A Békés megye közügyek iránt érdeklődő polgárai – pártszimpátiától függetlenül – egyetértenek abban, hogy a rendszerváltás óta ez a térség volt a társadalmi változások legnagyobb vesztese hazánkban.
Ez fokozottan igaz az elmúlt másfél évtizedre, amikor Fidesz szinte ellenzék nélkül irányította a megyét.
Békés egy főre jutó GDP-je az országos átlag 57 százaléka, ezzel a megyék listáján az egyik utolsó. A 2020-as években a békési átlagbér 25 százalékkal alacsonyabb volt az országosnál.
Nehéz a megyében jól fizetett, perspektivikus állást találni, ezért Békés lélekszáma fogy leginkább Magyarországon: 1990-ben még 412 ezren éltek itt, jelenleg alig több mint 300 ezren, így a rendszerváltástól napjainkig a megye elvesztette lakosainak a negyedét. Ez a folyamat 2011 után felgyorsult, azóta több mint 50 ezerrel csökkent a lélekszám.
A leírtak szerepet játszanak abban, hogy a 2010 után minden választáson biztosan nyerő kormánypártok helyzete megingott. Korábban is tapasztalták a békésiek a lemaradás fájó jeleit, ám túlnyomó többségük elhitte a Fidesznek, hogy a kormány jól végzi a dolgát. A Tisza megjelenése, a térséget többször meglátogató Magyar Péter kritikája sokakat kimozdított a „hívő” állapotból, és egyre többen úgy vélik, hogy a négy békési választókerületből kettőben a Tisza nyer.
Választás 2026: Bács-Kiskunban még él a régi szerelem, a Tisza Párt egy, jó esetben két mandátumot szerezhet a hatbólA békéscsabai kerületben, az 1-esben a Tisza látszik esélyesebbnek. 2018 és 22-ben a pedagógus végzettségű Herczeg Tamás győzött, a voksok 45 majd 48 százalékával. Ám a 2024-es uniós választáson a békéscsabaiak 37 százaléka ikszelte be a Fidesz-KDNP duót és a Tiszát is. A környező falvakban élők ugyan kétszer-háromszor annyian szavaztak a Fideszre, mint a Tiszára, ám másfél év eltelt, s azóta - a felmérések szerint - a kistelepüléseken is erősödött a Tisza, a megyeszékhelyen pedig meg is előzte a Fideszt. Mivel a körzet választóink háromnegyede a megyeszékhelyen él, a Tisza okkal reménykedhet. Ezzel a kormánypárt vezetése is szembesült, s a kemény küzdelemre alkalmatlannak gondolt, 66 éves Herczeg helyett egy harcos egyéniséget jelöltek a főispán, az 53 éves Takács Árpád személyében.
A főispán 30 évig a katasztrófavédelemnél dolgozott, s ellenzéki oldalon ebből ironikusan azt szűrték le, hogy a Fidesz azért állította sorompóba, mert a kormány választási katasztrófától tart.
Takács tiszás kihívója, a 36 éves vállalkozó, Bodóczi István, aki Békéscsaba jövőjéért aggódó és tenni akaró, huszonéves barátaival létrehozott egy lokálpatrióta egyesületet 2020-ban. Ez a szervezet 2024-ben négy jelöltjét bejuttatta a csabai képviselő-testületbe. A kormánykritikus csapat célja, hogy „szeretett városuk” képes legyen megtartani ambiciózus fiataljait, ennek érdekében jöjjenek itt létre vonzó munkát kínáló cégek. A Fidesz sanszait rontja, hogy az elmúlt négy évben a város egyetlen nagy projektje, egy geotermikus fejlesztés elakadt. Már 2022-re el akarták érni, hogy az önkormányzat intézményeit geotermikus energiával fűtsék, ám a program leállt, megdrágult, a folytatáshoz szükséges állami támogatás meg sehol. A Fidesz gyakran eldicsekszik azzal, hogy a megyeszékhelyre csalták a szingapúri Vulcan céget, aki felépít egy 2500 embert foglalkoztató szigetelőgyárat, ám ez az üzem 2033-ra lesz kész. Igaz, februárban a kormány helyi médiája arról írt, hogy a cég máris felvenne 25 embert, ez azonban inkább csak a választáshoz időzített kampányfogásnak tűnik, hisz a 280 milliárdos beruházásból még semmi se látszik. Annyi viszont történt az üzem dolgában, hogy Bodóczi előterjesztésére a csabai közgyűlés megszavazta: ha megépül az üzem, a városi önkormányzat saját műszereivel folyamatosan kontrollálja a gyár környezetében a talaj és a felszín alatti vizek állapotát.
