Nagy Márton a banki ügyfelek szintjén keltett zavart, Gulyás Gergelynek kellett mindenkit nyugtatnia

Nagyon sok témában lehetett volna megszólalnia a miniszternek, ami indokolt is lett volna. Beszélhetett volna a költségvetési hiányról, ami mintegy hat éve már nem úgy alakul, ahogy kellene, az inflációról is szólhatott volna, vagy a járműiparban végrehajtott, környezetszennyező beruházásokról. De nem ezt tette, hanem egy olyan ágazat konszolidációjáról beszélt, amiben jelenleg nincs helyzet. A hazai hitelintézetek tőkeereje megfelelő, nyereségesek, a hitelnyújtási dinamika sem esett össze – fejtette ki lapunknak Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke annak kapcsán, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a napokban kijelentette, a bankszektorban túl sok nagybank működik, és elég lenne belőlük csak öt.

A lapunkhoz érkezett számos szakmai és ügyfél-visszajelzés alapján Nagy Márton ezzel kinyitott egy olyan szelencét, amelyet nem kellett volna. Szerinte kevesebb szereplővel a bankrendszer olcsóbb lenne. Majd vágyait jelezve neveket is említett, s közölte: az OTP, az MBH Bank, a K&H és az UniCredit mellett az ötödik hely jelenleg kiadó.

Nem tilos, sőt, lehet arról vitázni, hogy mennyi az ideális szereplő egy nemzetgazdasági szempontból kiemelt ágazatban, ám ezt tudományos értekezésben kell megírni, nem miniszterként hangoztatni - jegyezte meg a jegybank korábbi elnöke, mondván, mindez nem tesz jót sem a szektornak, sem a teljes nemzetgazdaságnak. Arról nem beszélve, hogy különösen furcsa ez egy olyan kormánytól, amely a különadók révén pénzbegyűjtésre használja a bankokat.

– foglalta össze Bod Péter Ákos.

Nagy Márton kijelentésével kapcsolatban lapunknak egy, a megnevezetteken kívüli nagybank közelmúltig magas beosztású döntéshozójaként dolgozó szakembere – neve mellőzését kérve – annyit jelzett, hogy ezek a miniszteri szavak alkalmasak a zavarkeltésre, és érthetetlen, miért volt szükség rájuk. Ügyfélszinten okoznak bizonytalanságot, amire lapunk is tapasztalt konkrét példát. Ismerünk olyan társasházat, ahol a lakóközösség éppen bankváltáson dolgozik, és egy, a négy megnevezett hitelintézeten kívüli intézményhez kívánták áthelyezni a pénzügyi ügyleteiket. A közös képviselő azonban egyelőre az ügy felfüggesztését és kivárást javasolta, mondván: lássák meg, mi lehet ennek a történetnek a vége, vagy milyen irányba indul. Megszólalónk ehhez gyorsan hozzá is tette: ezeket az eseteket abszurdnak tartja, mert a pénze mindenkinek biztonságban van. Ám ilyen miniszteri kijelentések után mégis érteni véli a számlatulajdonosok és kezelők reakcióit.

Hogy keletkeztek nem kívánt hullámok, azt jelzi, hogy Gulyás Gergely kancelláriaminiszter igyekezett az ügy élét elvenni a tegnapi kormányinfón. – Az Orbán-kormány nem akarja meghatározni a Magyarországon tevékeny bankok számát – nyugtatott a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A Népszava megkereste a meg nem nevezett magyarországi nagybankokat. Válaszaikból az derül ki: nem terveznek eltűnni a magyar piacról. Az Erste közölte: „Továbbra is hosszú távra tervez Magyarországon, hiszen már 30 éve van jelen a hazai bankpiacon. Számos üzletágban és ügyfélszegmensben Top 3 szereplő, kiemelkedő ügyfél- és munkavállalói elégedettséggel. Több mint 10 pénzintézet akvizíciójával jelentékeny szerepet vállalt a hazai bankrendszer konszolidációjában, innovációs képességeit pedig számtalan díjjal ismerték el.” A Raiffeisen hasonlóan hosszú távra elkötelezett a magyar ügyfelek és a gazdaság iránt. „Tulajdonosunk, a Raiffeisen Bank International Közép- és Kelet-Európa egyik vezető bankcsoportja, amelyen belül a magyar leánybank a csoport egyik meghatározó része. A bankcsoport működését stabil nemzetközi háttér és átlátható vállalatirányítási struktúra biztosítja.” A CIB válasza sem tért el: „A CIB Bank az olasz Intesa Sanpaolo tagjaként – amely Európa legerősebb bankcsoportjainak egyike, közel 500 éves háttérrel – már most is Magyarország egyik vezető bankja, és a jövőben is meg kívánja tartani ezt a pozícióját".

Helyzetet éppen Nagy Márton szavai keltenek – összegezte Bod Péter Ákos. A bankok nyereségének mértékéről persze lehet szakmai vitát nyitni, de ehhez számos elemet figyelembe kell venni. Azt is például, hogy

 Ezen felül a jegybank magasan tartotta – éppen a héten csökkentette 6,25 százalékra – az alapkamatot, ami miatt a hitelkamatok is magas szinten állnak. Ide sorolta a bankok betéteire nyújtott 5,5 százalékos kamatot is, amelyet akkor kapnak, ha az MNB-nél helyezik el ezeket a forrásokat. Ezek együttesen mind hozzájárulnak a bankok tetemes profitjához – fejtette ki.