várólista;egészségügyi ellátás;sorban állás;betegjog;betegpanasz;műhibaper;időpontfoglalás;

Kórházi időpontfoglalás: jövő héten tessék újra sorba állni!

Hogyan „gyógyíttathatja” sérült jogait egy magyar beteg, ha nem látják el időben az állami egészségügyben? – erről beszélgettünk a Népszava Szike podcastjének legújabb epizódjában Weidinger Kinga egészségügyi szakjogásszal és Weltner János sebész főorvossal. incs olyan betegség, amelynek jót tenne a várakozás. 

Július elején az RTL számolt be arról, hogy a tűző napon órákig várakoztak a betegek Győrben azért, hogy időpontot kapjanak MR- vagy röntgen-vizsgálatra. Ott havonta csupán egyszer regisztráltathatják magukat a páciensek ezekre az ellátásokra, azaz aki lemarad, egy hónap múlva próbálkozhat újra. Tavaly augusztusban is beszámolt hasonló esetről a sajtó, amikor a fővárosi VIII. kerületi szakrendelőben mintegy 100, az ultrahang-vizsgálatra szoruló várt arra, hogy időpontot kapjon. Volt olyan várakozó is, aki reggel öt órakor már odaállt, azért, hogy biztosan orvoshoz jusson a következő négy hétben.

Az Integrált Betegjogi Szolgálat adatai szerint

az elmúlt 12 év alatt a két és félszeresére nőtt a munkatársaikhoz panasszal fordulók száma. 

Csaknem kétharmaduk (63 százalékuk) az egészségügyi ellátáshoz való jog miatt fordult a betegjogi képviselőkhöz.

A sérelmek közé nemcsak különböző vizsgálatokra, vagy kezelésekre való várakozás hossza tartozik. A múlt év végén a Népszava számolt be Rohrböck-Polgár Zsuzsa történetéről, akit több mint fél évig nyolc lépcső választott el attól, hogy a kerekesszékben ülő 79 éves férje hozzáférjen a felújított Kútvölgyi Tömbben az orvosi ellátáshoz. A szakrendelés és a bejárat között ugyanis volt néhány lépcső, amire ugyan telepítettek liftet, de az már hosszú hónapok óta nem működött.

A Válasz Online podcastje pedig július elején foglalkozott azzal, hogy emberek ezrei esnek ki a tb-ellátásból, mert amíg évekig várakoznak egy műtétre, lejár a táppénzjogosultságuk, ami főszabályként maximum egy év lehet.

– Az egészségügyi törvény az emberi méltósághoz való jognál említi azt, hogy egy beteget csak a legszükségesebb ideig lehet várakoztatni 

– idézte fel a jogi helyzetet Weidinger Kinga egészségügyi szakjogász a Szike adásában. Ugyanakkor azt is hozzátette: nincsen egzaktan meghatározott időtartam arra, hogy mennyi ideig lehet várakoztatni egy beteget arra, hogy ellátáshoz jusson. Az egészségügyi törvény betegjogokkal foglalkozó része rögzíti azt, hogy a beteget tájékoztatni kell a várólistára helyezés okáról, a késedelem várható időtartamáról, illetve annak az esetleges következményeiről. Hogy ez mindig megtörténik-e a gyakorlatban – az a jogász tapasztalata szerint – intézményenként változik.

Weltner János ehhez hozzátette, hogy ismeretei szerint nincs olyan betegség, amelynek jót tenne a várakozás. Alapvetően minden betegség a leghatásosabban a lehető legkorábbi stádiumában operálható vagy kezelhető gyógyszeresen. Ez nem csak az daganatos betegségekre igaz, hanem minden egyébre, köztük az ízületi problémákra és az azokkal gyakran összefüggésben lévő a protézis-műtétekre is. Ha egy ízület állapota évekkel ezelőtt elkezdett romlani, az nem áll meg a várakozási idő alatt sem. A fájdalom, a munkaképtelenség sem szűnik meg. Még társadalom számára is kimutatható veszteséget okoz, ha sokat kell várni. Weltner János szerint nem az intézmények tehetnek várólisták túlzott hosszáról, hanem a költségvetési források és a kapacitások hiánya. Mint mondta: szükség lenne egy társadalmi megegyezésre „ha úgy tetszik egy szép nagy nemzeti kerekasztalra, ami meghatározza azt, hogy mi az állam kötelezettsége az egészségügyi ellátás során.”

Egyébként a podcastban arról is szó esett, hogy a páciensek miért érzik gyakran úgy, elmaradt a kellő tájékoztatás a kezelésbe való beleegyező nyilatkozat aláírása előtt. Miért csak illúzió a szabad orvosválasztás lehetősége? Fordul-e ügyvédhez a páciens csak azért, mert durván beszéltek vele?

Valószínűleg a Pride-on való részvétel miatt.