Választás 2026: a vörös Nógrád csak mítosz, Salgótarján térségében kisebb, Balassagyarmatéban egészen nagy csoda lenne az ellenzéki győzelem– Fontos, hogy jöjjenek hozzánk tőkeerős cégek – mondta erről Bodóczi István -, de soha nem szabad kockára tennünk az itt élők egészségét. A gödi tapasztalatok intőek.
A megye 2-es választókerületét 2014 óta mindig biztosan hozta a Fidesznek Dankó Béla. Az 56 éves növénytermesztő mérnök most is esélyes, ám ebben a körzetben is számos jele van annak, hogy a Tisza feljött a Fideszre. A kerületben öt kisváros – Békés, Dévaványa, Gyomaendrőd, Mezőberény és Szarvas - adja a választók kétharmadát, s e településeken már a 2024-es uniós választáson is tapasztalható volt, hogy a kormánnyal elégedetlen választókat Magyar Péter jól tudja integrálni. Másfél éve a Fidesz-Tisza szavazati arány Gyomaendrődön 43-33, Mezőberényben és Szarvason pedig 42-30 volt. Ha hozzáadjuk a balliberális voksokat a Tiszáéhoz, akkor már a két nagy párt erőviszonya teljesen kiegyenlítődött e városokban. A friss felmérések alapján a Tisza az említett településeken már egyedül is utolérte a kormánypártokat.
Választás 2026: Veszprém már nem biztos NER-bástya, reális az esélye, hogy a Tisza két mandátumot is begyűjtA falvak háborútól rettegő szavazói körében még mindig a Fidesz a biztos választás. A közvélemény-kutatók szerint Dankó négy százalékot megőrzött előnyéből. Vagyis itt a mozgósítás sikeressége nagyban befolyásolja majd az eredményt. Dankót sokan enerváltnak látják, ez adódhat abból is -, hogy a múlt alapján - a mérnök el se tudja képzelni, hogy veszíthet. Kihívója Gombár Dávid vállalkozó örökmozgóként járja a körzetet, igyekszik bekopogni minden portára, és főképp a munkalehetőségek hiányára hívja fel választói figyelmét. Na, meg arra, hogy az utak néhol járhatatlanok, az egészségügy állapota elfogadhatatlan, több településen régóta nincs háziorvos.
A gyulai kerületben, a 3-asban megszoríthatatlan jelöltje volt a Fidesznek az elmúlt négy ciklusban Kovács József belgyógyász, aki legutóbb 56 százalékkal győzött. A 74 esztendős politikus elfáradt, helyette Kónya Istvánt, Gyula alpolgármesterét indítják a kormánypártok.
Egy éve még mindenki biztos volt itt abban, hogy Fidesz legyőzhetetlen, mostanra változott a helyzet.
Gyulán – várhatóan - a Tisza több voksot kap majd, mind a kormánypártok, hisz már a 2024-es Európa Parlament-választáson a Tisza és a baloldal 5 százalékkal több voksot gyűjtött, mint a Fidesz. Ám a fürdőváros csak a kerület szavazóinak harmadát reprezentálja, a választók többsége a Fideszhez eddig hű kisvárosokban és falvakban él. Igaz, ott is „tiszásodtak” a választók, aminek egyik oka az, hogy a kerület lakói átjárnak Romániába, és látják, hogy szomszédunk beelőzött minket. A határhoz közeli települések – Arad, Nagyszalonta, Nagyvárad - látványosan fejlődtek, az utak jobbak, mint nálunk, a keresetek magasabbak, s korábban onnan jöttek dolgozni hozzánk, most már a békésiek ingáznak az ottani üzemekbe.
