A közelmúltban két olyan felkavaró posztot is közzétett a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Facebook-oldalán, amelyek állatkínzásos eseteket mutattak be. Az egyikben a bejelentő egy XXIII. kerületi elhagyatott ingatlan udvarában két csontsovány, láncra kötött kutyáról számolt be, a rendőrök az állatokat gazdi nélkül, rövid láncon tartva, saját ürülékükben és vizeletükben, az időjárás viszontagságainak kitéve, megfagyott vizük mellett találták. Ugyanezen a napon szintén a rendőrségre érkezett bejelentés arról, hogy egy férfi egy videóhívásban kutyák életének kioltásával fenyegetőzik. A férfi agresszivitása a rendőrök megjelenésére csillapodott, beengedte őket az ingatlanba, ahol sokkoló körülmények fogadták az intézkedőket. A kutyaürülékkel és -vizelettel szennyezett élettérben három apró tacskót találtak. Egyikük rángatózva, habzó szájjal feküdt egy ágynak nevezett bútoron, míg a másik két állat súlyos fájdalmakra utaló sérülésekkel küszködött.
Az egyenruhások mindkét esetben valószínűleg az utolsó pillanatban érkeztek. A kutyákat lefoglalták, majd az Állatmentő Liga gondjaira bízták őket, akiknek köszönhetően mindannyian állatorvosi ellátásban részesültek. Pataki Gábor, a liga elnöke lapunknak arról beszélt: az, hogy manapság ennyi eset jut a tudomásunkra, nem feltétlenül jelenti azt, hogy több az állatkínzó. Ő 15 éve tevékenykedik az állatvédelemben, tehát tapasztalatból mondja, hogy a közösségi média elterjedésével sokkal több emberhez juthat el egy-egy ilyen eset híre, ezért érezhetjük úgy, hogy nőtt az ügyek száma.
Mint megtudtuk Pataki Gábortól, 8-9 éve nagyon szoros és kiváló a kapcsolatuk a BRFK-val, ha rossz tartás vagy állatkínzás gyanúja merül fel, számíthatnak egymásra. Aki előbb értesül az ügyről, felkeresi a másik felet, és mindenki teszi a maga feladatát:
a hatóság lefoglalja a négylábúakat, nyomozást indít, az állatvédők pedig biztonságba helyezik a kutyákat: állatorvosi ellátás után először a saját bázisukra, majd ideiglenes, végül pedig végleges befogadókhoz kerülnek az állatok.
Az állatvédő azt is hozzátette: kevesen tudják, de nem csak állatkínzás gyanúja esetén lefoglalt kutyákkal foglalkoznak, hozzájuk kerülnek azok a házőrzők is, akiket egy-egy akció során kell ideiglenesen elhelyezni, biztonságossá tenni a bejutást a bűnözők ingatlanjába.
Pataki Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy nem minden ügy állatkínzás, ami esetleg annak látszik. Megesik, hogy egy kutya például nagyon beteg, a gazdái mindent elkövetnek, hogy életben tartsák, de az állat csontsoványra fogy, és alig mozdul. Ha valaki csak egy fotót lát róla, azt hiheti, hogy gondatlanul tartják, és felháborodva bejelentést tesz, azonban érdemes mindig kritikusan szemlélni a posztokat is. Az Állatmentő Liga elnöke ugyanakkor pozitív változásokat is tapasztalt az elmúlt években. Példaként említette, hogy szilveszterkor egyre kevesebb elszökött kutyát kell hazajuttatni, úgy tűnik, egyre több a felelős állattartó, aki tisztában van azzal, hogy erre az éjszakára be kell engedni az állatot a házba. Ugyancsak fejlődés tapasztalható az ítéletekkel kapcsolatban,
rossz tartás esetén egyre többször szabnak ki komoly, milliós állatvédelmi bírságot az önkormányzatok is, illetve állatkínzásos ügyekben a bíróságok letöltendő börtönbüntetésre ítélik, valamint a legtöbbször örökre eltiltják az állattartásról azokat, akiket bűnösnek találnak.
Pataki Gábor szerint míg magukat a felháborító eseteket részletesen bemutatják a sajtóban, az ítéletek már nem kapnak kellő visszhangot, ezért gondolják sokan még ma is azt, hogy az állatkínzók többnyire megússzák. – Természetesen lehet vitatni a büntetések súlyosságát, előfordulhatnak például enyhítő körülmények, de ez minden bírósági ügyre igaz. A mi praxisunkban az ügyek minimum 90 százaléka eljut a bírósági szakba – erősítette meg.
