Oroszország;Ukrajna;Orbán Viktor;ellenség;orosz-ukrán háború;

Orbán Viktor kimondta, hogy Magyarország ellenségének tartja Ukrajnát

A miniszterelnök kvázi hűségesküt tett annak a Vlagyimir Putyinnak, aki négy éve parancsot adott az Ukrajna elleni háború elindítására. 

Magyarország ellenségének nevezte Ukrajnát Orbán Viktor miniszterelnök a Digitális Polgári Körök szombathelyi nagygyűlésén.

A miniszterelnök az orosz-ukrán háborúról szóló fejtegetései közben ejtette el a megjegyzést, mondván, Ukrajnát nem szabad beengedni az Európai Unióba, se egy katonai, se egy gazdasági szövetségbe ne akarjunk velük tartozni, „mert abból baj lesz”, függetlenül attól, hogy a Putyin-rezsimnek és a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fémjelezte kijevi vezetés megállapodik a békéről, hiszen ki garantálja, hogy egy-két év múlva nem tör ki újabb háború. – Bármikor kialakulhat egy orosz-ukrán konfliktus, ha pedig Ukrajna az Európai Unió tagjává válik, a többi EU-tagország is háborúba megy, mindenki, a katona, a pénz, a fegyver – érvelt a miniszterelnök, aki szerint Európai Unió leve háborúra készül, ő legalábbis úgy látja, az történik, mint korábban, amikor az embereket a háború gondolatához szoktatták. – Először jön a diplomáciai kapcsolatok megszakítása, már nem beszélünk az ellenféllel. Aztán jön a sorkatonai szolgálat. Aztán jön a fegyvergyártás. Aztán jön a hadigazdaságra való átállás. És aztán jön a nyílt konfliktus. Ma az Európai Unió nyíltan meghirdette, hogy az uniónak át kell állnia hadigazdaságra – kockáztatta meg Orbán Viktor. Szerinte Ukrajnát az oroszok vagy teljes egészében elfoglalják, vagy az történik, amire ő nem fogadna, „de az Európai Unió ezt játssza”, vagyis hogy Ukrajna és az EU legyőzi az oroszokat a fronton. Az történik, hogy egy újabb Afganisztán vagy valami hasonló jön létre, erről ma senki biztosat mondani nem tud - vélte.

Amiért ezen túl Orbán Viktor Magyarország ellenségének tartja Ukrajnát, az az orosz kőolaj és a földgáz ügye. – Fel kell adniuk az ukránoknak azt az állandó követelést, hogy leválasszák Magyarországot az olcsó orosz energiáról.

Amíg Ukrajna ezt teszi, az ellenségünk, az elementáris érdekünket sérti 

– fogalmazott a miniszterelnök, azt állítva, ha nincs orosz kőolaj és földgáz, akkor a mostani áraknak a többszörösét kellene fizetni Magyarországon is.

Orbán Viktor kijelentései – fűzhetjük hozzá – csak arról árulkodnak, hogy a miniszterelnök szereti Oroszországot és utálja Ukrajnát, értelmük legalábbis nem sok van. Egyrészt azért nem, mert az Európai Unióban született terv az orosz energiahordozókról való teljes leválásról, Magyarország pedig Lantos Csaba energiaügyi miniszter korábbi bejelentése szerint be is nyújtja az erről szóló nemzeti tervét határidőig, 2026. március 31-ig. A másik, hogy – és erről többször írtunk – egyszerűen nem éri meg, Vlagyimir Putyin Oroszországánál már a tőzsdén is régóta kedvezőbb áron vehetne energiahordozókat Magyarország. 

Ettől függetlenül – folytatta a miniszterelnök – Ukrajnát nem szabad és nem is lenne értelme „lerúgni magunkról”, valamilyen együttműködést ki kell alakítani, ami jó az ukránoknak és jó nekünk is. Orbán Viktor ezt nevezte stratégiai partnerségnek, kijelentve: az ukránokkal kell együttműködni, de EU-tagságról szó sem lehet. Akkor futjuk a legkisebb kockázatot, ha minden ilyen konfliktusból, amely Ukrajna területén van, kimaradunk és közben gondoskodunk a saját megerősítésünkről. Nem véletlen, hogy Magyarországnak még soha nem volt akkora a deviza- és az aranytartaléka, mint jelenleg, és az ország soha még ennyi pénzt nem költött arra, hogy modern fegyvereket szerezzen be és felépítse a hadseregét, hogy megállítson bárkit, aki Magyarországgal szembe fordulna – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Orbán Viktor egyébként évek óta orosz szájíz szerint beszél az orosz-ukrán háborúról, következtetése mindig az, hogy Ukrajna úgysem győzheti le Oroszországot, és eleve csak nyugati támogatással tudja tartani magát. Nevezte már Ukrajnát senkiföldjének, 2023 áprilisában pénzügyileg nem létező országnak, nemrég pedig kijelentette, nem világos, ki támadott meg kit az orosz-ukrán háborúban, miközben világos, hogy az orosz hadsereg egységei 2022. februán 24-én Vlagyimir Putyin parancsára rohanták le Ukrajnát. Ez az egész lehet az oka, hogy egy 2024. februári felmérés szerint az ukránok több mint fele, 52 százaléka Magyarországot ellenséges államnak tartja.  

A Londonból Tel-Avivba tartó utasszállító gépen az egyik gyerek viccből átnevezte „terroristára” a szülei telefonján a hálózat nevét.