„Mindkét fél a jogtalanság talaján állt” – mondta ki nemrégiben az emberölés miatt folyó elsőfokú büntetőper végén a Gyulai Törvényszék. A bíróság szerint ez nem változtat a lényegen, azon, hogy egy éttermi vita és incidens lezárulta, valamint bocsánatkérések és bőséges jattok után, a hotel vezetésének korábbi utasítása nyomán és a recepciós jelzésére a békéscsabai négycsillagos szállodába érkezett egy „megoldóember”, aki nem kérdezett, nem szólított fel semmire, nem igazolta magát, hanem egyből ütött, amitől a másik fél azonnal a földre esett. Azután a földön lévő megtámadott fél kezében kés villant, és a további verekedés során többször megszúrta támadóját, a büntetőügy sértettjét, aki nem sokkal később meghalt. A történtekről az Emberölés vagy önvédelem? – Értelmetlen tragédia egy békéscsabai hotelben című cikkünkben számoltunk be (Népszava, Szép Szó, 2025. június 8.).
Nem meglepő módon az első fokon ítélkező Gyulai Törvényszék egy apró pontosítást leszámítva teljes mértékben a vádirati tényállást tette a magáévá. Ez a Viharsarokban bevett gyakorlat, mert a váderedményesség az országnak e szegletében meghaladja a 99 százalékot. Kritikusan jegyzik meg az ügyvédek, hogy az ezen kívül eső kevesebb mint 1 százalék hibahatárnak sem nevezhető, nincs terepe a védekezésnek. Erre az sem magyarázat, hogy a vádhatóság csak egyértelmű ügyekben emel vádat. Tény, hogy ebben a büntetőperben a bíróság sok tárgyalási napot szánt bizonyításra, a történtek tisztázására, és Borombós Anita bíró igen részletesen fejtette ki ítéletének indoklását, még ha ezt a védelem egyoldalúnak is találta.
Emberölés vagy önvédelem? – Értelmetlen tragédia egy békéscsabai hotelbenA történtek sajátja, hogy az egyszerűnek tűnő esetről elmondható: jobban megvizsgálva összetett és ellentmondásos. Az ítélettel és annak indoklásával, s a per egészével – annak egyoldalúságával, a fair eljárás és a tisztességes eljárás hiányával, valamint a nyomozás során történt szabálytalanságokkal és a történetek, vélekedése szerinti téves megítélésével – szemben súlyos kifogásokkal élt a védelem, élén Szabó Antal ügyvéddel. Ő a tárgyalás során többször vitába keveredett a bíróval, ezért és egyszeri távolmaradásért 500 ezer forintos rendbírságot szabtak ki vele szemben. A bíróság a védelem szinte minden bizonyítási indítványát elutasította, s amikor az ügyvédek kérdezhették a tanúkat, akkor a felépített kérdéssorukat többször megszakította a bíróság, megfosztva attól a lehetőségtől a vádlottakat képviselő védőket, hogy saját védekezési stratégiájukat a tárgyaláson egyenlő félként érvényesíthessék. Szabó Antal védőbeszédében bejelentette, a büntetőeljárás során történt visszásságok miatt jogi eljárást kezdeményezett.
