„A Fővárosi Közgyűlés az elmúlt években folyamatos nyomásgyakorlást fejtett ki a társaságra a költségek csökkentése érdekében” – állítja a Budapesti Közművek (BKM) a Népszavának küldött válaszában, amelyet a belső ellenőrzési főosztály hirtelen felszámolásának okait és körülményeit firtató kérdéseinkre küldött. Mint írják: „A társaság ennek a mind hatékonyabb működés mellett többek között a működési modellek átalakítása útján igyekszik eleget tenni”.
A BKM szerint ilyen modellváltás eredménye a belső ellenőrzés kiszervezése egy külsős cégnek, amelyet a köz- és díszkivilágítási cég tavaly év végi beolvadásával örököltek meg. Az átalakítással 100 millió forintot takarítanak meg. (Ez csak azért érdekes, mert a BDK-tól átvett cég szerződése nem tart ki az év végéig, így menet közben közbeszerzési pályázatot kell kiírni a feladat ellátására, amelynek eredménye ma még nem lehet ismert, ahogy az új szerződés alapján számított megtakarítás is kérdéses.)
A hibrid modell keretében két fő továbbra is alkalmazásban maradt a felszámolt főosztályról, a BKM szerint az ő tisztük a „szükséges tudás- és információ átadás”. A Vitézy Dávid bizottsági elnök által hiányolt részletes átadás-átvétel is a megmaradók munkája, ők biztosítják az átmenetet, az irattár, az informatikai adatvagyon átadását, a helyismeretet.
Két kockázatos témán is dolgozott a BKM belső ellenőrzése, amikor váratlanul kirúgták szinte az egész csapatotA BKM alaptalannak tartja azt a híresztelést, hogy bármely, folyamatban lévő vizsgálatban tett megállapítás figyelmen kívül maradhat és azt is, hogy az átalakulás összefüggésbe lenne hozható egyes korábbi, még le nem zárt vizsgálatokkal. A BKM-nek ugyanis alapelvei és ellenőrzési ütemterve van. Azon kérdésünkre, hogy Mártha Imre vezérigazgató miért nem volt hajlandó egyszer sem találkozni a belső ellenőrzés vezetőjével, azt válaszolták, hogy rendszeresen zajlottak személyes találkozók, hiszen a havonta tartott felügyelőbizottsági üléseken mindketten részt vettek. Csendesen megjegyeznénk, hogy a cégnek a fellelhető iratok szerint tavaly hónapokig nem volt felügyelőbizottsága (fb), az előző megbízatása 2025 májusig szólt, a jelenlegi felállásban decembertől működik az fb. A Népszava közérdekű adatigénylést nyújtott be a felügyelőbizottsági üléseken tárgyalt előterjesztések, döntések megismerése érdekében. Egyelőre nem kaptuk meg a kért dokumentumokat és válaszokat.
A belső ellenőrzés munkáját és hasznát jól mutatja egy 2023-as túlszámlázási botrány, amely a Népszava cikke nyomán pattant ki. Ahogy arról akkor beszámoltunk: 2023 tavaszán a BKM belső ellenőrzési főosztálya vizsgálódni kezdett a temetői parkgondozás teljesítésigazolásai miatt.
A temetővezetők ugyanis sorra jelezték, hogy a vállalkozó nem vagy csak részben végzi el a munkát, amit azután kiszámláz. A BKM felügyelőbizottsága júniusban soron kívüli vizsgálatot rendelt el az ügyben. De még mielőtt tárgyalták volna az ellenőri jelentést a BKM és az érintett cég, a Harmat Kert Kft. megállapodást kötött. A jegyzőkönyv szerint „a szerződéses kapcsolatban 68 698 320 forint vagyoneltolódás következett be a vállalkozó javára a teljesített munka és a kifizetett díj között”. Magyarán ennyivel számláztak túl. A megállapodás értelmében a cég „a fennálló keretszerződés hatályán belül pótlólagos munkákat végez pénzügyi teljesítés nélkül”. Vagyis ledolgozta a már kifizetett pénzt. A BKM vezetése erre hivatkozva tagadta, hogy kár érte volna a céget, mondván, a vállalkozó a hibás teljesítést saját költségére, önként korrigálta. Az fb anyagi kár hiányában lezárta az ügyet. A BKM pedig úgy döntött, hogy onnantól házon belül oldja meg zöldfelület fenntartást. „A társaság 50 új munkavállalói státuszt hozott létre.”
