Orbán Viktor megírta levelét António Costának, az Európai Tanács elnökének, amelyben azt magyarázza, miért blokkolja az új uniós szankcióscsomagot Oroszország ellen és az Ukrajnának nyújtandó új, 90 milliárd eurós kölcsönt. Mint ismert, a Barátság kőolajvezetéket Oroszország lőtte ki, emiatt álltak le az olajszállítások is, ennek ellenére az egyre nyíltabban oroszpárti magyar kormány Ukrajnát tette felelőssé, amiért Kijev szerinte nem állítja helyre a vezetéket elég gyorsan - amely vádat egyébként az ukrán kormány tagad.
Orbán Viktor egy, a Politico által megtekintett nyílt levélben azt írja, eddig nem ellenezte az új döntéseket, „azon a feltételen alapulva, hogy a kölcsön nem lesz hatással Prága, Budapest és Pozsony pénzügyi kötelezettségeire”, ám „a legutóbbi fejlemények arra kényszerítettek, hogy újragondoljam az álláspontomat.”
Johann Wadephul német külügyminiszter megdöbbentőnek tartja az Orbán-kormány álláspontját, úgy fogalmazott:
„Nem hiszem, hogy helyes, ha Magyarország a saját szabadságharcát használja fel az európai szuverenitás elárulására.”
Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter az 1956-os forradalom és szabadságharcra utalva azt a már sokszor hangoztatott bírálatot fogalmazta meg, hogy a magyarok korábban megértették, milyen ez a helyzet, ezért sokkal nagyobb szolidaritást várt volna Magyarországtól Ukrajna irányába.
Emmanuel Macron francia elnök az ügyben leszögezte, továbbra is eltökéltek abban, hogy végrehajtsák az EU Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hitelét. „Tudom, hogy a politikai kötelezettségvállalásokat és a legutóbbi Európai Tanács ülésén tett ígéreteket be fogják tartani – nem lehet másképp” - fogalmazott. Emmanuel Macron Alexander Stubb finn elnököt fogadta az Elysée-palotában, aki vele egyetértőleg arról beszélt, Moszkva meg fogja bánni a stratégiai hibáit.
Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter azt közölte: „Nem értem a magyar álláspontot. A béke csak akkor lesz lehetséges, ha Oroszország számára olyan magasak lesznek az áldozatok, hogy már nincs értelme folytatni ezt a háborút.” Hozzátette,
„[Magyarország] gyakorlatilag Oroszország dolgait intézi. Ez nem lehet Európa érdeke. Ausztria érdeke biztosan nem. És amikor a történelmet és a magyar nép szovjetekkel kapcsolatos tapasztalatait nézem, meg vagyok győződve arról, hogy ez a magyar lakosságnak sem érdeke”
- utalt szintén 1956-ra. Mint ismert, Orbán Balázs korábban épp azt fogalmazta meg, hogy számukra 1956 tanulsága az, hogy nem védekeznének egy orosz támadás ellen. „Pont '56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Volodimir Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát” - fogalmazott 2024 szeptemberében.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter emlékeztetett, hogy sem Magyarország, sem Szlovákia nem ítélte el Oroszországot, amikor január 27-én kilőtte a Barátság kőolajvezetéket.
„Ehelyett ezek az országok zsaroláshoz és ultimátumokhoz folyamodnak, azzal fenyegetőzve, hogy blokkolják a 20. szankciócsomagot és az európai hiteleket, valamint leállítják Ukrajna áram-, gáz- és üzemanyag-ellátását”
- fogalmazott, hozzátéve, „ez a két ország nem tarthatja túszul az egész EU-t, a magyar és szlovák ultimátumokat pedig kizárólag a Kremlnek kell címezni. (...) Budapest és Pozsony tettei jelenleg csak az orosz agresszor kezére játszanak.”
„Magyarország és Szlovákia az Európai Unió tagjai. Ukrajna nem. Brüsszel mégis Ukrajna oldalára áll a saját tagállamaival szemben” - reagált a fejleményekre Szijjártó Péter, aki szerint nem engednek a „zsarolásnak”. Mint ismert, az Orbán-kormány ismét azzal a Fico-kabinettel karöltve gáncsolja Ukrajna háborús védekezését, amely alig több mint két hónapja iktatta törvénybe, hogy a magyarokat kollektíven megbélyegző, és ez alapján magyar ingatlanok elkobzására feljogosító Beneš-dekrétumok vitatását fél év börtönnel bünteti.
Közben egyébként a Barátság kőolajvezetéket újabb támadások érték: az egyik kulcsfontosságú szivattyúállomást Oroszországban, Tatárföldön érte találat. A helyi hatóságok megerősítették a támadást, halálos áldozatok nem voltak. Később Kijev közölte, hogy a Kaleikinót, az orosz olajexport fontos csomópontját az ukrán hadsereg lőtte ki, de ezek a csapások nem állnak összefüggésben az orosz olajszállítások miatt folyamatban lévő ukrán-magyar vitával. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat jelezte, igyekeznek módszeresen csökkenteni az orosz költségvetés olajbevételekből származó feltöltését, amiből az Ukrajna elleni háborút finanszírozzák. Céljuk, hogy „kimerítsék és fokozatosan kivéreztessék az orosz gazdaságot.”
Orbán Viktor szerint Oroszország még évekig bírja a háborút, Európának előbb fogy el a pénze és a katonája isDróntámadás érte a Barátság kőolajvezeték egyik kiemelt csomópontjához kapcsolódó szivattyúállomástMegnyílt az Oroszország háborúja által traumatizált gyerekek rajzait bemutató kiállítás, Karácsony Gergely bocsánatot kért az Orbán-kormány miattA csehek szóltak, hogy nem csatlakoznak az Orbán-kormányhoz az Oroszország elleni szankciócsomag vétójában