Kónya István alpolgármesterként és a megyei közgyűlés tanácsnokaként minden lehetőséget kihasznál, hogy megszólaljon: avat, átad, történelmi évfordulón emlékezik, mikuláscsomagot oszt, disznóölésre jár – vélhetően, ő is sejti, hogy küzdenie kell. Tiszás ellenfele Ráki Zsolt, agrárvállalkozó, az 59 éves férfi a tulajdonosa a legnagyobb hazai biotej-termelő gazdaságnak. Szépen gyarapodó birodalma milliárdos nagyságrendben kapott fejlesztési támogatásokat, így várható, hogy a Fidesz-vezérelte média emiatt betámadja majd őt. Ráki erre felkészült, s programjában kiemelt helyen van az, hogy átláthatóan gazdálkodjunk az állami és uniós támogatásokkal, legyen hazánkban jogbiztonság, emellett ő is fontos célként jelölte meg a jobb egészségügyi ellátást és magasabb színvonalú oktatást. Ha igazáról meg tudja győzni a választókat, kemény harcra késztetheti ellenfelét.
A falvak népét nem lesz könnyű átállítani, ott a többség elhiszi Orbán Viktornak, hogy ő a béke záloga. Bár erről egy, a falvak lelkületét jól ismerő, gyulai kereskedő ezt mondta:
– Lehet, hogy túltolták ezt a háborús rémisztgetést. Kicsit olyan ez, mint a híres Monty Pyton-film,
amiben Atlantisz elsüllyed, miközben a király és kísérete azt kiabálja, hogy Atlantisz nem süllyedhet el. A nép azonban nem nekik hisz, hanem a szemének, és hajóra száll, miközben a város bugyborékolva alámerül. Itt is mind többen a szemüknek hisznek, és nem a hazug kormánypropagandának.
Választás 2026: Heves közelebb mehet a Tiszához, de van város, ahol ehhez politikai földrengésnek kellene elnyelnie a FidesztUtóbbi különösen igaz Békés megye orosházi székhelyű, 4-es kerületében. Ott a Tisza Ianosné Gurzó Máriát indítja, s a fogorvosként és román önkormányzati képviselőként kedvelt jelöltet sokan esélyesnek látják arra, hogy legyőzze a kormánypárti színekben induló Erdős Norbertet. Ő ugyan 2022-ben a voksok felét begyűjtve nyert, ám a kistérség gazdasága jó ideje lejtőn van, s ezt a pedagógus végzettségű, 53 éves képviselőnek és pártjának róják föl. Az elégedetlenség főleg Orosházán tapasztalható, ott a már többször hivatkozott EU-választáson a Tisza és a balliberális pártok 12 százalékot vertek a Fidesz-KDNP szövetségre. Hasonló volt a kép Mezőhegyesen is. A két város összesen 30 ezer lakója azonban kevés az ellenzék győzelméhez, ahhoz a többi településen is erősödnie kell a Tiszának. Erre vannak is jelek, így a közvélemény-kutatók immár a Gurzó Máriát látják „befutó”-nak.
Nehezen megbecsülhető, hogy a Fidesz és Tisza harcának eredményét miképp befolyásolják a kisebb pártok. A DK – az előjelek alapján – aligha közelíti meg az 5 százalékot, ám lehet, hogy az általa szerzett 2-3 százalék érzékenyen érinti majd a Tiszát. A radikális jobboldal Békésben hagyományosan erős, 2018-ban a Jobbik 30 százalék körül teljesített. A Mi Hazánk is felerősödött, a párt békési képviselői arra számítanak, hogy övék lesz a voksok 10-15 százaléka. Ennek van realitása, hisz az elégedetlenség mindig a radikális pártok felé sodorja a szavazókat. Hogy a tíz százalék feletti Mi Hazánk miképp gyengíti a két nagy párt táborát, arra április 12-én kapunk biztos választ. A felmérések azonban arról vallanak, hogy amiképp a Békés megyét átszelő Körösök a Tiszába folynak, a megye szavazói is a Tisza felé tartanak. Kérdés, hogy öt hét alatt odaérnek-e?