Vagyoneltolódásnak nevezi a Budapesti Közművek, hogy teljesítés nélkül tízmilliókat vett fel egy temetői alvállalkozó, nem kéri vissza a pénztA következő évben kirúgták a Főkert igazgatóját, az elődjével is ez történt. A jelenlegi főigazgató, Dezsényi Péter kinevezésekor azt mondta a Népszavának: „beáraztam ezeket a döntésemnél”. Dezsényi nem ismeretlenül érkezett a céghez, a korábbi igazgatóknak is segített az „ökologikus városi zöldfelületi technológiák hazai meghonosításában”, mint amilyen például a méhlegelő, így a természetes technológiák elkötelezett híve. Ehhez képest a BKM keretein belül működő Főkert divízió által benyújtott idei közszolgáltatási tervben az szerepel, hogy 1028 százalékkal emelik a sétányok vegyszeres gyomirtását, ami szembemegy a főváros korábban elfogadott döntésével, miszerint kerülik a rákkeltő hatásúnak tartott glifozát és pelargonsav alapú gyomirtók használatát. A Főkert igazgatója a bizottsági ülésen azt mondta, hogy azért engedélyezte a vegyszeres gyomirtást, mert „nagyon hiányosak az emberi kapacitások a cégnél”. Majd hozzátette: „a faápolásban viszont fokozatosan kivezetődik a vegyszeres növényvédelem”.
A BKM kérdésünkre azt válaszolta, hogy „a vegyszeres gyomirtó használata nem is növekszik drasztikusan, a tavalyi kísérleti mennyiséget követően - nagyon korlátozott mértékben - ebben az évben kezdődik meg az alkalmazása, kevésbé hatékony megoldásokat kiváltva. Kizárólag a gyöngykavics borítású járófelületek gyommentesítésére használják a nyugat-európai gyakorlathoz hasonlóan. A „nagyon korlátozott mérték” azért erősen viszonylagos, hiszen
amíg 2024-ben még csak 3144 négyzetméteren, tavaly már 18 500 négyzetméteren, az idén 208 759 négyzetméteren permetezik szét a gyomirtót.
„A közparki járófelületek réseiből kinövő gyomokat akarja ezekkel a totális gyomírtókkal kezelni a cég, merthogy az alternatívák megmérettek, megvizsgáltattak, kipróbálásra kerültek és sajnos nem váltak be” – teszi hozzá Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze, aki egyúttal a BKM fb tagja is. A BKM által citált közösségi médiás posztjában azzal érvel, hogy minden gyom mellé nem tudnak saraboló kapás embert állítani, egyébként is „ha ez Bécsnek megfelel, talán nekünk is megfelelhet”.
Zakar András, a Főkert előző vezetője is hozzászólt a vitához: sajnálatosnak tartja, hogy ismét visszavezetik a glifozát használatát, 2020-ban nem véletlenül szüntettük meg ennek a méregnek a használatát. A gyomirtásra használt vegyszerek mellékhatásai, következményei nehezen beláthatók.
Karácsony Gergelyt mindenesetre meglepte ez az információ a közgyűlési vitában, végül nem is szavazta meg a közszolgáltatási szerződést.
Amivel azért akad más gond is. Ahogy az a környezetvédelmi bizottsági ülésen is előjött, a zöldfelületi munkák ára hirtelen a tavalyi kétszeresére ugrott, miközben nem lett több erdő és park sem Budapesten, Vitézy Dávid bizottsági elnök szerint az elvégzendő feladat sem több. Gyep-, virág- és cserjefenntartásra például a tavalyi 1,43 milliárd helyett 2,9 milliárdot számláznának. Az épített elemek fenntartása 302 millió helyett 917 millióba kerülne, a faápolás 2 milliárd helyett 3 milliárdba, a kaszálás a 2025-ös 893 millió forintos költséggel szemben 1,85 milliárdot vinne el. A mérnöki feladatok a tavalyi 1,5 milliárd helyett már 2,13 milliárdba kerülne. Az idei terv összes tétele együtt 11,7 milliárd forintot tesz ki – ellentétben a tavalyi 6,6 milliárddal.
De valójában a BKM nem is számol ennyi forrással. A 2026-os közszolgáltatási szerződés szerint a főváros mindösszesen 7,66 milliárd forint fedezetet biztosít, de ebből idén kevesebb, mint 5 milliárd hívható le, a többit jövőre utólag fizetné ki a fővárosi önkormányzat. A BKM és a Főkert vezetői mindenesetre a SAP (integrált vállalatirányítási rendszer) bevezetésével indokolták az árváltozást, mondván „az eddigi elszámolások, belső árak és forrásigények nem voltak megfelelőek, nem jól voltak elszámolhatóak, a Főkert és a BKM összességében alulfinanszírozott volt”. Arra a kérdésre, hogy korábban számoltak-e rosszul, vagy valamiért lenyelték a veszteséget, vagy a feladatokat nem végezték el, nem sikerült megnyugtató választ adni a bizottságnak. Az üzleti tervet úgy ahogy volt a bizottság, majd a közgyűlés is elutasította. Utóbbinál mindössze két képviselő támogatta a 33-ból, a bizottságban egy sem.
