Annyiszor hallottuk már, hogy ha egy párt legyőzi a másikat, jön az elszámoltatás. Aztán sosem lett belőle semmi. Egy esetleges Tisza győzelemnél most másként lesz?
2021-ben, Márki-Zay Péter felbukkanásánál is jól érzékelhető volt, hogy óriási felháborodás gyűlt össze az emberekben. Az elszámoltatás iránti vágy amolyan tetemre hívásként jelent meg, de akkor ezek megmaradtak a politikai lózungok szintjén. Azóta az igények és a kiváltó okok is megsokszorozódtak. A NER elitje a hajdanvolt arisztokrácia szokásait majmolja, Orbán Viktor pedig az úri Magyarország kliséi között regnál, miközben a nép egyszerű gyermekének tünteti fel magát. Holott tudhatná, hogy a magyarok kollektív emlékezetében Kádár János jelenti a puritán vezetőt, akinek nincs tévéje, csirkéket etet, rádiót hallgat, miközben sámlin eszi a paprikás krumplit. Ezek részben igazak is voltak, de azért az Ajtósi Dürer soron, a pártközpontban Kádárnak volt tévéje, sőt, külön mozija és úszómedencéje is. Csak ezt akkoriban senki nem tudta. Ez az a kép, aminek a kialakítására a NER többé már nem képes, Hatvanpusztára ugyanis nincs értelmes mondásuk. Sőt, egyre több olyan ügy van, ami irritálja az egyébként megélhetési válsággal küzdő embereket. Ha kormányváltás lesz, ezzel muszáj kezdenie valamit a Tiszának, mert a felhatalmazás annak is szól, hogy ilyet többet ne!
Az egy dolog, hogy megvan rá az igény, de jogilag is kivitelezhető az elszámoltatás?
Tévhit, hogy a NER-stiklik és botrányok többsége jogilag ügyesen volt rendezve, vagy, hogy elévült. De, hogy ezekre biztos választ lehessen mondani, hozzá kellene férni az aktákhoz, és megnézni, hogy egy adott ügyben történt-e valami, ami megszakította az elévülést. Ezt pusztán a sajtóhírekből nehéz megállapítani. Viszont az állami hatóságok szándékos mulasztása esetén, ha a bizonyítékok egyébként rendelkezésre állnak, csak épp az elévülés miatt elsétálhat a fickó, akkor bizony az elévülést át kell törni. Ehhez a Transparency International Magyarország tartja magát.
Mire lenne szükség ehhez?
Ha lehet bizonyítékot szerezni, feltárható a legtöbb túlárazás a közbeszerzések körében, a valós teljesítés nélküli kifizetések az állami megrendelések esetén, vagy a lepacsizott közpénzes megbízások is. Mert ha tudottan túláraztak egy közbeszerzést, akkor a túlárazott részre megáll a hűtlen kezelés. Ha tudták, hogy szabálytalan kifizetést engedélyeznek, az hivatali visszaélés vagy a közpénzeket károsító csalásban való közreműködés. Itt a bejelentővédelemnek nagy szerepe lesz, máskülönben aligha fog bárki is beszélni, márpedig bizonyítékok nélkül nem lehet vádat emelni.

Az elszámoltatás egyik lába a már beharangozott nemzeti vagyonvisszaszerzési és védelmi hivatal lehet?
Alapvetően az új hatóságok ellen vagyok, feltehetően azért, mert dolgoztam a bürokráciában, és emlékszem, hogy a bürokratikus tehetetlenségi nyomaték mindennél erősebb. Ennek ellenére, ha valóban rendszerváltásban gondolkodunk, felmerülhet annak a létjogosultsága, hogy egy új intézmény némileg felrázza a megkopott hitelű, megbízhatatlanná vált hatóságokat. Nem tudjuk még a pontos struktúrát, de az ügyészségnek nem állítanék konkurenciát, az nem volna egészséges. Valami mixet tudok elképzelni, összegyúrva a felderítő és ellenőrző hivatalok legfontosabb hatásköreit. Az új hatóságnak az egyik dolga az kellene legyen, hogy fogadja, és megvédje a bejelentőket és kezelje a tőlük érkező információkat. Másrészt a nagy képet is vizsgálnia kellene, hogy – az eddig feltártakon túl, részleteiben – megértsük, miként zajlott a NER-es korrupció.
