos betegeknekAz is érdekessége a vizsgálatnak, hogy a magyar páciensek a diagnózis után maguk próbálják meg értelmezni az internet segítségével az állapotukkal kapcsolatban leírt orvosi kifejezéseket. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy nem megfelelő a tájékoztatás, amit kezelőorvosuktól kapnak. Az állami ellátásban túl kevés idő jut egy betegre. Azon a rendelésen, ahol egyébként a beteget sokként éri maga a diagnózis is, az orvosnak néhány perc alatt kellene mindent elmondania a betegségéről és annak kezelési lehetőségeiről is, ami ennyi idő alatt biztosan nem történhet meg. A helyzet amúgy is lehetetlen, amikor a beteg kézhez kapja az MR vagy röntgen-vizsgálat leleteit, a helyszínen azt meg sem tudja ismerni, hogy az alapján kérdéseket tegyen fel.
Arra ugyan még emlékszik, valamit mondott az orvos, de, hogy mit, azt már nem tudja értelmezni. Így tájékozódásra marad számára az internet. A kutató szerint a többi vizsgált országban a betegeknek kisebb aránya viselkedett ennyire elárvultan.
Az szintén Lengyel Lívia és munkatársainak egy korábbi elemzéséből derült ki, hogy mire az adott páciens jól tájékozottá válik, addig legalább 10-12-szer el kell mondani neki ugyanazt az információt. A szakember szerint nem biztos, hogy ezt mindig az orvosnak vagy a műtéti koordinátornak kell ennyiszer elismételnie, de különböző felületeken, például e-mailben, video-csatornákon, online felkészítőkben és még számtalan fórumon igen.
Hamarosan ismét változhat a várólista-protokollA csípő- illetve térdprotézisre szorulók körében végzett korábbi vizsgálat szerint először orvost választanak a magyar páciensek. Ehhez pedig gyakran az ismerőseiktől szerzik a tippeket. Az érintettek jórészt hatvan-hetven éves emberek. Ekkora már mindenkinek van olyan ismerőse, aki tapasztalatból tud pozitív vagy negatív példát mondani. Ezt egészíti ki az orvossal kapcsolatos információk begyűjtése a netről. Lengyel Lívia megjegyezte: a térdprotézis műtétek bonyolultabbak, az operáció utáni rehabilitáció is nehezebb, ezért érdemes több orvost is meghallgatni. Erre csak a magánellátásban van lehetőség, az állami rendszerben a várólistára felkerült beteget az operálja, aki éppen akkor ott van a műtőben.
Kórházi időpontfoglalás: jövő héten tessék újra sorba állni!