Azokból az emberekből, akik állatokat kínoznak, hiányzik az empátia. – A pszichopátiának ez az egyik nagyon jellemző tünete, de nem minden állatkínzó pszichopata, nagy többségük valószínűleg inkább csökkent empátiás készségű, kontrollt gyakorolni vágyó, frusztrált, sokszor agresszív háttérből jövő ember, aki védtelen lényeken tölti ki a haragját, amit másképp képtelen levezetni – elemezte lapunk kérdésére Tregova Anita pszichológus. – Az empátia lényege, hogy azért nem bántjuk a másikat, mert az agyunkban úgynevezett tükörneuronok találhatók, amelyek miatt átérezzük a másik fájdalmát, ha bántjuk. A pszichopatáknak viszont nem jelent negatív élményt, ha fájdalmat okoznak valakinek. Ugyanakkor az állatkínzók nagyon gyakran maguk is bántalmazott emberek.
Több mint ezeregyszáz eljárás tartottak nyilván állatkínzás miatt 2025-ben, 207 ügy jutott vádemelésigA pszichológus hozzátette: aki empatikus, annak számára elképzelhetetlen, hogy ez hogyan okozhat örömet bárki számára. Tregova Anita arról is beszélt, hogy az empátia részben velünk születik, ugyanakkor egy fejleszthető készségről van szó, tehát a környezeti tényezőknek is óriási a szerepük abban, hogy felnőttkorunkra milyen emberré válunk. Laikusként azt gondolhatnánk, hogy az empátia nélkülözhetetlen tulajdonság, azonban a pszichológus rávilágított arra, hogy a beleérző-képesség hiánya járhat bizonyos evolúciós előnnyel, ezért is maradt meg az emberiségben.
– A pszichopaták nem feltétlenül lesznek rossz emberek, nagyon sikeresek tudnak lenni olyan hivatásokban, amelyekben ez a tulajdonság előnyt jelent,
ahol egy empatikus ember elvérzik, mert olyan sok lelki inger éri, hogy nem képes feldolgozni őket. Mivel egy pszichopatát ezek nem érintik meg, nagyon szépen tud teljesíteni ilyen helyzetekben. Mindeközben a felnőtt pszichopaták fejlesztése azért nehéz, mert nekik nem okoz gondot az empátia hiánya, hiszen azt látják, hogy az empatikus emberek gyakran szenvednek ettől az érzéstől, így nem motiváltak a változásra. Ezért kulcsfontosságú már kisgyerekkorban felismerni az intő jeleket és minél előbb elkezdeni az empátia fejlesztését. Különösen érzékeny időszak a kiskamaszkor, ilyenkor megugrik az állatkínzások száma. A szülőknek komoly felelősségük van abban, hogy ha ez egy visszatérő mintázat, akkor beavatkozzanak.
Kihez és hová forduljunk?
„A rendőrség kiemelt figyelmet fordít az állatokkal szemben elkövetett bűncselekmények – mint például a Btk. 244. §-ába ütköző állatkínzás – elkövetőinek felderítésére és a bűncselekmény bizonyítására a büntetőeljárásban, amelynek során szorosan együttműködünk az állatvédelmi hatósággal azért, hogy az eljárásban érintett állatot a bántalmazó környezetből kiemeljük. Az állatvédelem területének prioritását jelzi, hogy 2025. augusztus 1. óta még szigorúbb szabályok vonatkoznak az állatkínzás és az illegális állatkereskedelem elkövetőire” – közölte lapunkkal az Országos Rendőr-főkapitányság. „Kollégáink folyamatos képzésben részesülnek, de fontos azon körülményt szem előtt tartani, hogy a megfelelő állattartás széles körű ismertetésével, például a »gazdijogsi« betartatásával megelőzhető a mulasztással (például az állat életét veszélyeztető tartás vagy a gondozás elhanyagolásával) elkövetett állatkínzás bűncselekményének nagy része.” Az ORFK arra hívja fel a figyelmet, hogy amennyiben bárkinek a tudomására jut állatot ért bántalmazás (beleértve a mérgezéses eseteket is), illetve nem megfelelő körülmények között tartás, értesítse a rendőrséget és az állatvédelmi hatóságot. Amennyiben azonnali intézkedésre – életveszély elhárítására – van szükség, a 112-es segélyhívó számot kell hívni.
