Nemzetközi Nőnap;Nők Egymásért Mozgalom;

A tavalyi felvonuláshoz hasonlót ma is rendez a NEM

Virág helyett szolidaritást

A Nők Egymásért Mozgalom (NEM) idén már hetedik alkalommal rendezi meg nőnapi minifesztiválját Nem virágot akarunk címmel Budapesten, a Gólya közösségi házban március 7-én, szombaton 16 órától. 

Délutántól különböző kézműves programokkal várják az érdeklődőket, 17 órától pedig egy kerekasztal-beszélgetésen 16 női és civil szervezettel – többek között az Amnesty International Magyarországgal, a Patent Egyesülettel és a Tanítanék Mozgalommal – közösen elindított Női minimum kampányt vitatják meg. A kampány választ kíván adni azokra a méltánytalanságokra, amikkel a nők nap mint nap szembesülnek: aki szeretné, az aHang oldalán írhatja alá a petíciót. A szombati programban tombolasorsolás és plakátkészítés következik, majd 22 órától Sisi ad koncertet. Az esemény adománygyűjtés is az egyesület számára, ezért belépővel lehet részt venni rajta.

„Baloldali feminista szervezetként szeretnénk felhívni a figyelmet a nőnap eredeti célkitűzésére” – nyilatkozta lapunknak Bálint Janka, a NEM tagja. Kiemelte, hogy a komoly mondanivaló ellenére egy kimondottan jó hangulatú programmal készülnek, ahová nemcsak a nőket várják, hanem a férfiakat, gyerekeket, családokat is. A továbbiakban elmondta: mindannyian – nem csak a nők – a patriarchális erőszak rendszerében élünk, és ez termeli ki azokat a mindennapi problémákat, amelyek nemcsak személyesek, hanem társadalmiak is.

A NEM a mindennapi működése során ezekre az igazságtalanságokra igyekszik felhívni a figyelmet. Mint megtudtuk, nagyon sok fiatal vesz részt a rendezvényeken, Bálint Janka szerint ez a generáció politikailag is nagyon tudatos annak ellenére, hogy a köznevelésben egyre kevésbé elérhetők a jogaikkal kapcsolatos tudnivalók. Ők viszont tudatosan keresik ezeket az információkat.

A szombaton készített plakátokat, transzparenseket a szervezők másnap magukkal viszik a Virág helyett szolidaritást című vonulásra, amely 15 órakor indul a Szabadság térről, és a II. János pápa térig tart. Ezt az eseményt tavaly szervezték meg első ízben, de idén még több szervező és szervezet szövetségében hozza össze a nőket egy olyan vonulásra, ahol együtt követelik egy igazságosabb ország megteremtését. A szervezők hangsúlyozzák: ebben a rendszerben nőnek lenni azt jelenti, hogy kevesebb biztonság, kevesebb jog, kevesebb beleszólás, kevesebb láthatóság, kevesebb fizetés, kevesebb elismerés jut. Olyan rendszerben élünk, ahol a nők túl gyakran érzik: jobb csendben maradni. Nem azért, mert nincs mondanivalójuk, hanem mert a rendszer nem kíváncsi rájuk, és nem engedi őket érvényesülni. A biztonság és az önrendelkezés sok nő számára ma is kiváltság, nem alapjog. A nőket a „családbarát” propaganda kizárólag szülőgépeknek tekinti, nem állampolgárként tiszteli; elvették a transz emberek jogát az önazonossághoz, a nők teste, az életük, a döntéseik politikai viták tárgyaivá váltak, amiket nélkülük folytatnak. A szervezők felhívják a figyelmet arra, hogy az eseményt pártpolitika nélkül akarják megtartani, ezért mindenkit arra kérnek, hogy ne hozzon pártjelképeket a vonulásra.

Clara Zetkin hagyatékaA nemzetközi nőnap a 20. század eleji munkásmozgalmakból, a nők egyenjogúságáért, a szavazójogért és jobb munkakörülményekért folytatott küzdelmekből ered. Clara Zetkin német szocialista politikus 1910-ben, a koppenhágai II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson javasolta a nőnap évente történő megünneplését: az első nemzetközi nőnapot 1911. március 19-én tartották meg. Az ENSZ 1977-ben hirdette ki a nemzetközi nőnapot, ekkor már március 8-át jelölve meg, a napot a nők jogainak és a világbékének szentelve. Magyarországon az addig különböző dátumokon tartott nőnapot először 1948-ban ünnepelték március 8-án.

Hazánkban több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, a magyar csaknem egynegyede pedig elhízott.