Mi is történt 2023. augusztus 15-én a békéscsabai Munkácsy Hotelben? Erről tavalyi cikkünkben részletesen beszámoltunk, de a rövid összefoglaló megkerülhetetlen. K. Tamás későbbi elsőrendű vádlott és a nem jogerős ítélet szerint emberölés miatt elítélt érdi építési vállalkozó a békési megyeszékhelyen intézmények konyhafelújítási munkáit nyerte el, ezért barátnőjével és munkatársaival a Viharsarok fővárosába utazott. A cégvezető és párja a Munkácsy Hotelben, beosztottjai és másik szálláshelyre jelentkeztek be, majd K. Tamás és élettársa kora este beültek a szálló teraszán működő éttermébe, hogy megvacsorázzanak. Később hozzájuk csatlakoztak a munkások. Jó hangulatban ettek, ittak, nem is keveset, hangoskodtak is, ezért az akkor szolgálatban lévő férfi pincér csendre intette őket. Este 9 óra után egy női pincér váltotta a társát, aki egy ponton már nem akarta kiszolgálni a társaságot, arra hivatkozva, hogy annak egyik tagja ittas és közel a záróra. K. Tamásra gondolt, aki erre keresetlenül az „egész kóceráj bezáratásáról” beszélt, majd a vita hevében azt vágta a nála idősebb nő szemébe, hogy „Anyáddal együtt leszophatsz!” Közben a szolgálatot leadó kiszolgáló, Sch. Dávid az alagsorban tusolt és átöltözött, nem tudva semmit a fent történtekről. A pincérnő mégis kihozta az utolsó kör italt, a társaság egyik tagja pedig ekkor bocsánatot kért tőle, fizetett és szép jattot adott, mondván, ne váljanak el haraggal. Majd távozóban a pincérnőnek még adott húszezer forintot, ekkor azt lehetett hinni, rendeződött a vita.
Később derült ki, hogy a heves szóváltás után, de még a békülés előtt a recepcióhoz siető pincérnő arra kérte munkatársát, hogy vezetőik utasítása alapján hívják Szabó Sándort. Erről utóbb értesült a másik pincér is.
Bár ez rendőrségi ügy volt, mégis egy, a megyében jól ismert „megoldóembert” hívtak, máig sem tudni, miért.
Ez és a nem sokkal később bekövetkezett tragédia szoros összefüggésben áll egymással. Szabó Békésen lakott, ami 12 kilométerre van Békéscsabától. A küzdősportokkal foglalkozó és egy őrző-védő cégben dolgozó férfi elindult lakhelyéről, de az időközben rendeződött a konfliktusról semmit nem tudott, mert nem értesítették. Rosszabb fordulatot vettek az események, amikor az alagsori fürdésből és átöltözésből visszaért a másik pincér. K. Tamás tőle is bocsánatot akart kérni, ám ő ezt nem fogadta el, és állítólag azt mondta neki: „Jön valaki, aki meg fog baszni.” Erre – az ítélet indoklása szerint – haragja gerjedt az építési vállalkozó és azt mondta, „Megveszi a hotelt” és állítólag azt mondta is a pincérnek: „Azt hiszed, téged nem késellek meg?”
A helyszínre 21 óra 51 perckor megérkező Szabó nem tudhatta, hogy a telefonhívás és megérkezte között a konfliktus csillapodott, így jelenlétének és intézkedésének oka időközben megszűnt. Arról nem beszélve, hogy K. Tamás védői szerint intézkedése jogellenes volt. Utóbb kiderült, nem igaz, hogy a pünkösdi egyház által üzemeltetett hotel biztonsági szolgálatának vezetője lett volna, mert ilyen szerv nincs. Sch. Dávid pincér a helyszínre érkező Szabó elé ment; a videófelvételen látszik, hogy két szót ha beszéltek egymással, s a pincér K. Tamás felé bökött a fejével. Odalépve hozzá Szabó – bemutatkozás, igazolás és felszólítás nélkül – védőkesztyűben azonnal két állra mért erős ütéssel leterítette a korábban hőzöngő, de addigra lenyugodott és láthatóan gyanútlan vállalkozót. Az ítélet indoklása szerint ezután 12 másodpercig – s ez a bíró szerint adott esetben hosszú időnek számít! – a földön feküdt K. Tamás, anélkül, hogy újabb támadás érte volna. Borombós Anita szerint ekkor a földre került férfinak fel kellett mérnie, hogy további támadás már nem éri. Másként látja ezt a vádlott ügyvédje. Szerinte a kiütés az agyban és a központi idegrendszerben zavart okozott, egyszersmind halálfélelme volt védencének, életét védte, ezért kést vett elő, amellyel combon, majd a további verekedés során testszerte megszúrta Szabó Sándort. A percekig tartó verekedésbe a pincér is bekapcsolódott, és legalább tízszer K. Tamásba rúgott, eltört a hátán egy széket és a fején egy teli sörösüveget.