Magyarország már holtversenyben az EU legkorruptabb állama, a korrupció miatt zuhant be a gazdaságAmennyiben nyer a Tisza, Orbán Viktort is látni fogjuk a vádlottak padján?
Al Capone is adócsaláson csúszott el. Komolyra fordítva a szót, Orbán Viktor és a magas rangú politikusok esetén is valószínűleg megállna a hivatali visszaélés, mint keretmagatartás. Más kérdés, hogy Magyarországon kicsit is demokratikus viszonyok között nincs hagyománya annak, hogy állami vezetőket elszámoltatnának. Horthy Miklóst sem vonták felelősségre, mert nemzeti szimbólumokat nem lehet a vádlottak padjára ültetni. Ezzel a logikával egy Tisza-győzelem sem söpörné el Orbán Viktor népszerűségét, így kicsi az esélye, hogy a politikai élet top működtetőit vád alá helyeznék. Egyedül Rogán Antal esetében kézenfekvő, hogy a személy szerinti büntetőjogi felelőssége megállapítható például a letelepedési kötvényekért. A többieknél sem zárható ki a büntetőjogi felelősség, de sokkal nehezebb igazolni a személyes érintettséget.
„Gatyára vetkőztetni nem fognak senkit, ezért az elszámoltatással nem is leszünk elégedettek”Magyar Péter egyik fő ígérete, hogy hazahozza az uniós pénzeket. Mit gondol, ha nem lesz a Tiszának kétharmada, akkor is reális ez a vállalás?
Sok mérföldkövet azért nem sikerült elérni, mert az Orbán-kormány egyszerűen nem csinált semmit. Az EU-s elvárások többsége valójában nem igényel számottevő jogalkotást, ha pedig mégis, akkor a módosítások jellemzően egyszerű többséggel is életbe léptethetők, a lényeg azonban az, hogy el kéne kezdeni végre a gyakorlatban alkalmazni azokat a szabályokat, amelyek a források felszabadításához vezetnek. Van pár kivétel, például a vagyonnyilatkozatok esetében merülhet fel kétharmados szabályozási kérdés, de azt azért megnézném, hogy a Fidesz azzal viszi utcára az embereket, hogy ne digitalizáljuk a vagyonnyilatkozatokat, mert magyar ember kézzel tölti. Továbbá abban igaza van Navracsics Tibornak, hogy az EU mégiscsak egy politikai testület, tárgyalni, megegyezni bármiben lehet. Ha azt látja az Európai Bizottság, hogy van egy nem NER-es kormány, amely elkezdi gatyába rázni az országot, akkor csak nem annyira hülye, hogy a pénzek további visszatartásával kivérezteti és megbuktatja új hatalmat.
Sokszor közbeszéd tárgya, hogy kétharmad nélkül béna kacsává válik a Tisza, mert a Fidesz mélyállamot épített ki. Hogy látja, mik a lehetőségek?
Ez attól függ, mekkorát nyer a Tisza. Egy kisebb győzelemnél gondolhatják a mostani kormánypárt emberei, hogy megéri lojálisnak maradni, mert ha visszajön a Fidesz, megbüntetik. Ha viszont masszív a győzelem, és megértik, akiknek meg kell érteniük, hogy nem jön vissza Orbán Viktor fél év múlva, akkor lesz egy csomó ad hoc, egyedi, előre nem tervezhető megoldás, amit ha sikerül mederben tartani, sikerre vezethet.
Magyar Péter: Azért próbálnak meg lejáratni, mert tudják, hogy mindenünk megvan a győzelemhezBemutatták a Tisza Párt programját, a jogállamiság helyreállításával, a milliárdosok különadójával és az euró bevezetésével jönne Magyar Péter kormányaMire gondol pontosan?