A védelem nem értette, hogy a szállodai alkalmazott miért csak tanúja volt a büntetőpernek. Szerintük itt két ember vert egyet.
A küzdősportos „megoldóember” a nagy vérveszteség miatt egy ideig küzdött, de fokozatosan elerőtlenedett és mentőért kiáltott. Súlyos sebeit a érdi vállalkozó akkori élettársa által a helyszínre visszahívott alkalmazottak egyike próbálta szorítókötéssel ellátni. Jellemző, hogy
a helyszínre a mentők előtt érkező rendőrök segítségnyújtás nélkül átléptek a haldokló Szabón, akit a mentők a közeli kórházba vittek, de életét már nem tudták megmenteni.
Nem egészen érthető, hogy a súlyos sebesüléseket szerzett sértett egy idő után miért nem hagyta abba a verekedést és próbált saját sérüléseivel foglalkozni. Vajon az ökölvívó-válogatott mellett is dolgozó férfi – akit védőbeszédében Szabó Antal ügyvéd „két lábon járó fegyverként” jellemzett – miért követte el azt a hibát, hogy szúrásra alkalmas távolságban maradt a földön fekvő ellenfelétől, így lába kínálta a (halálos) támadási felületet. K. Tamás a verekedés előtt élettársától vette el a kést, amit egy korábbi magánéleti vitára visszavezethető fenyegetés miatt hordtak maguknál.
A törvényszék szerint azért nem volt jogos önvédelem a vádlott cselekedete, mert előzetesen magához vette a kést, ezzel bizonyítva, hogy áll egy lehetséges ütközet elé. Másrészt a jogos védelem mértékét meghaladta a késszúrások száma és az általuk okozott halálos sebek. A védelem a vádlott halálfélelméről és ösztönös védekezéséről beszélt. A védőügyvédek rendőri részrehajlásról is szót ejtettek, nem értve, hogy a K. Tamás élettársát a történtek éjszakáján miért gyanúsítottként hallgatták ki, később miért mondták az érdi vállalkozónak: „Szabó jó ember volt, ezért a börtönben fogsz megrohadni.” A bíró viszont némi gúnnyal arról beszélt a halált okozó kés előkerülése kapcsán, hogy ezzel összefüggésben „nagy fejlődésen ment keresztül F. Alexia vallomása a vádlott javára”. A vádlott élettársa ugyanis először nem tett említés a szúróeszközről, csak a videófelvétel nyomán módosította álláspontját.
A bíróság ítélete alapján egyrészt nyugvópontra került az ügy, mert hosszú bizonyítás után kétséget kizáróvá vált, hogy K. Tamás elkövette az emberölést, amelyért felelőssé tehető. A vádlott és védői szerint azonban kérdéses, miért K. Tamás lett a vádlott, ahogy az a kérdés is feltehető, ki az ügy valódi sértettje. Az ok-okozati összefüggések láncolatában akár döntő kérdés lehet: miért látta úgy a bíróság, hogy bár a későbbi áldozatnak nem volt semmilyen megbízatása, felhatalmazása és joghatósága, így jogellenesen intézkedett, de – így a bírósági indoklás – mindezek ellenére e körülményeknek a bűncselekményhez és annak megítéléséhez nincs közük. Az csak szimplán meglepő, a bíróság miért hitt a pincérnek abban a kérdésben, hogy bár ő tudta, érkezik a „megoldóember” a helyszínre és nem fogadta el a bocsánatkérést, ennek ellenére bizonyosan nem mondhatta: „jön valaki, aki meg fogja baszni” (K. Tamást – B. T.). A védelem a halál okát, a kivérzést is tagadta. A vádlott 9 évet kapott, folytatás a Szegedi Ítélőtáblán.