Itt vannak például a közpénzzel teletömött közérdekű vagyonkezelő alapítványok, élükön többnyire a Fideszhez való lojalitás miatt kinevezett emberekkel. Amint azonban úgy érzékelik, hogy a Tisza marad, indulhatnak a telefonhívások: „Hiszen én mindig is ellenzéki voltam, csak eddig senki nem kérdezte”. Láttunk már ilyet korábban. Megeshet, hogy egyes ilyen alapítványok feloszlatják magukat, és ezt az egyetemet, vagy azt a Mol-részvényt, amelyet hűbérbe kaptak, visszaadják az államnak. Ebből érteni fogja az Alkotmánybíróság is, hogy ez ugyan egy jog határán mozgó megoldás, de nem érdemes keresztül feküdni az úton. Bár tény, hogy Polt Péter 81 éves koráig fogja vezetni a testületet, és nála mondjuk nem merül fel, hogy a rezsimen kívül más horizontot is észlelne.
Az ügyészség is kulcsfontosságú lehet, ahol Polt Pétert Nagy Gábor Bálint váltotta a legfőbb ügyészi székben. Mire lehet következtetni az új főügyész mozgásából egy esetleges Tisza-győzelem esetén?
Közel egy éve van hivatalban, és Matolcsy Györgyöt még mindig nem hallgatták ki az MNB-ügyben. Tehát nagy politikai ügyekben – akárcsak elődje – nem tesz keresztbe a NER-nek, legalábbis egyelőre. Egy rendszerváltásnál kulcsfontosságú lehet, hogy az ügyészek mennyire lesznek bátrak. Mert noha itt marad a nyakukon a kétharmad hiányában leválthatatlan főügyész, de ha egy ügyben nyilvánosságra hozzák, hogy elrendelték a nyomozást, az más helyzet. Ha lázadás lesz, azt egy ponton nem lehet megállítani.

A Tisza ígéreteivel kapcsolatban sokszor merül fel a kérdés, honnan lesz rá pénz? Magyar Péter válasza, hogy az uniós pénzeken felül elzárják azokat a csapokat, ahol kifolyik a pénz. Utóbbi valóban jelentős tétel lehetne?
Sok kiadás valóban megfogható, úgy, hogy az már a költségvetés szempontjából is érzékelhető összeg legyen. Már a 2026-os költségvetésből is sok tételt lehet átcsoportosítani, ebben a regnáló kormánynak szinte korlátlan a mozgástere. Például a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, ha nem is lehet beszántani kétharmad nélkül, akkor is le lehet vinni a költségvetését nullára. És van még pár ilyen tétel. Ahogy plakátra, konzultációra sem kell egyetlen fillért sem költeni. Ami bonyolultabb, az a közbeszerzési túlárazások kérdése, mert az kétoldalú, a cégek is vastagon benne vannak. Nemcsak az út- meg a vasútépítéseknél, de az olyan, bármely önkormányzatot érintő területeken, mint a közétkeztetés, a közterületi parkolás felügyelete, a parkfenntartás, mindenhol súlyosak az összefonódások, elképesztő mennyit nyerészkednek a cégek. Itt arra van szükség, hogy a Gazdasági Versenyhivatal is odacsapjon nekik, és meg kell üzenni: új nóta van.
A Fidesz ugyan többnyire a választási győzelemről beszél, egyre többször kiviláglik, hogy maga is számol vereséggel. Mire számíthatunk ebben a légkörben április 12-ig?
Az biztos, hogy zajlik a hatalomátmentés. A köztársasági elnök akadályoztatásával kapcsolatos törvény-módosítás is ezt mutatja, ahogy az is, hogy a hadiipart kiszervezik a 4iG-hez. Ha el is veszítik a kormányrudat, de megjön az uniós védelmi hitel, amiből az Orbán-kormány 16 milliárd eurónyit igényelt, menjen szépen a 4iG-hez, mert az ellenzékből is az övéké. De azért ne felejtsük el, hogy ez a választás még nincs lefutva. Hány olyan sportmérkőzést ismerünk, vagy csatát, ahol semmi nem úgy történt, ahogy a papírforma szerint történnie kellett volna.
Ez sem lesz sima ügy, az Orbán-kormány a 17,4 milliárd eurós védelmi pénz miatt is kaphat még kínos kérdéseketNévjegy
Ligeti Miklós 2012 óta a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Munkájának középpontjában a többi között a korrupció elleni küzdelem jogi környezetének nyomon követése, az információszabadság jogi eszközeinek alkalmazása, a közérdekű adatigénylésekhez kapcsolódó perek előkészítése és lefolytatása szerepel.

